Kutatásai hatalmas területet foglaltak magukban: Magyar reformkor (19. század első fele). 17. századi Habsburg-ellenes harcok. A harmincéves háború. A németalföldi forradalom (16. sz.) és Németalföld aranykora. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet gazdasági kérdései az un. "árforradalom" kapcsán. A 16-17. század államelméletre vonatkozó kérdések. A spanyol abszolutizmus és a spanyol gyarmati uralom hanyatlásának gazdasági kérdései az Audencia Charcas területén. A teljes Latin-Amerika története.
Életpályája
1946-ban a budapesti egyetemen az Eötvös Kollégium tagjaként történelem–latin szakos tanári diplomát szerzett. Pécsett és Budapesten a tanárképző főiskolán, majd 1957–1958-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanított (ma Debreceni Egyetem). 1959-től a szegedi egyetemen oktatott, ahol a középkori egyetemes történeti tanszéken tanszékvezető docens, majd 1961-től haláláig tanszékvezető egyetemi tanár. A kandidátusi fokozatot 1955-ben, a történettudományok doktora (DSc) fokozatot 1962-ben érte el. Az 1963/64-es tanévben dékánhelyettesi megbízást is vállalt, 1964–1967 között pedig ő töltötte be az oktatási rektorhelyettesi tisztséget. 1967-ben megalapította a Latin-Amerika történetével foglalkozó tanszéket.
Nagy érdeme a Latin-Amerika Története Tanszék megalapítása, amely 1993 óta Hispanisztika Tanszék néven működik a SZTE Bölcsészettudományi Karán, s továbbra is intenzíven foglalkozik Latin-Amerika történetével, de egyben Spanyolország történelmével is.
Egyik legfőbb kutatási területe a Habsburg-ellenes erdélyi függetlenségi harcok nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata mellett a nyugat-európai történelem, de egyre több időt szentelt az ún. „harmadik világ”, azon belül is Latin-Amerika és Kuba történetének. Kivált a középkorban, de elmaradottabb területeken később is az irodalmi alkotások sem elhanyagolható történelmi forrásokat jelenthetnek, szinte természetes, hogy a történész Wittman a régi magyar irodalom területén is adott közre kutatási eredményeket.
A nemzeti monarchia megteremtéséért vívott harc a cseh-magyar szövetség keretében a terjeszkedő Habsburg uralom ellen: 1619–1620. Kandidátusi értekezés. 1954. 207 p.
I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. 1631–1648; sajtó alá rend., bev. Makkai László, szerk. Wittman Tibor; Akadémiai, Bp., 1954
Az "árforradalom" és a világpiaci kapcsolatok kezdeti mozzanatai (1566–1618). Budapest, (1957) 71 p.
Egyetemes történet 1566–1648; Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 1959
* A "koldusok" uralma Flandriában (1577–1585) (Akadémiai doktori értekezés, 1960)
Függetlenségi harcok az erdélyi fejedelmek vezetésével; Központi Pedagógus Továbbképző Intézet, Bp., 1961 (Történelemtanároknak)
Magyarország története. 2. köt. 1526–1790. Társszerzőkkel. Budapest, (1962). 662 p. 32 t.
Wittman Tibor emlékkönyv; JATE, Szeged, 1983 (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae)
Stációk. Erdély – Európa – Latin-Amerika. Tudományos konferencia Wittman Tibor professzor születésének 75. évfordulóján; összeáll. Anderle Ádám, szerk. Anderle Ádám, Nagy Marcel; Hispánia, Szeged, 1999
