Wilhelm Wattenbach

Wilhelm Wattenbach
Született	Ernst Christian Wilhelm Wattenbach[1] 1819. szeptember 22.[2][3][4][5][6] Rantzau (Gemeinde)[7][8][1]
Elhunyt	1897. szeptember 20. (77 évesen)[2][3][4][5][6] Frankfurt am Main[9][10][8]
Állampolgársága	porosz[8]
Házastársa	Marie Wattenbach (1885. április 5. – )[1]
Foglalkozása	történész levéltáros egyetemi oktató író paleográfus
Tisztsége	egyetemi magántanár (1851–1855) levéltáros (1855–) professzor (Heidelbergi Egyetem, 1862–1873) professzor (Frigyes Vilmos Egyetem, 1873–)
Iskolái	Bonni Egyetem (1837–) Göttingeni Egyetem Frigyes Vilmos Egyetem
Kitüntetései	Commander's Cross of the Order of the Crown of Prussia (1892) Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1896)
Sírhelye	Heidelberg[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Wattenbach témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Wilhelm Wattenbach (Ranzau (Holstein), 1819. szeptember 22. – Frankfurt am Main, 1897. szeptember 20.) német történetíró.

Életpályája

Bonnban, Göttingenben és Berlinben végezte tanulmányait, azután (1843) munkatársa lett a Monumenta Germaniae c. kútfőgyűjteménynek. 1851-ben mint magántanár habilitálta magát a boroszlói egyetemen, 1855-ben levéltáros lett Boroszlóban, mignem 1862-ben a Heidelbergi Egyetemhez hívták. 1872-től Berlinben működött mint egyetemi tanár és egyúttal (1888-ig) mint a Monumenta-vállalat egyik vezetője. Nagyobb művein kívül írt számos apróbb munkát és kisebb értekezést, melyek nagyobbrészt a bécsi és berlini akadémia értekezései között jelentek meg. Ezen értekezések közül több hazánk legrégibb történetével foglalkozik, mint: az Über die Legende von den heiligen vier Gekrönten (Passio Sanctorum IV. Coronatarum) című értekezése (megjelent a berlini akadémia értekezései között 1896-ban). Ő találta meg továbbá az admonti kolostorban Szent István királyunk törvényeinek majdnem teljes szövegét az Admonti kódexben, melyet azután Endlicher adott ki. Egyébiránt nem volt barátja a magyar államnak, amint ezt mint a Deutscher Schulverein alapítója és utóbb elnöke, nemkülönben a Die Siebenbürger Sachsen című művében (Heidelberg, 1870) is megmutatta. Hazájában a haladó pártnak volt híve a politikában. Virchowval együtt a Sammlung allgemein verständlicher Vorträge c. közhasználatú füzetes vállalatot szerkesztette.[11] Elhunyt Frankfurt am Main közelében, a vasúton.

Jelentősebb munkái

• Beiträge zur Geschiche der christlichen Kirche in Böhmen u. Mähren (Bécs, 1849)
• Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter bis zur Mitte des XIII. Jahrhunderts (2 köt., 1. kiad. Berlin 1858, 6. kiad. 1893, egyike a legfontosabb segédmunkáknak)
• Anleitung zur griechischen Paläographie (4. kiad. uo. 3. kiad. 1895)
• Anleitung zur lateinischen Paläographie (4. kiad. Lipcse, 1886)
• Eine Ferienreise nach Spanien und Portugalien (Berlin, 1869)
• Peter Luder (Karlsruhe, 1869)
• Das Schriftwesen im Mittelalter (3. kiad. Lipcse, 1896)
• Geschichte des römischen Papsttums (felolvasásai, melyeket a berlini hadi iskolában tartott, Berlin, 1876)
• Über die Inquisition gegen die Waldenser in Pommern (uo. 1886)
• Schrifttafeln zur Geschichte der griechischen Schrift (2. kiad. uo. 1883)

Jegyzetek

1. Wattenbach, Wilhelm (ADB), 2022. augusztus 15.
2. Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. Brockhaus (német nyelven)
5. BnF-források (francia nyelven)
6. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
7. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven)
8. Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)
9. Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
10. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
11. Zeumer, W. (Sybels Histor. Zeitschrift 1897, 80. kötet).

Források

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X