A Wi-Fi (WiFi, Wifi vagy wifi) az IEEE által kifejlesztett, vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) megvalósító, széleskörűen elterjedt szabvány (IEEE 802.11)[1] népszerű neve. A Wi-Fi az elterjedt nézetekkel szemben nem az angol Wireless Fidelity kifejezés rövidítése. Az elnevezést egy marketingcég találta ki játékosan utalva a Hi-Fi/hifi szóra, csak később igyekeztek rövidítésként aposztrofálni és úgy reklámozni.[2][3][4]
Hedy Lamarr színésznő és George Antheil zeneszerző 1942-ben szabadalmaztatta azt a szórt spektrumú technikát, ami később a wifi technológiai alapját adta. Így a wifit sokáig csak az amerikai haditengerészet használta, amíg 1985-ben el nem készültek a civilek által is használható vezeték nélküli hálózatok.[5]
A táblázatban jelölt hatótávolságok, csupán elméleti értékek! Valós tesztek alapján, beltéren, egy 2G és egy 5G jellel lefedett területen a 2G(b/g/n) hatótávolsága többszöröse az 5G (ac) hatótávolságának. Ugyanakkor az 5 Ghz sebességét tekintve többszöröse a 2,4 Ghz-es wifinek, így belső hálózati kommunikációra (wireless kapcsolat telefon és gép között) az 5 Ghz-es sávszélességet érdemes használni.
802.11a: 5 GHz-es frekvenciasávban működő eszközök; előnye a nagy távolság és sávszélesség, viszont jellemzően csak pont-pont kapcsolatra használják és az ehhez használható eszközök általában drágábbak. Különösen fontos az optikai rálátás a két pont között.
802.11b: 2,4 GHz-es tartományban működő eszközök; hatótávolsága a terepviszonyoktól függően széles skálán mozoghat, lényegesen kisebb, mint a 802.11a, pont-multipont kapcsolatoknál 1 km-es sugarú körön belülre szokták tervezni. Átviteli sebessége max. 11 Mbit/s
802.11g: 2,4 GHz-en működő eszközök, a 802.11b-vel sok tekintetben megegyezik, a routerek nagy része mindkettőt támogatja. Előnye, hogy nagyobb sávszélességet képes átvinni, hátránya pedig, hogy a távolság növekedésével lényegesen romlik a hatásfoka és érzékenyebb az interferenciára. Átviteli sebessége max. 54 Mbit/s.
A 802.11b, 802.11a és 802.11g utólag, nem hivatalosan kapta meg a Wi-Fi 1, 2 és 3 megjelölést; hivatalosan megjelenést a 4, 5 és 6 kapott az új elnevezési szabvány bevezetésekor, 2019-ben.
Felhasználási területek
Irodákban, nyilvános helyeken (repülőtér, étterem, hotel, magánházak stb.) megvalósított vezeték nélküli helyi hálózat, aminek segítségével a látogatók saját számítógépükkel kapcsolódhatnak a világhálóra.
Kialakítása a következő módokon történhet:
Publikus, nyílt hálózat: bármely wi-fi routerrel kialakítható, az így létrehozott hálózathoz bárki csatlakozhat mindenféle korlátozás nélkül
Privát hálózat: a hálózat saját felhasználásra lett kialakítva, melyet egy titkos jelszó véd, így ahhoz csak a jelszó ismeretében lehet csatlakozni
Publikus, zárt hálózat: egy speciális szoftver gondoskodik arról, hogy a hálózatot csak egy kód ismeretében, korlátozott ideig lehessen használni. Ezt a formát rendszerint éttermek, kávézók használják, ahol az internetelérés fogyasztáshoz van kötve
Publikus, részlegesen zárt hálózat: átmeneti típus a nyílt és egyben publikus hálózatok, illetve a privát hálózatok közt. Két főbb típusa különböztethető meg, így a hozzáférési pont számára elérhető sávszélesség bizonyos, akár igen elenyésző hányadának nyílt, és publikussá tett formája, illetve egy szélesebb kör számára elérhető, publikus, azonban zárt hálózat ismeretes. Céljuk, hogy az internetkapcsolatot ingyenesen használók ne élhessenek vissza, és ne terhelhessék le aránytalanul az adott wi-fi-pontot üzemeltető hálózatát annak terhére. Jelenleg az első, a privát hálózatok és a nyílt hozzáférésű, publikus hálózatok kivitelezése igen körülményes egyszerű felhasználók számára, míg utóbbi hálózatok nem hozzáférhetők mindenki számára, minthogy azokat csak a jelszót ismerő személy, vagy személyek csoportja képes elérni. Ilyen megoldást nyújtanak a Skype, illetve a Google érdekeltségi körébe tartozó FON által kínált olyan wi-fi routerek, melyek az ilyen termékkel rendelkezők számára egymás között elérhetővé teszik az ilyen routereken keresztül megosztott wi-fi hálózatok bizonyos részét, amit egy felhasználói névvel, illetve jelszóval rendelkező – szintén e közösség tagságával bíró személyek – csatlakozhatnak a világ számos különböző pontján elérhető ilyen típusú hálózatok mindegyikéhez. Ezek sávszélességét a tulajdonos határozza meg, egy a közösség tagjai számára részlegesen megosztott 1,5 Mb/s sávszélességű internet kapcsolat 10%-a elegendő, hogy valós idejű, kétoldalú hanghívást bonyolítsunk különböző VoIP-klienseken (Voice Over Internet Protocol) keresztül, mint amilyen a Skype.
Kereskedelmi HotSpot szolgáltatás: a vezeték nélküli hálózat csak díjfizetés ellenében, korlátozott ideig használható
A WEP (magyarul kb. a vezetékessel egyenértékű titkosság) volt az első ilyen jellegű szabvány. Létezik 64, 128, 256 és 512 bites változata is. Legelterjedtebb a 64 és a 128 bites WEP.
Nagyon sok oldal tanúskodik arról, hogy még jól beállított eszközök használata mellett is a titkosításhoz használt kulcs hamar (4-5 perc alatt) megfejthető.[6] A WEP titkosítás ugyan védelmet nyújthat az alkalmi próbálkozók ellen, de hamis biztonságérzetet ad, hiszen ingyenes, bárki számára hozzáférhető eszközökkel – mint például az aircrack-ng programcsomag – megfelelő jelerősség esetén nagyon egyszerűen visszafejthető a WEP kulcs. 64bites kulcsot 25 000, 128bites kulcsot 100 000 csomaggal már nagy valószínűséggel lehet törni (A PTW eljárás segítségével, ami az aircrack része). A titkosított csomagok lehallgatása után az aircrack-ng másodpercek alatt megtalálja a használt kulcsot. A szükséges csomagok akkor is kikényszeríthetőek, ha senki se kapcsolódik a hálózatra vezeték nélkül!
Ha eszközünk támogatja a WPA-t, akkor inkább használjuk azt, mert a WEP nyilvánvalóan gyengébb biztonságot nyújt a WPA-hoz képest. Ha a WPA-t nem támogatja eszközünk, akkor lehetőleg minden nap cseréljünk WEP kulcsot, de legalábbis olyan gyakran, ahogy csak tehetjük.
Ezek mellett gyakori a hálózati kártyák fizikai címének (MAC) szűrése, bár ez a szűréstípus egyszerűen kijátszható.
A WPA (magyarul kb. Wi-Fi védett hozzáférés) egy 2003 óta élő titkosítási szabvány, ma már szinte minden eszköz támogatja – erősen ajánlott használni a WEP helyett. A WPA a TKIP nevű RC4 alapú titkosító algoritmust használja az adatok titkosítására. A TKIP fő előnye, hogy a beállított idő vagy forgalmazott adatmennyiség után új kulcsot generál.
Igazi biztonságot a WPA is csak akkor nyújt, ha kellően hosszú és összetett jelszót használunk, amivel elkerülhetjük a brute force, illetve a szótár alapú támadásokat.[7]
IEEE 802.11i-2004
Az IEEE 802.11i-2004 vagy Wi-Fi Protected Access 2, WPA2 (magyarul kb. Wi-Fi védett hozzáférés 2. generációja) ma már a legtöbb eszköz támogatja, és mivel ez a legbiztonságosabb, ha rendelkezésre áll érdemes ezt használni.
WPA 3
A WPA 3, egy nagyon friss és biztonságos Wi-Fi védelem, amit kevés eszköz támogat még. Ebben a frissítésben a legfontosabb újítás a jelszó találgatásának felismerése.
Érdekesség
A WiFi-vel eddig elért legnagyobb hatótávolság 382 km, amit Venezuelában egy 2007 júniusában történt kísérletben értek el. A kifejezetten a kísérlet számára kiválasztott helyszínen az Andok Egyetem és egy telekommunikációs technológiákat támogató alapítvány kutatói az El Águila és Platillón hegyek között az Intel által elmaradott térségek számára kifejlesztett irányított antennák és szoftver felhasználásával,[8] de alapvetően kereskedelmi forgalomban is kapható, olcsó (~60 USD) nagy hatótávolságú eszközökkel valósították meg a számítógépek közötti kapcsolatot. Mindkét irányban 3 MB/s sebességet tudtak elérni, hang és videokapcsolatot is sikerült létrehozniuk.[9]
Manapság már lassan nem is létezik olyan eszköz, aminek ne lenne valamilyen, vezeték nélküli internetet használó változata. Ezek elterjedése miatt egyre nagyobb felelősség hárul a bennünket kiszolgáló wifi hálózatokra, amiknek nem csak az eszközök működését, hanem a rácsatlakozott felhasználók igényeinek kielégítését is biztosítaniuk kell.[10]
Bár többféle szemlélet létezik az IoT (dolgok internetje) kifejezéssel kapcsolatban, abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy egy olyan fajta digitális világot értünk alatta, ami olyan "intelligens" eszközöket foglal magába, amik egy-egy internet alapú hálózatra csatlakozva képesek a többi, ugyancsak felkapcsolódott eszközzel/eszközökkel kommunikálni és egyúttal felhasználni az általuk megosztott adatokat. Ilyen eszközök például az okosklíma (internettel bárhonnan be tudjuk állítani, hogy mire hazaérünk, kellemesen hűvös lakás várjon), az okosredőny (beépített érzékelőivel manuálisan vagy automatikusan annyira sötétít be, amennyire az időjárás megkívánja), okoshűtő (beépített kamerájával bármikor belenézhetünk, és a fejlettebb típusai még a lejárati időkre is emlékeztetnek) vagy a robotporszívó (gyakorlatilag bármikor elindíthatjuk, hogy megadott időpontra egy sokkal tisztább otthon fogadhasson bennünket).[10]
Mivel egyre több ilyen eszközzel rukkolnak elő a gyártók és ennek hála egyre nagyobb népszerűségnek is örvendenek, így a wifihálózatok jelentősen nagyobb terhelésnek vannak kitéve, miközben számtalan eszközt és egyszerre akár több felhasználót is ki kell szolgálniuk. Éppen ezért a wifihálózatok átalakítására van szükség, hogy a megnövekedett erőforrásigényt megfelelő kapacitással tudják kiszolgálni.[10]
A legnagyobb technológiai szolgáltatók jelenleg úgy látják, hogy az elkövetkező években is a wifi fogja kiszolgálni az egyre szaporodó okoseszközöket, de könnyen lehet, hogy még egyéb, alternatív vezeték nélküli technológiák is segíteni fognak az így teremtett ökoszisztémák működtetésében.[10]
A WiFi hálózatok számára kijelölt rádiófrekvenciás tartományok[11]
A 2.4 GHz-es sáv sávterve
Nemzeti felosztás
Frekvenciasávok használati szabályai
Alkalmazás
Dokumentum
További szabály
2450–2483,5 MHz
ÁLLANDÓHELYŰ
5.150
E
MOZGÓ
5.150
E
Rádiólokáció
5.150
E
N
3
K
Kis teljesítményű, vezetéknélküli szélessávú adatátvitel
Teljesítmény: max. 100 mW EIRP
Kitöltési tényező: ≤ 100%
PN
SRD
3. melléklet 9.1. pont
3
K
Általános alkalmazások
3. melléklet 9.2.1. pont
3
K
Szélessávú adatátviteli alkalmazások
3. melléklet 9.4.1. pont
A sávban elektronikus hírközlési szolgáltatás is nyújtható.
3
K
Rádiómeghatározó alkalmazások
3. melléklet 9.7.1. pont
3. melléklet 9.7.2. pont
3
K
RFID alkalmazások a 2450–2454 MHz sávban
3. melléklet 9.12.1. pont
3. melléklet 9.12.2. pont
5.150
-
Ü
ISM alkalmazások
Teljesítménysűrűség:
max. 100 mW/100 kHz EIRP-sűrűség frekvenciaugratásos moduláció alkalmazása esetén
max. 10 mW/MHz EIRP-sűrűség más modulációfajták alkalmazása esetén
Az 5GHz-es sávon sokkal szélesebb frekvenciatartomány lett kijelölve a WiFi átvitel számára, így lehetőség van szélesebb sávú, 80 MHz és 160 MHz sávszélességű csatornák kiosztására is.
Csatorna
Frekvencia (MHz)
20MHz-es raszter
802.11
kiosztás
Pmax
(mW)
Átlapolások
f1
f0
f2
FCC
ETSI
mW
dBm
40
MHz
80
MHz
160
MHz
Ütköző
Rádiós
Szolgáltatás
36
5170
5180
5190
UNI-1
RLAN1
200
23
38
42
50
40
5190
5200
5210
44
5210
5220
5230
46
48
5230
5240
5250
52
5250
5260
5270
UNI-2a
54
58
56
5270
5280
5290
60
5290
5300
5310
62
64
5310
5320
5330
100
5490
5500
5510
UNI-2c
RLAN2
1000
30
102
106
114
104
5510
5520
5530
108
5530
5540
5550
110
112
5550
5560
5570
116
5570
5580
5590
118
122
Időjárás
radar
120
5590
5600
5610
124
5610
5620
5630
126
128
5630
5640
5650
132
5650
5660
5670
134
138
136
5670
5680
5690
140
5690
5700
5710
142
144
5710
5720
5730
149
5735
5745
5755
UNI-3
RLAN3
25
14
151
155
153
5755
5765
5775
157
5775
5785
5795
159
161
5795
5805
5815
165
5815
5825
5835
ISM
WiFi-átvitellel megvalósítható adatátviteli sebesség adott csatornasávszélesség és modulációtipusok alapján[12]