Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd!
Azt hiszem, nem először teszem szóvá: szerintem kifejezetten zavaró, ha a figyelőlistán [1] ilyeneket látok. Muszáj ezt csinálni? --Hkoala2013. szeptember 12., 07:49 (CEST)
Egyetértek. B.Zsoltbot olyasmit „javít ki”, ami egyáltalán nem hiba, és még ha hiba lenne, akkor is csak mellékesen, valami komolyabb javítás mellékleteként kellene ilyen apróságokat csinálni. Az AWB-ben van egy olyan opció, ami átugratja azokat a lapokat, ahol csak olyan típusú apró változtatások történnének, amik függetlenek az AWB aktuális futtatásának céljától.
Kb havonta egyszer lefuttatom, és ráadásul bot módban, így alapból nem is látszik a figyelőlistán. Most kiemeltél egy olyan cikket, amiben két szóköz került be pluszba, én meg tudok mutatni neked 100-at, amiből többszáz byte lett kitörölve, meg elfelejtett kapcsos zárójelek és más egyebek hiányoztak. Esetleg azok is zavartak? Ha valaki kézzel javít ki egy elütést, az is szemetelésnek számít? --B.Zsoltvita2013. szeptember 12., 15:06 (CEST)
Ha valaki kijavít egy elütést, akár kézzel, akár bottal, annak örvendek. Itt viszont nem volt semmiféle javítanivaló, és ez nem először történik meg. Nekem a figyelőlistámban a botszerkesztések is be vannak kapcsolva, és nem is akarom kikapcsolni, mert botgazda is tévedhet. Amit Karmela mond, az nem megoldható? Ugyanis nem csak az az egy ilyen típusú javításod van, amit én észrevettem: [2], [3], [4], [5], [6] stb. Ahogy megnéztem a botszerkesztések listáját, a becsült "százból egy" arány kissé optimistának tűnik, ennél lényegesen több az olyan, ahol csupa felesleges módosítás van. --Hkoala2013. szeptember 12., 15:11 (CEST)
A Wikipédia:Ellenőrzőműhelyben felsorolt hibákat szoktam javítani, de ha időközben megoldódik kézzel, attól még a listában marad itt. Természetesen én sem provokálom direkt a többieket azzal, hogy szóközöket rakok a cikkekbe, így ha van rá valami megoldás, hogy mindenki boldog lehessen, akkor azt szívesen meghallgatom és kipróbálom! --B.Zsoltvita2013. szeptember 12., 15:58 (CEST)
Szóközöket én is és más is tett már szócikkekbe. Természetesnek tekintem, mert a szócikk-készítés olyan mint egy közösen készített film, ahol mindennek helyén kell lennie, mindenkinek a saját képességei szerint besegítve. Apródvita2013. szeptember 12., 16:38 (CEST)
Ha két szó közül lemaradt a szóköz és ezt helyesbíted, akkor az egy hasznos szerkesztés. Ha viszont beszúrsz egy szóközt a felsorolásokban a soreleji csillag után, akkor az szerintem „egy nesze semmi, fogd meg jól”, hiszen mit sem változtat a szöveg megjelenésén.
Az egyenkénti szerkesztések nem terhelik a Friss változtatások listáját,az AWB-vel való tömeges szerkesztésekkel viszont más a helyzet, azokat már jobban meg kell gondolni. Az a szokásos eljárás, hogy ha valami komolyabb javítani való akad, akkor azzal egy szuszra elvégezzük az apróbb javításokat is, de pusztán apró javításokat nem végzünk önmagukban.
Az AWB-ben, amivel B.Zsoltbot dolgozik, van egy olyan opció, hogy „skip if minor replacement made”. Alighanem ez lesz a megoldás.
megjegyzésAz ellenőrzőműhelybe bekukucskáltam, és meglepődve láttam, hogy < references / > elhelyezésére szólít fel. A WP:FELÉP szerint viszont {{jegyzetek}} lenne helyes.
Peadar barátunk szép szóval élve taposik bele mások véleményébe. Önkényes módon visszavonta a szerkesztésem ([7]) amiben amúgy kijavítottam az átírásokat, és a hibás hivatkozásokat Szundzsong koreai császár szócikkében, de ő válaszra se méltat. De nem csak velem teszi ezt, hanem mindenkivel aki ír a vitalapjára. Üríti a lapot, aztán le van tudva.
Szeretném megkérdezni a ti véleményetek erről a magatartásról, illetve őt pedig arra szeretném megkérni hogy itt válaszolja meg, miért műveli ezt a felettébb bosszantó dolgot?
Kedves Oppashi! Peadar "vitái" során nem először jár el hasonló módon. Így szokta "kezelni", ha valaki a véleményével ellentétes módon cselekszik vagy nyilvánul meg... Én egyik kedvenc vitapartnere voltam egy időben, tudom, milyen érzés. Tekintettel arra, hogy vele vita nemigen rendezhető a fent vázolt magatartás miatt, a vitatott kérdés megoldása általában az, hogy közösség elé citálod az ügyet, és kikéred a véleményüket, aminek nyomán az elfogadott álláspontot "hatóságilag" érvényesítik a kérdéses cikkekben. (Persze ilyenkor a földön fekvő rugdosásától kezdve mindenféle kellemetlenségek hangzanak el a részéről, de egy idő után megszokja az ember.) --MathaeFórum2013. szeptember 13., 20:07 (CEST)
Kapott tőlem egy felszólítást a rendbontó magatartása miatt, ha mégegyszer elköveti, intézkedni fogok az ügyében. Nekem ha keresztbe tesz valaki, akkor legalább indokolja meg, miért. De semmi indoklás, önkényesen visszavonja a helytálló javításomat. Visszaél megerszerk jogával. Oppashivita2013. szeptember 13., 23:49 (CEST)
Mire jó az, ha a forrásként vagy további információként megadott könyv amazon.com-os adatlapját meghivatkozzák a szócikkből? Példa a Lövészárok-hadviselés cikkből:
És mire való ilyenkor a hozzáférés idejének a feltüntetése? (Nem a könyvhöz, hanem a reklámhoz való hozzáférést jelöli). --Hkoala2013. szeptember 13., 22:08 (CEST)
Ez arra jó, hogy így a kritikus szerkesztők is láthatják, hogy van ilyen könyv és létezik is a forrás. A neten sajnos nem minden van feltöltve, de saját példán mondom már jártam úgy, hogy ott volt a könyvespolcomon és megnéztem tényleg úgy van-e, mint a wiki szócikkében? Sajnos szó szerint úgy volt, ezért további szerkesztések következtek. Andrew69. 2013. szeptember 13., 22:25 (CEST)
Megtévesztő és ezért bosszantó az ilyesmi, mert hiszen a rákattintással magához a könyvhöz, és nem a címleírásához kéne jutni. Nagyon ritkán kell a forrásként megadott könyvről szóló adatokat még külön is igazolni, és ha azok fenn vannak az interneten, pláne ha az ISBN is megvan, akkor egy egyszerű google keresés is odavisz. Ha valamiért mégis célszerűnek látszik egy a leírásra mutató link megadása, akkor azt egyértelműen jelölni kéne, valahogy így:
L. F. Haber. The Poisonous Cloud: Chemical Warfare in the First World War (angol nyelven). Oxford University Press, USA. ISBN 0198581424könyvleírás
Többnyire azonban egyszerűen fölösleges, és ha mégis szükségesnek látszik, akkor inkább egy reklámmentes könyvtári katalógust kéne inkább megadni, mint most itt én tettem. Ez nem az Amazon-reklám helye. Az elérési idő értelmetlen, a szerzőlink az amazonra nem ide való.
--Karmelaposta2013. szeptember 13., 23:54 (CEST)
Pont így van a francia wikin : a {{Cite book}}-nak megfelelő sablonban két különböző paraméter van, a doku szerint „a könyv teljes szövege” és „a könyv összefoglalása vagy bemutatása”. Oliv0vita2013. szeptember 14., 07:24 (CEST)
támogatom A francia gyakorlat jónak tűnik, hisz akkor maradhatnak a könyvről szóló leírások. Ezek a fenti példán is jól látszik, hogy színesítik a cikket és segítik a forrás ellenőrzését. Andrew69. 2013. szeptember 14., 09:56 (CEST)
Sziasztok! Tudom hogy itt tilos promótálni, de úgy érzem ez közös érdek. Mint tudjátok, a Halálozások xxxx évben csak 1996-tól szerepelnek külön szócikkben (kivétel 1993), ezért úgy gondoltam, hogy mától elindítok egy allapot ezen a linken, ahol elkezdhetjük gyűjteni az összes nevezetes személyt, akik 1996 előtt hunytak el, és hogyha megfelelő számú személy összegyűlik, akkor önálló cikkbe mozgathatnánk őket a későbbi évek mintájára (jelenleg 2013-ig vannak ilyen listáink). A negatív (időbeni) határ az idők kezdete! Ne zavarjon meg titeket, hogy saját allapon kezdtem: bárki beleírhat embereket, sőt mi több, szeretnélek megkérni titeket (persze csak ha kedvetek és időtök is van hozzá), hogy segítsetek be. Természetesen a pozitív és a negatív kritikákat, illetve az egyéb javaslatokat is szívesen várom. Először is arról szeretnék véleményt kérni, hogy egyáltalán jó ötlet-e ez. Előre is köszönöm az észrevételeiteket és a reménybeli közreműködéseteket! --XXLVenom999vita2013. szeptember 14., 20:08 (CEST)
A munkád alapjául szolgáló gyűjtés úgy látom, hogy már nagy részben megtörtént, a Kategória:Születések évek szerint és a Kategória:Halálozások évek szerint alkategóriái fogják össze évszázados, azon belül évtizedes, azon belül pedig éves bontásban a már meglevő cikkeket.
A listáknak az az előnye a kategóriákhoz képest, hogy néhány szót hozzá lehet írni az egyes nevekhez, és hogy olyan nevet is lehet szerepeltetni bennük, amihez még nincs cikk, bár kéne. Ez utóbbi esetben fontos a nevezetességet alátámasztó forrás megadása is, amire egy listán szintén mód van.
Attól tartok azonban, hogy hamarosan fölöslegessé válik az ilyen kategóriák és listák kézi előállítása, mert a Wikidata alapján automatizmusokkal is generálni lehet őket.
Kérdem a Wikidatát mélyebben ismerőket, hogy nincs-e máris így!
A listának az is előnye, hogy hónapok és napok szerint, időrendben lehet az embereket beleírni, amit a kategóriáknál nem lehet megtenni. Ez sok esetben előnyösebb megoldás. Ezen kívül ahogy mondtad, még cikkel nem rendelkező, de nevezetes embereket is be lehet írni, akikre van forrás (bár ez sajnos az 1996 előtt elhunyt személyeknél elég nehézkes dolog), illetve pár szóban össze lehet foglalni hogy miért nevezetesek (nemzetiség, hivatás, eredmények, tagság stb.). Ezenkívül mint láthatod a jelenlegi 2013-as lista is folyamatosan bővül, nem véletlenül. Erre szükség van. Épp ezért szeretném visszamenő rendszerben is megvalósítani, hiszen akkor még nem létezett Wikipédia, sőt internet is szórványosan volt. --XXLVenom999vita2013. szeptember 14., 22:14 (CEST)
Erről már volt egyszer egy vita és ott abban állapodtunk meg, hogy 1991-ig készül ilyen lista (ezért van eddig a sablonban). Előtte az adott évnél szerepelnek a halálozások. - Csurlavita2013. szeptember 14., 22:21 (CEST)
Köszönöm! Én úgy látom, hogy a lényeg az, hogy ha a születések és halálozások listája jól elfér az év cikkében, akkor az marad abban. Azt javasolom tehát, hogy ha XXLVenom999-nak kedve van ehhez a munkához, akkor vegye sorra szisztematikusan az éveket visszafelé haladva az időben, nézze meg a Kategória:1990-ben elhunyt személyek, Kategória:1999-ben született személyek, Kategória:1989-ben elhunyt személyek, Kategória:1989-ben született személyek, ... kategóriákat, és először is egészítse ki belőlük az 1990, 1989,... éves cikk megfelelő című szakaszát. Ha olyan évre bukkan, ahol a szakaszba több mint (mondjuk) húsz listaelem kerülne, akkor pedig hozza létre a megfelelő önálló cikket, és ilyenkor az év cikkében a szülhal szakaszoknak mindössze annyi feladata lesz, hogy erre a cikkre mutasson.
Nem tartom fontosnak, hogy valamelyik évnél határt húzzunk, szerintem jobb kritérium, hogy az adott esetben mi igaz: hogy az önálló cikk aprócska lenne, vagy hogy a szakasz kereteit feszítené szét a sok listaelem.
Kedves LlorT, részben te is felelős vagy ezért. Nincs kedved szócikket írni róla? Eddig jórészt úgyis csak kocsmafalakon nyilvánultál meg, itt lenne az alkalom bizonyítani. Csigabiitt a házam2013. szeptember 15., 15:21 (CEST)
Nem, ez az én hibám. Kizárólag. Mea culpa, mea maxima culpa! Bocsánatért esedezem, hogy az általam fontosnak és érdekesnek tartott alig több mint ezer téma helyett nem ezt írtam meg. Szégyelljem magam! – LApankuš2013. szeptember 15., 15:44 (CEST)
Milyen meglepő... Vicces egyébként ez a "szerkesztő", de legalább néha feldobja kicsit a Wikipédia tényleges szerkesztésével töltött perceket. :) --HGvita2013. szeptember 15., 16:19 (CEST)
Pedig én már az általam tavaly elkezdett Vágvölgy című szócikket is felajánlottam neki néhány napja, hogy kiegészítheti. Viszont mégse élt a felajánlásommal. Kár, nagy kár. De... Legalább először írt a vitalapjára válaszüzenetet, ami már előrehaladás volt részéről, mivel eddig az is kihasználatlan maradt. Ugyanis azt is írtam neki felvezetésként a szócikkszerkesztésre való felbuzdításhoz, hogy biztos jártál már Szlovákiában. Mire ő: Nem jártam még Szlovákiában.
Egyébként érdekes, hogy az Index fórumán is van egy ugyanilyen nevű szerkesztő és mily meglepő, az egyik topiknak, amit ő nyitott, az a címe: Kocsmák, törzshelyek... Vajon véletlen, hogy egy másik ugyanilyen néven regisztrált szerkesztő pedig ugyancsak a Kocsmafalat szereti kizárólagosan megcélozni, csak éppen a magyar Wikipédián? Apródvita2013. szeptember 15., 19:39 (CEST)
Indexfórumról emlékeztem erre a névre, különböző személyekről van szó. Ami viszont tényleg meglepett, hogy Hou Yifan-nak sincs cikke, és csak napok kérdése, hogy ő legyen (újra) az új női sakkvilágbajnok. Ráadásul ő előbb lett nagymester, mint Polgár Judit; sőt előbb lett női világbajnok, mint bárki más (igaz, hogy Polgár Judit például soha nem indult ezért a címért). VénólánzsahleFvita2013. szeptember 15., 21:18 (CEST)
Legalább 14 napos karbantartósablonok szócikkeken (2013. 09. 16.)
Vagy az van, hogy fogalmad sincs, hogy működik a Wikipédia, akkor fel kell világosítanunk pl. itt, vagy pontosan tudod, csak éppen szórakozni van kedved, na ezért van itt a troll sablon. Ogodejvitalap2013. szeptember 16., 23:02 (CEST)
Kedves Szerkesztőtársak! Véleményem szerint egy, vagy több hozzászóló szándékosan provokálja a békés szerkesztőket. Ha nem értesz egyet a viták gerjesztésével, akkor egyszerűen hagyd a provokációt figyelmen kívül. Ne válj trollá! Ha ezzel egyetértesz, azt mély hallgatással jelezheted.
(Ha nem értesz egyet, vagy úgy gondolod, hogy ez is csak provokáció, akkor hiába beszélek). -- OsvátA
Az, a rész, hogy „A Nem Adom a Házamat mozgalmat Póka László alapította azok számára, akik kinyilvánítják, hogy nem adják a házukat.” lehetne kicsit konkrétabban megfogalmazva majd újabb létrehozáskor. – Laci.dvita2013. szeptember 17., 16:41 (CEST)
Hát akkor hajrá! Az angol cikk alapján könnyedén megírhatod, mivel gyakorlatilag semmilyen információt nem tartalmaz, amit egy tízmásodperces (nem akarok reklámozni)-kereséssel nem tudhat meg az olvasó. Jó szerkesztést! Jmagyar1993vita2013. szeptember 20., 10:17 (CEST)
Az ilyen típusú kérések helye a Wikipédia:Kért cikkek. Ha bármikor máskor eszedbe jut még valami olyan témakör, ami hiányzik neked a Wikipédiából, de a képességeidet meghaladja az, hogy magadd megírd róla a cikket, akkor a Kért cikkek listájára írd fel. --Malatinszkyvita2013. szeptember 20., 13:33 (CEST)
Sziasztok! Lehet, hogy nem a legjobb ajtón kopogtatok, de módosítani kellene a Somogy megyei térképeket, amiket a cikkekben használunk. Év elejétől Balatonvilágost Somogy megyéhez csatolták, így megnövekedett a területe. (Ezzel egyidejűleg Veszprém megyéé csökkent, így ezek a térképek is apró módosulásra szorulnak). Kit érdemes ezzel megkeresni? CassandroĦelyi vita2013. szeptember 19., 23:13 (CEST)
Amiben segíthetsz: települési cikkek útmutatójához szövegjavaslat
Legutóbbi hozzászólás: 11 évvel ezelőtt23 hozzászólás11 résztvevő
Sziasztok, van erről valami megállapodás, hogy egy magyar település idegen neveit mikor kell odaírni a bevezetőbe? Például Kaposvár szócikke mindjárt úgy kezdődik, hogy felsorolja a város nevét németül, horvátul, szlovénül, törökül és szerbül. Kezdjük ott, hogy szlovének, törökök és szerbek nem is élnek a városban, talán pár személy összesen, mindenesetre kisebbségi önkormányzatuk nincs, és régen sem éltek itt nagyobb számban. Német önkormányzat van, de most őszintén, ezt a Ruppertsburg elnevezést én még soha nem láttam és hallottam sehol, pedig itt élek 28 éve, és azt sem hiszem, hogy bármilyen Németországban megjelenő térképen ez a név szerepelne. Nem lehetne ezeket kitörölni? És megállapodni egy szabályban, ami alapján nem is lehetne visszaírni? Mert én már többször kivettem a bevezetőből, de rendre visszakerül. Most ott van a várostörténetes részben is, szerintem ott maradhatna is (nyilván a Ruppertsburg is történelmi név), de a bevezetőben zavaró. Azért is, mert sok honlapon, ha pár szót akarnak írni a városról, akkor bemásolják a wikipédiás bevezetőt, aminek így most kb. a fele az idegen elnevezéseket tartalmazza, és így rendkívül hülyén néz ki egy városismertető, hogy a fele információ arról szól, hogy törökül meg szlovénül mi a város neve... Zerind2013. március 26., 15:52 (CET)
Szerintem nem zavaró, sőt többletinformációt ad. Abban az esetben támogatom csak a törlésüket, ha semmivel sem bizonyítható, hogy az adott elnevezést valaha is használták az adott városra. - Gaja✉2013. március 26., 17:20 (CET)
Mondjuk nekem az tűnik föl, hogy több esetben csupán az írásmód (vagyis pl. cirill betűs) különbözik, azt feleslegesnek tartom én is, uis ha az ember az adott nyelv szócikkére katint, úis látszik a megfelelő "betűtípus". Viszont ha teljesen más a megnevezése az idegen nyelven (mint Wien, Bécs, vagy adott esetben Kaposvár, Ruppertsburg, szlovénül Rupertgrad) többletinformáció, ahogy Gaja is írja. Azt viszont nem tudom, hogy ha marad így, az ismétlésnek van-e értelme. Fauvirtvita2013. március 26., 17:52 (CET)
A bevezetőben szerintem is zavaró ez a felsorolás. Külön szakaszban kellene, pl. "Elnevezése más nyelveken", de csak azokat a neveket kellene megadni, amikre van forrás. misibacsi*üzenet2013. március 26., 18:41 (CET)
Az idegen elnevezéseket általában a bevezetőben soroljuk fel, természetesen nem zavaró, sőt többletinformációt ad, azonban csak azokon a nyelveken szokás megadni, amelyek relevánsak az adott település életében, történetében. – Joeyüzenj nekem2013. március 26., 19:54 (CET)
Ok, akkor a szlovént és szerbet máris törlöm, mert az aztán a legkevésbé sem releváns, végigolvastam több várostörténeti könyvet, egyik sem említ szlovéneket meg szerbeket Kaposváron, és jelenleg sem élnek itt. A várostörténeti részben bent marad, bár a szlovén elnevezést az egész világhálón nem találom, csak a Wikipédiából másolt szövegekben... A török...? hát... 350-450 éve voltak itt törökök, azóta nem sok.Zerind2013. március 27., 08:18 (CET)
Szerintem súlyosan zavaró, célszerűtlen.
A bevezetőben az első mondatnak tömör definíciót kell tartalmaznia, amiből kiderül, miről van szó. Ehhez képest a mondat első szavai (a megnevezés) után teljesen irreleváns, innen-onnan összekapart, senki által nem használt idegen elnevezéseket felsorolni semmi értelme. Nem erősíti a definitív erőt, ellenben nehezíti és zavarja az olvasást.
A jelenlegi állapot abból fakad, hogy van néhány szerkesztő, aki nagy energiát fordít arra, hogy beleerőszakoljaj ezeket a cikkek bevezetőibe, és akit zavar, már elfáradt. Ez nem helyes így. Többször felhívtam az érintett szerkesztő(k) figyelmét, hogy az érdektelen idegen elnevezéseket külön (al)szakaszban lehet feltüntetni - ha egyáltalán.
Lehet, hogy túlszabályozásnak gondoljátok, de sztem jó lenne erre is egy egyezményes útmutató a formai követelmények között... Amit fontosnak tartok megismételni - mivel feljebb is írtam - ha egy településnek olyan neve van, amit más nyelven (teljesen) másképpen használnak, az véleményem szerint mindenképpen a bevezetőbe illik, akárcsak embereknél a művész/eredeti/született név.
ami meg a konkrét esetet (ill. forrásait) illeti, úgy látom Kaposvárnak jó kis könyvtára van: Megyei és városi könyvtár - helyismereti részleg: Könyvek Kaposvárról.
Ez az oldal, amiha jól látom google-ban 2000-ben készült hozza ezt a nevet, a bibliográfiájában is, a fent említett könyvtárban megtalálható Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése 1425-1925. Bp. 1925. könyvre hivatkotva.
Tehát minden magyar település cikkének bevezetőjében említsük meg a kínai és a japán nevüket? Tudom hogy ez sarkítás, csak nem látom, hogy hogyan határolnád el. Mert az, hogy azok a nevek szerepeljenek a bevezetőben, amik "nagyon eltérnek" a magyar névtől, szerintem zsákutca.
A kérdés itt az, hogy a bevezetőben kell-e az idegen neveket felsorolni, és hogy azon belül a név után egyből kell-e. Szerintem egyértelműen nem a név után, mert egyetlen magyarországi települést sem tudok elképzelni, aminek a definícióját ez erősítené, és általában nem is a bevezetőben, mert a legtöbb magyarországi településnek egyáltalán nincs releváns idegen neve.
A Szajci által tömegesen kiturkált, egyetlen néprajzi gyűjtésre alapozott délszláv nevek döntő részben olyan mértékben irrelevánsak, hogy a történeti részben is csak esetleg lehet indokolt az említésük. Ahogy például a Kárpátok északi lejtőjén található lengyel falvak középkori magyar forrásokban esetleg fellelhető egy-egy említésében található "magyar" (magyarított) nevét sem indokolt az adott faluról szóló cikk bevezetőjében szerepeltetni.
A Növények műhelyében is volt hasonló eset, akkor úgy oldottuk meg, hogy a bevezető második (vagy utolsó) bekezdése tartalmazza a felsorolást. Amennyiben van részletesebb leírás (pl. név kialakulása), akkor meg lehet neki új szakaszt nyitni, vagy értelemszerűen kifejteni egy már meglévőben. Amúgy nem írtam egyszer sem olyat, hogy "nagyon eltérnek", pont azért, mert ebben akár a különböző írásmóddal, de ugyanúgy, vagy hasonlóképpen ejtett nevek is beletartozhatnának, ill. azok, amik nyilván valóan az egyik alap-alak (rossz szó, bocs, most nem tudok jobban) "torzulásával" jöttek létre. Szóval a hagyomány kulcsszó, de nem tudnám meghatározni, ebben az esetben pontosan mit is jelent, vagyis hogyan lehet definiálni azt, amikor pl. Budaörs-ből Wudersch, vagy Jerša lesz, az is beletartozzon-e (nekem elfér, de nem én döntök, főleg, hogy az előbbi név táblán is szerepel, ha jól tudom) ugyanúgy mint amikor Kaposvár-ból Ruppertsburg. Én csupán elmondtam azt, amit megfontolandónak tartok. Fauvirtvita2013. március 27., 15:25 (CET)
u.i.: persze nem tartom elvetendőnek azt sem, ha külön szakaszban vannak az alter.nevek... szokás kérdése, de jó lenne megállapodni valamiben. Fauvirtvita2013. március 27., 15:29 (CET)
Végülis lehet hogy egyetértünk: a súlyozás a lényeg. Az idegen neveket a relevanciájuk szerint súlyozva kell szerepeltetni vagy a történeti részben említve, vagy külön alszakaszban kifejtve, a bevezetőben pedig csak a leglényegesebbeket kell megemlíteni, és nem a definíció elején. --Peyerkvita2013. március 27., 16:17 (CET)
Hm... az egyetértés csendje... vajon a többiektől is? Mi ilyenkor a teendő, hogy ne vesszen kárba ez a megbeszélés? Kiírni egy szavazást, hogy bekerülhessen útmutatásnak szócikkek írásához (végül is, mint látszik, nem csak településeknél merül fel a több név kérdése)? Fauvirtvita2013. március 28., 10:43 (CET)
Nem bosszantani, vagy vitatkozni akarok, nem is azért írom, mert ragaszkodnék a fentiek rögzítéséhez, de ha egyszer valami vitát okoz és időről-időre föl jön, egyik oldalon mérgelődtök egymáson, másik oldalon viszont ’jaj, nehogy jobban szabályozzunk már’. Nekem mindegy, tényleg, csak azért írtam le, hogy értsétek engem. Fauvirtvita2013. március 31., 18:23 (CEST)
Visszahoztam az archívumból addig is, amíg a településes cikkekkel foglalkozók nem jelzik, hogy erre a megbeszélésre hivatkozva kiegészítették az útmutatókat. --Karmelaposta2013. április 8., 07:49 (CEST)
Szerintem roppant egyszerű a megőldása:
Elsősorban a települések régen használt neveit soroljuk fel a bevezetőben...
Azok a települések ahol laktak/laknak másnemzetiségűek, ott a magyar név után fel kell tüntetni az idegen nevet is. (ha ezek a nevek nem egyeznek meg a régi nevekkel) Az ott élőknek joguk van a saját nyelvűkön is megnevezni a településüket. Fura volna, ha ezt a WP-n nem láthatnák viszont.
Ha pedig nincs idegenajkú lakosság a településwn, akkor a bevezetőben nem, de érdekességként/plusz infóként külön szakaszban lehet megemlíteni az idegen neveket, Itt azért ajánlatos megemlíteni, hogy ezek az elnevezések nem relevánsak. - Üdv. » KeFe «Társalgó2013. április 16., 05:51 (CEST)
Szerintem ez a felsorolás azt jelentené, hogy gyakorlatilag mindenféle fellelhető nevet a bevezetőbe kell írni. Pont ezzel van a gond. --Peyerkvita2013. április 16., 11:19 (CEST)
Azt hiszem félreértettél, kérlek olvasd el mégegyszer! Pontosan arról beszéltem hogy nem kell a bevezetőben felsorolni a lehetséges összes nevet. Ha van idegenajkú lakossága a településnek, akkor azok nyelvén is a bevezetőben kell a település nevét írni. Vagyis a magyar néven kívül annyi nevet lehet/érdemes a bevezetőben leírni, ahányféle idegenajkú lakossága van. Minden más esetben lehetőség van arra hogy külön szakaszba kerüljenek a latin, régi, idegennyelvű településnevek. - Üdv. » KeFe «Társalgó2013. május 1., 15:24 (CEST)
Elolvastam újra. Szerintem te is olvasd el, kezdve az 1. pontoddal, utána pedig fogalmazd meg röviden, hogy akkor melyik neveket nem kell szerinted a bevezetőbe írni például Budapest vagy Pécs esetén.
Ha jól értem, akkor te csak a magyarországi települések itthon senki által nem használt (pl. lengyel vagy román) neveit nem tennéd a bevezetőbe. Szerintem viszont ezeket senki nem is akarta oda tenni, viszont a többi is nagyon sok és nagyrészt felesleges.
Valóban én is tévedtem, az első pontot itt módosítom - kiemelve!
Elsősorban a települések régen használt neveit említsük meg a bevezetőben...
Vagyis Budapestnél megemlíteném azt hogy Buda (Óbuda) és Pest egyesüléséből jött létre és mindjár adnék egy linket arra a szakaszra, ahól a további nevekről van szó.
Pécs esetében az ókori nevét említeném a bevezetőben (Sopianne) és ismét linkelnék a névmagyarázatokra. Viszont nem írnám a bevezetőbe: Quinque Ecclesiae (öt templom), nevet még akkor sem ha ez több nyelven is használták a középkorban. A város története, vagy elnevezései szakaszban az ilyeneket bőven ki lehet (és talán kell is), fejteni. Mindkét esetben a bevezetőben adnám meg a az ottélő nemzetiségek által használt neveket is. Tudom hogy mindkét városban sok a nemzetiség, de más városokban is előfordul ilyen. Nekem nagyon tetszik, ha egy külföldi helységnévtáblán magyarúl is olvashatom a helység nevét, gondolom mások is így vannak ezzel.
Pécs esetében a bevezetőben is szerepelnek és az ezzel foglalkozó szakaszban is felvannak sorolva - ezt így feleslegesnek tartom - sajnos nem javíthatom (törölhetem) a felesleges duplumokat. Mrszantogabor által leírtak nagyon is szép cíkket eredményeztek, csak egyes szakaszokban visszatér a már előbb olvasottakra. Ettől függetlenül nagyon sokat tudhat meg a városról, akit ez érdekel - és én ajánlom a pécsieknek is . - Üdv. » KeFe «Társalgó2013. május 12., 19:57 (CEST)
Párhuzamos Biblia? Kék link, ami nem tartalmaz semmit?
Legutóbbi hozzászólás: 11 évvel ezelőtt23 hozzászólás11 résztvevő
Én nem tudom a válaszokat, de egyenlőre leszedtem ezt a két linket (meg még kettőt, ami ezekhez hasonlított). Ha a kiderülnek a válaszok és ha megvan, hogy hova kell ezeknek mutatniuk, akkor rendeződhet a további sorsuk. Hungarikusz FirkászIde írkássz!2013. április 12., 19:36 (CEST)
Ha jól látom, van négy evangélium-forrássablonunk: {{Máté}}, {{Márk}}, {{Lukács}} és {{János}}. Ezek mind rosszak voltak, mert a Párhuzamos Bibliára mutattak. Most a legutóbbit átírtam, úgy, hogy a biblegatway.com-ra hivatkozzon. Így ebből: {{János|3|16}} ez lesz: János 3,16. Ha ez így jó, átírom a másik hármat is. --Malatinszkyvita2013. április 12., 23:26 (CEST)
A szentiras.hu nekem is jobban tetszik; egyrészt nincs reklám, másrészt az ékezetek is normálisak. Melyik fordítást válasszuk: Káldi-Neovulgáta, Szent István Társulati Biblia, Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája vagy esetleg mégiscsak a Károli? Malatinszkyvita2013. április 13., 00:43 (CEST)
Vigyázzunk arra is, hogy az evangelisták sablonjainak az volt a szerepe eredetileg, hogy a Wikikönyvekről hivatkozott „párhuzamos biblia” görög-magyar volt. Szerintem ne „javítsunk” másra semmi sablont vagy cikket addig, amíg nem tudjuk biztosan, hogy mi történt a Wikikönyvekben/Wikiforrásban, és hogy nem található-e máshol a görög-magyar újszövetség (pl. ilyesmi de modernebb magyar fordítással). Oliv0vita2013. április 13., 08:26 (CEST)
Kiegészítés: a szentiras.hu "rövid url" szolgáltatása a http://szentiras.hu/J%C3%A1n16 -ra a Károli fordítást hozza be. Vagyis megkeresi, hogy melyik fordításban hogyan rövidítik az adott könyvet. Azonos rövidítés esetén elsőre a SZIT-et hozza be. A fordítások alatt szerepel egy link, hogy a többi fordítást is meg lehessen tekinteni.
Görög-magyar Újszövetségben a legpontosabb az [ujszov.hu], de nincsenek rövid url-ek. Egyelőre. Majd szólok nekik. Borazslovita2013. április 13., 09:12 (CEST)
A probléma az, hogy nincs felekezetközi elfogadottsággal bíró Biblia-változat. Az ún. ökumenikus, amit a Bibliatanács ad ki, valójában csak protestáns ökumenét jelent. Legjobb volna olyat keresni, ahol váltogatni lehet a változatok között, és a link mutasson az elosztóoldalra, ha ez megoldható. Több ilyen oldal és program is létezik.
A felekezeti körkép úgy néz ki, hogy ortodox változatot nem tudok hirtelen, katolikus kurrens a SZIT (leginkább istentiszteleti használatban) és a Káldi-Neovulgáta; protestáns kurrens a Bibliatanács-féle újford. és a Károly 1908-as revíziója; zsidó kurrens az IMIT-biblia. Ez külön probléma, hogy az ÓSz esetén a héber Bibliára illenék legalább 1 zsidó fordításban is hivatkozni. Bennófogadó2013. április 13., 10:10 (CEST)
Ilyen szempontból jó Rlevente fenti linkje, ott a Békés-Dalos elég új és katolikus (Pannonhalmi főapátság) de más is kiválasztható bal oldalon. Kár, ha nincs benne ortodox vagy zsidó magyar fordítás, de ha nem közkincs vagy nincs rá engedély, nem lehet online egy ilyen oldalon. Oliv0vita2013. április 13., 12:10 (CEST)
Külföldi bibliaolvasó oldalban szvsz a legjobb a Blue Letter Bible, konkordanciával, keresztreferenciákkal, szövegösszehasonlítással és mindenféle egyéb extrával. Magyarul talán a biblia.jezusert.com az, ami sokféle változatot tud, könnyen lehet közöttük váltogatni és a párhuzamos olvasást is támogatja. Esetleg megpróbálhatnánk valami popup-kütyüt készíteni (mint a lábjegyzeteket megmutató script), ami felajánl többféle választási lehetőséget. --Tgrvita2013. április 13., 17:15 (CEST)
Úgy látszik, a Wikikönyveken torölt lapokat Csörföly D (vita | szerk.) tette fel és az állítólag jogsértő magyar szöveg az Új Berea kiadónál 1978-ban megjelent elég precíz Csia-fordítás a görögből, ami több helyen is elérhető online (ld. pl.: Csia Lajos#Külső hivatkozások, 1. pont). Ha a Wikikönyveken jelen van láthatatlanul az egész és csak admin tevékenység a visszaállítása, akkor érdemes lenne az engedély után érdeklődni a kiadónál. Oliv0vita2013. április 15., 07:48 (CEST)
Mindenképpen az lenne a legjobb megoldás, ha a Wikikönyvekbe vagy a Wikiforrásba sikerülne (újra) feltölteni a Biblia szövegét és a linkek odamutatnának, mert ugyan a Wikipédiáról kivezetjük az olvasót, de legalább a Wikimédia projekten belül marad. (Egyébként is nagy eredmény lenne egy szabad licencű /és persze hiteles, megbízható/ Biblia-fordítás.) --Rleventeüzenet2013. április 15., 08:08 (CEST)
Ebben a szakaszban elég sok szó esik Wikikönyvekbeli történésekről. Tudnak a wikikönyvesek erről? Szólt ott valaki? Legalábbis annak a Wikikönyv-adminnak kellene szólni, aki az illető lapokat törölte, hogy szóljon hozzá az itt felmerültekhez. --Karmelaposta2013. április 22., 20:42 (CEST)
Grin írta valahol hogy jogsértő, ezért egy részét azonnal, másrészét az én kérésemre töröltük (mivel így már nem képezett egy egészet, csak töredékek, néhány fejezet és oldal meg talán egy-két vitalap maradt.) Az utolsókat éppen a fenti járőri kérdés kapcsán töröltettem. - Üdv. » KeFe «Társalgó2013. május 12., 21:13 (CEST)
Sziasztok! Az idei hongkongi Wikimánián négy magyar Wikipédista, Dami, Samat, Teemeah és Tgr kalandjait ti is követhetitek majd a Wikimédia Egyesület Twitterjén keresztül (a tweetek olvasásához nem kell regisztrálni)! Igyekszünk majd minden érdekeset/hasznosat megosztani, és természetesen a beszámolók sem maradhatnak majd el később :) A Twitter-linket a Portál:Közösség oldalon is megtalálhatjátok. XiaolongÜzenő2013. augusztus 3., 16:12 (CEST)
Jó lenne végre rendezni a szócikket. A kiemelése óta minden hónapban volt a szócikkben valami – nem botok általi – szerkesztés. Az utolsó 50 szerkesztés is az elmúlt 1-2 hétben történt. A témájához képest viszonylag jelentősnek mondható változások következtek be a szócikkben.
Szerintetek mi legyen a szócikkel? Jó lesz így, ahogy van vagy valami más legyen a szócikkel?
Lásd még: Vita:Zichyújfalu --186.208.71.34 (vita) 2013. szeptember 15., 17:38 (CEST)
Legutóbbi hozzászólás: 11 évvel ezelőtt14 hozzászólás10 résztvevő
Az imént azonnali eljárásban töröltem az Omenica (folyó) című cikket „rontott cím, hibás névalak, átirányításnak sem kell” indoklással. Ez szokatlan eljárás, ezért úgy érzem, tartozom némi indoklással.
Háttérinformációként hadd mondjam el, hogy a cikket Lamarit volt szerkesztőtársunk írta (álnéven). Lamarit hónapokon keresztül ontotta a súlyosabbnál súlyosabb tárgyi, formai és nyelvi hibáktól hemzsegő cikkeit, és amikor szerkesztőtársai -- köztük én is -- erre figyelmeztették, minősíthetetlen hangnemben válaszolt nekik, ha egyáltalán válaszolt. Az ügynek wikitanácsi eljárás lett a vége, amelyben a WT eltiltotta Lamaritot az új cikkek létrehozásától, és a tilalom megszegéséért emelkedő időtartamú blokkolást, végül pedig kizárást helyezett kilátásba. Ennek a gyakorlati oka az volt, hogy a szerkesztőtársak sem kapacitással, sem türelemmel nem bírták azt, hogy a Lamarit által nagy tömegben összegányolt cikkeket a Wikipédián elvárt szintre javítsák. Lamarit a tilalmat semmibe vette, így nemrég örökre blokkoltuk. Ennek ellenére volt szerkesztőtársunk továbbra is készíti a változatlanul pocsék minőségű cikkeket zoknibábok révén.
A jelen cikket például Omenica River néven hozta létre; ezt a címet javította ki jóhiszeműen Glikol szerktársunk Omenica (folyó)-ra. A probléma az, hogy a folyó neve valójában Omineca; ez a Lamarit által állítólagosan használt forrásból is világosan kiderül. Ilyenkor persze a szokásos eljárás az lenne, hogy a cikket átnevezzük a helyes alakra, a hibás alakból szükség esetén átirányítást készítünk, és magában a cikkben is kijavítjuk a hibás neveket. Csak hát épp ez az aprólékos ellenőrző-javító munka az, amire a közösség eléggé egyértelműen azt mondta, hogye ebből nem kér többet Lamarittól. Ezért döntöttem a törlés mellett, és ez az, amiért azt tervezem, hogy Lamarit minden további cikkét azonnal törölni fogom, hacsak meg nem felel a Wikipédia szokásos követelményeinek.
Várom a véleményeteket, akár támogató, akár ellenző legyen az.
Hatalmas támogatom. Én eddig azt csináltam, hogy a cikkeire automatikusan horror-sablont tettem, gondolván az eljövendő karbantartóversenyek boldogtalanjaira is, akik pontok reményében esetleg nekiállnak feljavítani őket, mert a horrorsablon felszámolásáért sok pont jár. Ezzel valamiképpen honorálva lenne az a sok meló, amit bele kell ölni ezekbe a "cikkekbe". De az azonnali törlés is elfogadható számomra. - Tündivita2013. szeptember 23., 16:31 (CEST)
Logikus ez a lépes azután, hogy a WT eltiltotta Lamaritot az új cikkek létrehozásától, én helyeselném. Hiszen az ilyen cikkek pedig csak terhet jelentenek: akár Lamarit a szerzőjük, akár más. Megjegyzem, hogy ha egyszer csak elkezd olyan cikkeket létrehozni, amik elfogadhatóak, fel sem fogjuk ismerni, hogy ez már megint Lamarit, és meg fognak maradni a cikkei.
Meggondolandó ennek az eljárásnak az a „mellékhatása”, hogy így ezentúl minden olyan cikket azonnali eljárásban törölni fogunk, amiben annyira hemzsegnek a félrefordítások és a helyesírási hibák, hogy a cikket könnyebb, vagy csaknem könnyebb nulláról létrehozni mint javítani. Azonnali eljárásban, tehát törlési megbeszélés nélkül, adminisztrátori döntéskörben és függetlenül a cikk tárgyának nevezetességétől.
Eddig is megvolt nekünk, adminisztrátoroknak a mandátumunk erre, de többnyire csak a Lamariténál is extrémebb esetekben éltünk vele. Itt tehát a gyakorlat kiterjesztésének kérdéséről van szó.
Itt azon van a hangsúly, hogy menthetetlen a cikk, akárki is írta. Ha a szerkesztő úgy tartja, hogy több időbe kerül a javítás, mint az új létrehozás, pl. automatikus fordítás miatt, akkor használja csak nyugodtan ezt az indoklást {{az}} sablonban. Oliv0vita2013. szeptember 23., 20:36 (CEST)
Én nem szívesen általánosítanék és nagyon nem örülnék annak, ha az adminok általában rámondhatnák egy cikkre, hogy több időbe kerül kijavítani, mint újraírni, majd ezzel az indoklással statáriálisan törölhetnének cikkeket. Én konkrétan Lamarit cikkeivel kapcsolatban alkalmaznám csak ezt az eljárást, miután az ő cikkeiről eléggé egyértelműen kinyilvánította a közösség azt a véleményét, hogy kisebb kár, ha egyáltalán nincsenek, mint ha jelen formájukban vannak, és folyton javítgatni kell őket. --Malatinszkyvita2013. szeptember 23., 20:44 (CEST)
Tehát úgy találod, hogy a Lamarit-féle cikkek másról is felismerhetőek és nem csak arról, hogy hemzsegnek a félrefordítástól és egyéb nyelvi hibáktól? És ha ezek az egyéb ismertetőjelek megvannak, akkor azok önmagukban is elég törlési indokok a WT határozata miatt?
Lehet, hogy sarkítva kérdezek, de nem ellenségesen, csak így jobban elemezhető, hogy miről is van szó.
Igen. Szerintem Lamarit cikkei elég világosan felismerhetőek a témaválasztásukról és néhány jellemző hibáról. A közösség pedig elég világosan kifejezte (a véleménykérésen, a WT-határozatban, de még ebben a szakaszban is), hogy nem kér Lamarit cikkeiből. --Malatinszkyvita2013. szeptember 23., 21:11 (CEST)
First, I’d like to apologize for the English. If you can, please help to translate this for other members of your community.
The legal team at the Wikimedia Foundation would greatly appreciate your input on the best way to manage the "community logo" (pictured here) to best balance protection of the projects with community support. Accordingly, they have created a “request for consultation” on Meta where they set out briefly some of the issues to be considered and the options that they perceive. Your input would be invaluable in helping guide them in how best to serve our mission.
Ez érdekes, hisz előbb vagy utóbb valószínűleg lesz majd magyar is. Egyébként nemes ügy érdekében és még fizetnek is érte, nem tűnik rossz ötletnek. De veszélyt is hordoz, hisz mi van, ha mondjuk reklámcélzattal cégek bérelnek fel valakit? Andrew69. 2013. szeptember 24., 09:28 (CEST)
A jelölés anonim történt. Így nem tudjuk ellenőrizni azt a korlátozást, hogy az olyan szerkesztőnek, akinek két jelölését is visszavonták, fél évig tartózkodnia kell a kiemelési eljáráson való részvételtől. Ez az anonim jelölések ellen szól.
Általában is az anonim jelölések ellen szól, hogy nem sejthetjük, hogy a jelölő szerkesztő kötelességeinek eleget tesz-e majd a névtelen illető, hogy egyáltalán tudja-e, hogy melyek a kiemelés követelményei egy cikkel szemben, figyelembe veszi-e, hogy mennyire munkaigényes eljárást indít el, vagy esetleg puszta naivitásból vagy unalomból a szerkesztőtársak idejét, energiáját lopja, türelmét teszi próbára.
Ezért javasolom, hogy tiltsuk meg az anonim jelöléseket és a frissen regisztráltaktól se fogadjunk el jelölést. Ha egy jelölésre még jogosulatlan szerkesztő egy szép cikket talál, akkor hívja fel egy megerősített szerkesztő figyelmét rá, aki – már ha felkarolja a gondolatot –, vagy magára vállalja a jelölést, vagy felírja a cikket a Wikipédia:Szép cikket találtam! lapra. Vagy még jobb, ha az anonim szerkesztő regisztrál, a szerkesztéseivel bemutatja, hogy tisztában van azzal, hogy mi is egy enciklopédia, belefolyik a közös szerkesztőségi munkába, és megerősített szerkesztőként aztán maga jelöli a cikket kiemelésre.
ellenzem Már így is el vannak nyomva a "kis" szerkesztők. Egyszerűbb levenni a cikket, ami nem alkalmas az eljárásról, mint minden anonim és friss szerkesztőt kitiltani. Az egész csupa előítélet és rosszindulat. ‑‑XXLVenom999vita2013. augusztus 15., 17:19 (CEST)
támogatom A Wikipédia alapvetően a nyíltságra épül, de vannak olyan részterületei, amelyek megkövetelik a személyesebb hozzáállást (igen, a nicknevet ebben a kontextusban személyesebbnek tartom, mint az IP-címet). A tegnapi és mai események jó példák arra, hogy igenis vannak olyan unatkozó emberek, akik például ebben is a fogást keresik a Wikipédián, megmutatva, mennyire tökéletlen az egész kezdeményezés, ezért én is úgy vélem: tartsuk meg ezt a területet azoknak, akik kicsit komolyabban veszik a wikit. Peligro (vita) 2013. augusztus 15., 17:43 (CEST)
Különböző IP-nek tűnnek, de ezek valójában egy anonimizáló proxyn keresztül jönnek. Ezt azt jelenti, hogy egy szoftver segítségével egy (vagy több) proxyszerveren keresztül jönnek meg a szerkesztések, így elfedik a valódi IP címet. Meglehetősen könnyen lehet (pillanatok alatt) IP-ket váltogatni. Emiatt (is) komolytalan az egész. Nyilvánvalóan lekövethetetlen egy szavazásnál, hogy teszem azt tíz anon szavaz valami mellett/ellen, hogy ugyanahhoz a személyhez tartoznak -e, vagy különböző személyek véleménye -e, – emiatt is nem elfogadott az IP-kről érkező szavazatok figyelembe vétele. Ez nem előítélet, nem rosszindulat, egyszerűen a projekt védelme megkívánja ezt. Egyébként az illetőnek regisztrációja is van már, megtehetné azt is, hogy arról ír. --PallertiRabbit Hole2013. augusztus 15., 19:01 (CEST)
támogatom Általában véve nem biztos, hogy minden jelölés komolytalan, de könnyen azzá válhat. A most folyó akciót pedig – a szavazásra való tömeges felhívással együtt – demonstrációnak tartom. … szalaxüzenőlap2013. augusztus 15., 18:10 (CEST)
megjegyzés Van benne valami... bár tény, hogy például az olyan cikkek mint az Ivo Dzsimai csata, kár lenne, ha 1-1 hiányzó aláírás miatt menne kárba... Így tömegesen már szerintem is demonstráció, de a II. világháború szerintem nem olyan rossz. ‑‑XXLVenom999vita2013. augusztus 15., 18:14 (CEST)
támogatom A wikipédia szabadon szerkeszthető mindenki számára, de vannak olyan színterek, ahol egy külsős kellő tapasztalat nélkül csak zavart okoz. (Főként, ha eleve zavarkeltési szándékkal érkezik.) --Beroesz2013. augusztus 15., 19:14 (CEST)
támogatom Ráadásul a kiemelésnél nem árt, ha a szerkesztők ismerik annak a személynek karakterét, aki kiemelni kíván (részben a szerkesztői lapjában közzétett információk, részben járőri munkájuk során az illető személy viselkedésmódját, érdeklődési körét, tudásszintjét, szándékait stb. kitapasztalva), mivel ezen információk hiánya csak a regisztrált szerkesztők közötti párbeszédben okoz zűrzavart. Apródvita2013. augusztus 15., 19:36 (CEST)
támogatom és a VargaA-féle kitételt is. A kiemelési eljárás nem játék és, ha meg akarjuk óvni a Wikipédiát a következőkben, akkor szigorítani kell a kiemelésre jelölők és az azon szavazati joggal bírókra vonatkozó kritériumokon. Elég megnézni ezt a mostani esetet, már ez is elég tragikus, bár már itt is a következő az S....-kráter a kiemelési eljáráson, amit szintén egy anon indított el. Ha lentebb adjuk a kiemelési eljárásra jelölés és maga az eljárás színvonalát, akkor hová fog ez vezetni? Maximális felügyeletet kérnék az ügyben a megfelelő bürokratikus eszközökkel rendelkező szerkesztők (admin, bürokrata, járőr ...) részéről, hogy figyeljék az eljárás lapjait.Porbóllettvita2013. augusztus 15., 20:31 (CEST)
Erre nem igazán van szükség, a kiemelést a szerkesztői közösség egésze ellenőrzi (elvileg). Egyébként is elegendő, ha megfelelő számú szerkesztésed van, és a kifogásolt részekhez elhelyezed az indokolt szükséges változtatásokat. Ha Ezek kijavításra kerülnek, a cikk javul, kiemelt is lehet, ha nem, elbukik. Ogodejvitalap2013. augusztus 15., 20:47 (CEST)
ellenzem Mindössze néhány eset alapján próbálunk átfogó képet kapni az anonok kezdeményezéséről. Mi történik, ha egy "nem méltó" szócikk kerül jelölésre? Nem kapja meg a kellő támogatást, viszont lehet, hogy valaki kedvet kap hozzá, és kijavítja a felvetett hibákat – a cikk minősége javul. Ha pedig nem akad senki, hát lejár a határidő és a jelölés eredménytelen lesz. Nem történik semmi tragédia. Vagy ott van a kiemelési eljárás visszavonásának lehetősége is. Esetleges aggodalomra okot adó tényező csak a jelöléstől "eltiltott" szerkesztők esete lehet, bár ezzel a kitétellel eleve nem értek egyet. VargaA felvetését pedig teljes mértékben elutasítom. Ezzel a kitétellel azt a látszatot keltenénk, hogy a minőségi szócikkek felismerésének képessége szerkesztésszámhoz van kötve. Arról ne is beszéljünk, hogy a mennyiségi szerkesztés nem feltétlenül minőségi szerkesztés. Jmagyar1993vita2013. augusztus 15., 21:04 (CEST)
megjegyzés Itt most veled is egyet kell, hogy értsek. Minden pontban. Először én is ezért elleneztem volna. Viszont ez a demonstrálás, meg a cserélgethető IP-címek tényleg sok egy kicsit. Talán az arany középutat kéne megtalálni. A szerkesztésszámhoz kötést viszont nem tartom jó ötletnek, pont amiatt amit mondasz. De az tény hogy katasztrófa nem történik, ha jelölnek egy cikket, ami esetleg nem éri el a kívánt szintet. Legalább figyelmet kap, és valaki majd talán javít rajta. De a Pallerti által említett proxy-eset miatt mégiscsak támogatom. ‑‑XXLVenom999vita2013. augusztus 15., 22:03 (CEST)
vagy elvégzi a szükséges javításokat, ami a jelölő kötelezettsége, vagy nem, de inkább a nem
egy ip címtől nem lehet számonkérni, hogy ha már jelölt, akkor legyen szíves javítani is
jól megfuttatja a közösséget, akik részt vesznek az eljárásban
nem kis feszültséget generál a résztvevők között, akik nem találtak és találtak problémákat
aztán a végén meg le kell venni a cikket, kap egy sikertelen félcsillagot, esetleg másnak is elveszi a kedvet a feljavítástól, bővítéstől, újra próbálkozástól.
megjegyzés Mire alapozod az első pontot? Van erre egyáltalán példa? Ha találsz rá időt, kifejtenéd, hogy mire gondolsz a harmadik és negyedik pontok alatt? Miért különbözne egy anon által kezdeményezett kijelölés és egy szerkesztő által kezdeményezett kijelölés eljárása? (OK, a kötelezettségek számonkérése jogos, viszont ahogy egy anon fütyülhet ezekre, ugyanúgy megtörténhet ez egy szerkesztő esetében.) Jmagyar1993vita2013. augusztus 16., 10:38 (CEST)
Érdekes, máshol pedig szigorúan meg van szabva, hogy anon mondjuk nem szavazhat, de még törlési eljárást sem kezdeményezhet. Adminisztrátorok választása is hasonlóan történik, így az a 15-20 ember, aki szavazhat mindig saját magát/egymást szavazza meg adminnak/ellenőrnek stb. mint az egyetemi Hök esetében. Mondjuk engem nem zavar.VénólánzsahleFvita2013. augusztus 16., 00:30 (CEST)
Ez itt egy közfelkiáltás, amit a szavazásoknál megszokott sablonokkal teszünk áttekinthetővé és világossá. Előkészít egy irányelv-módosítást, aminek a szövegjavaslatát még ki kell dolgozni.
támogatom Felhívnám a figyelmet a kiemelési szabályzatra: "Ki helyezhet el/vehet le {{szükséges}}(?) ill. {{tanú}}(?) sablont?
Minden olyan szerkesztő, aki az eljárás megkezdődése előtt legalább három hónappal regisztrált, és ebben a három hónapban legalább 100 számbavehető szerkesztése volt." A szócikk jelölése, gondozása van olyan fontos feladat, mint a tanúsítás maga. XiaolongÜzenő2013. augusztus 16., 15:05 (CEST)
megjegyzés A tanúsítás más kérdés. A szabályozás azért van, mert valamiért úgy gondoljuk, hogy egy három hónapja regisztrált, 100 szerkesztéssel bíró regisztrált szerkesztő már képes megítélni, hogy a szócikk teljesíti-e a kiemelt státusz feltételeit. Részben jogosan, hiszen a minőség megítéléséhez szükség van valamennyi tapasztalatra, valamint nyilvánvaló, hogy ha valaki ilyen fontos kérdésben dönt, annak "nevét" kell adnia véleményéhez. Viszont a kiemelt minőségű cikkek felismerése (jelölés) és a felvetődött hibák kijavítása (gondozás, amit nem kizárólag a jelölő végezhet el) nem igényel komoly tapasztalatokat a szócikkek minőségének megítélésében.
De nézzük csak meg, mik a jelölő kötelezettségei? "A jelölő szerkesztő kötelessége ellenőrizni, hogy a jelölt szócikk megfelel azoknak az elvárt általános követelményeknek, amelyek a témában való szakmai jártasság nélkül is ellenőrizhetőek." (Bővebben itt.) Mi a helyzet a kiemelés folyamatával? "A pártfogótól, azaz attól, aki a cikket kiemelésre javasolta (legyen az a cikk írója vagy sem), elvárható, hogy figyelemmel kísérje a kiemelés műhelymunkáját, és reagáljon a megjegyzésekre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden egyes javítást neki kell keresztülvinnie." Itt már a jelölőnek valami furcsa módon nincs semmilyen kötelessége. Ennek tükrében vajon az anonok a jelölő melyik kötelességének teljesítésére alkalmatlanok? Jmagyar1993vita2013. augusztus 16., 16:00 (CEST)
ellenzem Teljes mértékben ellenzem a „Tiltsuk meg az anonim jelölést!” felkiáltást. Az anonok jogkörei már így is eléggé meg vannak nyirbálva, semmi szükség a további keritésállítgatásra, gettóbazárásra, meg egyebek. Ezt nem véletlenül mondom: az a gyakorlat, hogy minden anonra azonnal „Troll!” kiáltással hivatkozunk, nagyon rossz (gyakorlat). Egyrészt ez stigmatizálja az összes anont, és elriasztja a jószándékú érdeklődőket. Másrészt, szerintem minden adminisztrációs jogkör megvan ahhoz, hogy a szivatást megelőzze, csak az adminoknak ez három kattintással többe kerül. Az anon szerkesztések 99%-a, amivel eddig találkoztam, szimpla jószándékú szerkesztés volt, akár csak egy egyszerű javítás szintjén – na jó, a sulivandálokat leszámítva, de erre akár lehetne is írni egy „lófasz-szűrőt”. Ha a WP mindenkit baseballütővel vár, akkor ne csodálozzon, hogy csak a kőfejűek jutnak be az ajtón. A WP:SZB elv a trollokra is vonatkozik, még ha valakinek nem is tetszik. A WP közösségnek viszont van egy nagy előnye, a kifinomult mintafelismerési ösztön: ez ellen a valóban rosszindulatú trolloknak (bár ilyet még nem láttam) kevés esélyük van, meg a számuk is kevés. Ez még mindig nem elég: az utolsó két eset, ami megindította ezt az üldözést, számomra még mindig nem veri ki a biztosítékot, ez imho 1-2(-3) ember próbálokzása. Na és? Ettől föl kell háborodni? Szerintem nem, és szerintem semmi gáz, ha akarjuk, lekezeljük így is, ahogy most vagyunk. Pkunkpošta 2013. szeptember 2., 21:53 (CEST)
Asszem, itt a helye -- Pkunkpošta2013. szeptember 2., 23:25 (CEST)
megjegyzés Az a helyzet, hogy nem kell megtiltani az anonoknak az akármilyen státuszra való jelölést. Elég lenne annyit mondani, hogy pl. a „minimum 2 [vagy N] szerkesztést felmutató szerkesztők” – akár anon, akár nem – jelölhetnek. Bár ez lehet, hogy szőrszálhasogatásnak tűnik. Pkunkpošta2013. szeptember 2., 23:47 (CEST)
A kiemelési eljárás megszakítása arra nem érett cikk esetén
megjegyzés Utólag nem lehet(ne) megtiltani, mégis ez történt. A cikken tanúsítások voltak, és hipp-hopp levetették a munkapadról, miközben mások azért dolgoztak, hogy feljavítsák. Ezzel semmibe vették a tanúsítók, és a közreműködők munkáját. Véleményem megtalálható IttTambovita2013. augusztus 16., 10:58 (CEST)
Megszakítható a kiemelési eljárás, ha három szerkesztő tanúsítja, hogy a jelölt szócikk olyannyira nem teljesíti az előírt követelményeket, hogy azok javítása a kiemelt eljárás során rengeteg szerkesztői időt és energiát elvonna. Lásd itt: Wikipédia:Szócikk kiemelésének_kezdeményezése#A jelölés visszavonása. Itt ezt még annál is többen tanúsították.
Az elvégzett javítások így is a cikk javát szolgálják, és így is folytathatóak. Ha pedig a cikken közreműködők – immáron a kiemelési eljárás keretein kívül – tovább folytatják a munkát, akkor a cikk számottevő változtatások után elérheti azt a színvonalat, aminél már senki sem tiltakozik az egy újabb kiemelési eljárás elindítása ellen.
A megszakítás jelenlegi rendszere valóban hagy maga után néhány nyitott kérdést: Három szerkesztő dönthet önkényesen egy kiemelési eljárás sorsáról? Tehát ha akad három szerkesztő, aki meg akarja szakítani a kiemelést, teljesen mindegy, hány szerkesztő van a folytatása mellett, a szócikk elbukik a kiemelési eljáráson? Mindez pedig akkor is megtörténhet, amikor már csak egy vagy két tanúsítvány szükséges a státusz megszerzéséhez? Ha pedig egy jelölő két jelölését is visszavonták, miből gondoljuk, hogy fél év alatt megtanulja felismerni a kiemelésre való szócikkeket? És miből gondoljuk, hogy az alatt a hat hónap alatt nem találna egy olyan cikket, ami tényleg érdemes arra, hogy kiemelt legyen? Jmagyar1993vita2013. augusztus 16., 12:10 (CEST)
Bizony, három szerkesztő megakaszthatja az eljárást, amit helyesnek is tartok, de fordítsuk meg a kérdést, miért feltételezzük azt tetszőleges három szerkesztőről, hogy titkos összeesküvésbe fog csak azért, hogy aljas indokból megakaszthassa a kiemelést, miért feltételezzük azt, hogy erről a többi szerkesztő nem kérdezi meg ezt a három szerkesztőt, akik majd elzárkóznak a válaszadás elől, és indoklás nélkül levétetik a cikket a munkapadról? Miért feltételezzük azt, hogy a cikkek feljavítása a kiemelés célja, és azt, hogy ide azért hoznak cikkeket, hogy majd néhány nemes lelkű és unatkozó szerkesztő cikkeket javíthasson? Többször szóba került már, a kiemelési munkapad értékelő műhely, és nem javítóműhely. Ha valaki bizonytalan, hogy megfelel-e a kiemelés követelményeinek a cikk, az olvassa el az ide vonatkozó előírásokat, vagy kérdezze meg a kiemelés környékén sündörgő szerkesztőket, akik nagyon szívesen mondanak véleményt a cikkről. Vagy kérdezze meg az aktuális műhelyeket. Ogodejvitalap2013. augusztus 16., 12:42 (CEST)
Nem feltételezem, hogy bárki is meg akarná akasztani a kiemeléseket, csupán felhívtam a figyelmet, hogy minderre lehetőség van a jelenlegi rendszerben, ami számomra érthetetlen. Jóformán minden hasonló horderejű döntésnél a többségi vélemény mérvadó, miért éppen a kiemelés megszakításánál legyen ez másképp? Nem mondom, hogy a kiemelés célja a cikk feljavítása legyen. Viszont egy valódi kiemelési eljáráson óhatatlanul is felvetődnek hiányosságok (afféle több szem többet lát alapon), amiket ugye könnyebb orvosolni, ha a cikk a figyelem középpontjában áll többé-kevésbé. Viszont akkor hadd fordítsak én is a kérdésen: Miért gondoljuk, hogy anonok képtelenek felismerni a kiemelésre érdemes cikkeket, valamint hogy nem teljesítik a jelölő kötelezettségeit? Jmagyar1993vita2013. augusztus 16., 14:21 (CEST)
Egyáltalán nem gondolom, hogy anon nem ismeri fel a cikkekben rejlő értékeket, de hát nem is erről van szó. Arról van szó, hogy kiemelésre jelölni felelősség, jelen kell lenni, kommunikálni kell, fel kell vállalni konfliktusokat, ilyesmi. Aki már csinált végig kiemelést, tudja, hogy nem egyszerű eleget tenni a sokszor nem is annyira megalapozott kéréseknek, különböző IP-címekkel meg senki nem kommunikál szívesen. Miért olyan nehéz regisztrálni? Ogodejvitalap2013. augusztus 16., 14:44 (CEST)
Egyetlen kérdésem van. Miben lesz más a szerkesztő, ha regisztrál? Talán hirtelen valami mesés átváltozáson megy át? A wikipédia egy szabadon szerkeszthető, nyílt enciklopédia. Ez számomra azt is jelenti, hogy bárki, regisztrálás nélkül végigvihet egy cikket annak teljes "útján" a kezdetektől egészen a kiemelésig. Persze, sok szerkesztőnek van előítélete az anonokkal szemben, vagy épp távolságtartó velük (megalapozottan vagy épp bármiféle alapot nélkülözve), ez mindenki saját dolga. De nem hiszem, hogy ezt a távolságtartást szabályokkal, vagy bárhogy máshogy támogatnunk kellene, mint közösségnek. Jmagyar1993vita2013. augusztus 16., 15:48 (CEST)
„Jobb helyeken” regisztráció nélkül egyáltalán semmit sem csinálhatsz a nézelődésen kívül. A regisztráció fájdalommentes és semmilyen követelménnyel nem jár. A regisztrációtól valóban nem változik semmi, ugyanúgy lehet szerkeszteni és bármi mást csinálni, csak könnyebb kommunikálni, mint egy esetleg óránként változó IP-címmel, ami mögött akárki elbújhat, míg a jelszóval védett felhasználói fiókot jó esetben egy valaki használja. – LApankuš2013. augusztus 16., 16:00 (CEST)
Igen, a személyhez szóló kommunikáció valóban sokkal egyszerűbb egy regisztrált szerkesztő esetében. Csakhogy nem értem, mit szükséges annyira kommunikálni egy kiemelés során, amelyre a munkalap nem megfelelő csatorna. Jómagam több kiemelésen vettem részt (jelölőként vagy tanúsítóként), de egyszer sem éreztem szükségét annak, hogy a másik szerkesztő vitalapjára írjak. Jmagyar1993vita2013. augusztus 16., 18:43 (CEST)
Úgy látszik, nem érted, amit írnak itt többen neked. A kiemelés lapján sem lehet kommunikálni folyamatosan váltakozó IP-címmel, mivel egyáltalán nem lehet tudni, hogy a következő IP-címről jövő szerkesztés (válasz) mögött az előző IP-cím mögött lévő szerkesztő áll-e. Szó sem volt itt olyanról, hogy a kiemelés kapcsán kéne írni az IP vitalapjára. Továbbá az váltakozó IP-címekről jövő válaszok miatt nagy esély van a szándékos zavarkeltésre. Zavarkeltést a nem szándékos, de folyamatos IP-cím váltakozás is okozhat. A mostani szándékos zavarkeltés jól példázza, hogy mire is vezethet egy ilyen dolog. Továbbá két sikertelen kiemelési eljárás indítása után a jelölő szerkesztő X ideig el van tiltva a kiemeléstől. IP-cím esetében ez nem nyomon követhető, nem ellenőrizhető, mert milyen alapon tiltanád el a következő IP-t, hiszen nem tudhatod, hogy a mögött (és hát azt sem, hogy az előző alatt) ki szerkesztett. Hungarikusz FirkászIde írkássz!2013. augusztus 16., 18:58 (CEST)
Ráadásul a kiemelésre jelölő kötelezettséget vállal, hogy nyomon követi kiemelést és a szükséges változtatásokat megeszközöli. IP-cím esetén (főleg ha az dinamikus, vagy open proxy) nem lehet számon kérni ezt. Mint ahogy jól láthatóan, a kiemelésre jelölést követően a jelölő anon egyszer sem szólt hozzá a kiemelési laphoz és a szócikkben sem tett szerkesztést. Hungarikusz FirkászIde írkássz!2013. augusztus 16., 19:01 (CEST)
Nem valószínű, hogy hirtelen minden anon érdeklődni kezd a kiemelési eljárások iránt (ahogy ez eddig sem történt meg). A kiemelési eljárás nem beszélgetés. Az egyik szerkesztő kéri, hogy a jelölő (vagy bárki más) eszközöljön néhány változtatást, majd jóváhagyja, ha arra sor került. Nem tartom valószínűnek, hogy egy kiemelési eljáráshoz több anon is hozzá kíván majd szólni (az eddigi tapasztalatok mondatják ezt velem). Úgy tűnik, továbbá sem értem, milyen kommunikációt tartotok lehetetlennek egy regisztrált és egy anon között. Talán egy példa megvilágítaná elmémet.
Zavarkeltés alatt sem tudom pontosan, mire gondoltok. A körüzenetekre? Azt bárki megteheti. Még egy regisztrált szerkesztő is. Nem kimelt szintű szócikk jelölése? Ugyanez a helyzet. Az eltiltás valóban nem betartatható anonokkal, de eleve nem gondolom, hogy szükséges lenne. Ráadásul fél év (azaz hat hónap) hosszú idő, ami könnyedén kijátszható. A regisztrált szerkesztő megkapja az eltiltást, még aznap regisztrál egy másik névvel és újra jelölhet. Sőt! Három hónap elteltével már tanúsíthat is!
Hadd másoljam be ide is a kiemelés lefolyására vonatkozó szabály részletét: "A pártfogótól, azaz attól, aki a cikket kiemelésre javasolta (legyen az a cikk írója vagy sem), elvárható, hogy figyelemmel kísérje a kiemelés műhelymunkáját, és reagáljon a megjegyzésekre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden egyes javítást neki kell keresztülvinnie." Elvárható, de nem kötelezettség. Egy anon nem követi figyelemmel a kiemelést? Gyenge érv. Mi a garancia arra, hogy egy regisztrált szerkesztő nem teszi meg ugyanezt? Hogy őt számon lehet kérni a vitalapján? És ez a számonkérés vajon megváltoztatja hozzáállását az eljáráshoz? A gond ott van, hogy ti egy (most már kettő) eset alapján vontok le általános következtetést az anonokra vonatkozóan. Igen, van most egy anonunk, aki nem minőségi szócikket jelölt. Következik ebből az, hogy akkor most elárasztanak minket azok az anonok, akik elkezdenek rossz állapotú cikkeket jelölgetni? Valószínűleg nem. Ahogy eddig sem tették. Jmagyar1993vita2013. augusztus 16., 19:34 (CEST)
Írod, hogy "A kiemelési eljárás nem beszélgetés". Nem csak, hogy beszélgetés, de sokszor elkeserett vita, amely valamilyen konszenzusban oldódik fel végül jobb esetben, rosszabb esetben sértődés, cikk visszavonása, veszekedés alakul ki belőle. Többhasábos viták alakulnak ki, mennyire jogos a felvetés, a kritika. A cél egymás meggyőzése, mint ahogy itt is, ezen a lapon. Például itt is nehéz lenne egy állandóan változó IP-vel beszélgetni Jmagyar,1993 helyett. Ogodejvitalap2013. augusztus 16., 20:56 (CEST)
Igen, nyilvánvalóan kialakulnak kisebb-nagyobb viták a kiemelés során. Csakhogy itt nem szerkesztők, hanem vélemények mennek szembe egymással (értsd: nem az számít ki mondja, hanem azt, hogy mit mond). Lássuk be, nem valószínű, hogy egyetlen kiemeléshez több anon is hozzá akarna szólni, így a változó IP a legtöbb esetben ugyanazt a szerkesztőt jelölné. Ha nem így lenne, akkor is egyértelműen el lehetne különíteni melyik IP melyik anont jelöli (mihez szól hozzá, kinek a megjegyzésére reagál). Ugyanez történik a kocsmafalon is, ahol egy-egy wikipédia-kritika kapcsán sokan már rögtön tudják, melyik szerkesztőről van szó (IP-cím ide vagy oda). Jmagyar1993vita2013. augusztus 16., 21:04 (CEST)
A regisztráció az én szememben: vállalás, egy saját "virtuális arc" vállalása. Tehát nem csupán a kommunikáció lehetősége. Ha valaki egy cikket kiemeltté szeretne tenni vagy kiemeltnek szeretne látni, akkor vállalja fel ezt a szándékát, vállalja a közreműködést ebben a közösségi munkában (ti. a kiemelési eljárásban). Egyszerűen nem hihető, hogy X. Y. szándéka komoly, megfontolt, és hogy a megvalósításban érdemben közreműködik majd, ha nem tudja/akarja önmagát vállalni (=regisztrálni) ebben a közös tevékenységben. --Vadarovita2013. augusztus 17., 20:33 (CEST)
Tambonak:
Szerintem kevered a fogalmakat. Itt az anon szerkesztők kiemeltcikk-jelölési gyakorlatának (jövőbeni) tiltásáról folyik megbeszélés. A Második világháború szócikk kiemelési eljárását az érvényes eljárási szabály alapján szüntették meg, tiltásról szó sem volt, főleg nem utólagos tiltásról.
A szócikken lévő tanusítások. Ez a téma talán még egy külön kört is megérne, hogy milyen megalapozottsággal és milyen komolysággal kerülnek rá a tanúsítások a kiemelt szócikkekre. Ha netán más szócikkekre is ilyen átgondolatlanul dobálják a tanúsításokat, akkor itt komoly bajok lehetnek magával az egész kiemelési eljárással.
A szócikken kétségtelenül folytak időközben javítások, de a kiemelési eljárástól függetlenül lehet javítani bármelyik szócikket, a szerkesztések és az energia nem vész kárba, ez mind a szócikk és a wikipédia javára válik. Ennek megfelelően tehát a befektetett munkád semmibevétele megállapítás nem állja meg a helyét.
A szócikknek a legkisebb problémája volt a dátumlinkek és a zöld linkek kérdése. A szócikknek komoly tartalmi és szerkezeti problémái voltak, amelyek nem szűntek meg. Teljes témakörök kidolgozatlanok, az egész összefüggéstelen, széteső és koncepciótlan, gyakorlatilag összedobált fejezetek halmaza, ami meg megvan a fejezetekből, az olyan gyatra és színvonaltalan (gyermeteg, by Pagony), hogy még egy gimnáziumi házidolgozaton sem vinné át a lécet. A dátumlinkek kiszedegetése jó dolog, de ez csak felszínes kapirgálás, a cikk alapvető problémáit nem oldotta meg és csupán hajszálnyival vitte közelebb a szócikket egy esetleges későbbi jelöléshez.
Az anon jogkörök általában. A „szép cikkek” haszna
megjegyzésÉn már korábban többször javasoltam, hogy az anon jogköröket szűkíteni kellene, de mindig voltak akik rémüldözni kezdtek, pedig ez normális dolog a neten. Az enwikin még új szócikket se kezdhetnek. Ezt a dolgot rendbe kellene tenni már. Össze kellene gyűjteni a szükséges (és ellentmondó) korlátozásokat és egy rendes szavazással hivatalos szintre emelni őket.
A "Szép cikket találtam!" projektnek van valami gyakorlati haszna? Volt már belőle kiemelés?
Az utóbbi kérdésedre: több is, hiszen van aki szívesen merít onnan ötleteket a jelölésre. Ezen kívül egyfajta ajánló olvasásra és elismeréssel való nyugtázása a cikkírók munkájának. --Karmelaposta2013. augusztus 16., 11:46 (CEST)
Tilcsák Bea
A „Tilcsuk Be!” mozgalmat már néhányszor lezavarták a hétköznapi / általunk lakott / világban. Van erre még valamilyen igény? -- Pkunkpošta2013. szeptember 2., 22:30 (CEST)
Most őszintén szólva, - elvonatkoztatva az anon jó/rossz kérdéstől - eleve nem kellett volna hagyni ebben a rendszerben, hogy anon jelölhessen. Itt nem az anon démonizálása forog fent hanem az a tény elfogadása, hogy az anon (kivéve persze sértet, kitiltott szerkesztők) "kívülről" nem tudja felmérni a kiemelési eljárás követelményeinek egy jó részét. Hacsak nem rutinos az illető, de megrögözött összeesküvés mánia az anonimitás oka, de erre ne építsünk. Jó formán egy ilyen jelölés arról szólna, hogy tetszik neki a téma és sok a szöveg, akkor jelöli, de a felmerülő problémák kezelését, már végrehajtani nem tudná a többség. Nem szabad ebből elvi kérdést csinálni se pro se kontra, legyünk gyakorlatiasak. --Szentevita2013. szeptember 3., 01:27 (CEST)
Kovács "Tücsi" Mihály nevezetesnek tekinthető a wiki irányelvek szerint? Azért nem akartam törlési eljárásra jelölni, mert magam is bizonytalan vagyok. Beírták a magyar sci-fi írók listájába és az én megítélésem szerint nem egyértelmű, hogy elég nevezetes lenne vagy akár írónak számítana. A publikációi úgy születtek, hogy az adott magazinnál munkatárs volt és így a "saját" lapban jelentek meg novellái. Kicsit nálam ez az a kategória, mint amikor valaki úgy lesz író, hogy magán kiadványban jelenik meg a könyve és ha jól emlékszem az nem elég a nevezetességhez. --Szentevita2013. szeptember 25., 23:23 (CEST)
Nos gondoltam erre is és az az igazság, hogy nem vagyok meggyőződve (sokakkal egyetemben), hogy a díjazottak nevezetesek lennének. Zsoldos Péter egyértelműen nevezetes, Zsoldos Péter-díj az már határ eset, hiszen itt az a lényeg, hogy ki áll a díjazás mögött. Azonban ha el is fogadjunk, hogy a díj nevezetes az már nem automatikus, hogy a díjazottak is. Van egy érzésem, hogy Zsoldos Péter nem lenne elégedett a díjazottak nagy részével. Már pedig igen csak vitatott díjnak számít: "...A díj megalapítása óta kemény kritikáknak van kitéve. Gyakran bírálják az értékelés módját, a zsűrit, a nevezés módját, de leggyakrabban a díjazott művek színvonalát..." --Szentevita2013. szeptember 25., 23:44 (CEST)
Olyan, ami független médiának tekinthető nem igen, ahogy én néztem. Viszont mivel ezer szállal kötődik, mint technikai munkatárs a média egy részéhez (Galaktika, origo, MR2, stb) így mint név sok helyen ott van házon belül. Ez persze némileg nehéz helyzetet is teremt, mert a kapcsolatai révén ha ragaszkodunk a független forráshoz, akkor korlátozottabb azon média száma, ami igazolhatja, mint más írók esetében. Tényleg nem egyszerű eset, mindenesetre zavaró egy olyan esetben az író titulus, amikor nincs független publikáció se. --Szentevita2013. szeptember 26., 09:03 (CEST)
Pillanatnyilag nem, de esetleg eshet úgy, hogy vele kapcsolatban lévő médián keresztül teljesíti azt utólag. Ahogy néztem az irányelveket ez kevésbé letisztázott, hogy mi a wiki álláspontja ilyenkor.
Mivel hosszan vitásnak ígérkezik már most és jelenleg wikiszabin vagyok off-line elfoglaltság miatt, nincs időm foglalkozni vele. --Szentevita2013. szeptember 26., 23:35 (CEST)
.jpg){kind=small}
