Wagner Lajos (művelődéstörténész)

Wagner Lajos
Született	1846. augusztus 1. Besztercebánya
Elhunyt	1917 (70-71 évesen)
Foglalkozása	nyelvész irodalomtörténész
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem (–1880)
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk a művelődéstörténészről, irodalomtörténészről és főreáliskolai tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Wagner Lajos (egyértelműsítő lap).

Wagner Lajos, Zólyomi, született Vágner Lajos Sámuel (Besztercebánya, 1846. augusztus 1.[1] – 1917?)[2] bölcseleti doktor, irodalomtörténész, nyelvész, főreáliskolai tanár.

Élete

Vágner Mihály rézöntő és Bakos Zsuzsanna fiaként született, 1846. augusztus 2-án keresztelték. Középiskoláit szülővárosában és Selmecen végezte; a teológiát Pozsonyban, a bölcseleti és nyelvtudományi tanfolyamot a budapesti egyetemen hallgatta, ahol tanári vizsgát tett a latin, magyar, német és szláv filológiából. Bölcseletdoktori oklevelet 1880-ban a kolozsvári egyetemen nyert. Hospitált a bécsi egyetemen; meglátogatta a krakkói, lembergi, czernowitzi, jassyi, bukaresti, zágrábi és grazi egyetemeket. Tanulmányait befejezvén, két évig nevelősködött, azután helyettes tanár volt két évig a besztercebányai főgimnáziumban. 1873. január 2-től 1874. július 30-ig a budapesti (belvárosi) főreáliskolában. 1874-től a pozsonyi főreáliskola rendes tanára volt; tanította a magyar és német nyelvet és irodalmat. Bölcseletdoktori oklevelet 1880-ban kapott. Tíz évig tanította a szerb nyelvet a pozsonyi felső kereskedelmi iskolában és tíz évig a szlovák nyelvet az evangélikus líceumban. A pozsonyi tanító-egyesületnek 19 évig elnöke; a magyar közművelődési egyesületnek választmányi tagja sat. Huszonöt évi tanári működése alkalmából miniszteri elismerésben részesült. (1896.) Jegyzőkönyvi elismerésben részesült Pozsony szabad királyi város törvényhatósági bizottsága részéről, hogy a pozsonyi tudományegyetem tervezetét megírta és saját költségén kiadta (1900).

Írásai

Cikkei a következő folyóiratokban és hirlapokban: Magyar Tanügy (1873), Tanáregylet Közlönye (1878), Pozsonyvidéki Lapok (1878. 22. sz. Bodenstedt, 32. sz. Jordan Vilmos); Magyar Nyelvőr (1879), Egyet. Philologiai Közlöny (1878, 1879, 1891), Ellenőr (1878. 458. sz. Milutinovics szerb író, 1879. Mutatványok a legújabb szláv irodalomból, 10-15 tárcacikk Zólyomi álnévvel), Tanulók Naptára (1882-84. Trefort, Szász Károly, Klamarik), Pesti Napló, Grenzbote, Pressburger Zeitung (300 irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, pedagógiai cikk), a Koszorúban (I. 1879. Petőfi a cseheknél), a Paedagogiai Plutarchban (I. 1886. Comenius, Klamarik János), a Zólyomvármegyei Hirlapban (1901. 38. sz. Balassa Bálint); a Felvidékben (1902. 34. sz. Lenau Miklós) sat.

Munkái

• Safarik élete és művei. Bpest, 1878 (Különny. az Egyet. Philol. Közlönyből)
• A német praepositiók. Pozsony, 1880
• A művelődés és találmányok történeti vázlata (W. L.) Pozsony, 1881
• Miklosich und die magyarische Sprachwissenschaft. Pressburg und Leipzig, 1883
• Toldy Ferenc életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1883 (M. Helikon 1.)
• Vörösmarty Mihály életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1883 (M. Helikon 2.)
• Pozsonymegyei helynevek magyarázata. Pozsony, 1883
• Die slavischen Elemente im Magyarischen. Von Franz Miklosich. Besorgt und eingeleitet. Wien und Teschen, 1884 (2. kiadás.)
• Sprachwissenschaftliche Abhandlungen. Wien und Teschen, 1884
• Bessenyei György életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1884 (M. Helikon 40.)
• Pozsonymegye földrajza, a népiskolák III. oszt. számára. Pozsony, 1884 (Orbók Mórral. Térképpel. Németül. Pozsony, 1884)
• Magyar helikon. Jeles férfiak életrajzai. Szerk. Budapest, 1885
• Báthory István lengyel király. Pozsony, 1886
• A hónapok nevei. Pozsony, 1889
• A német poetika vázlata. Grundzüge der deutschen Poetik. Ergänzungsbuch der deutschen Sprachlehre. Für Mittelschulen, Bürgerschulen und höhere Töchterschulen. Pozsony és Bpest (1891. Német szöveg. Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
• Ifjúsági játékok. Pozsony, 1888
• Talvj 1797–1970. Biographische Skizze zur Erinnerung an ihren hundertsten Geburtstag. Pozsony, 1897
• Kupeczky János festőművész élete. Pozsony, 1899 (Különny. a pozsonyi főreáliskola Értesítőjéből.
• A pozsonyi m. kir. állami tudományegyetem tervezete. Pozsony, 1900
• Erdőőri szakiskola a Kis-Kárpátok vidékén. Pozsony, 1908

Szerkesztette a Pozsonyvármegyei régészeti és történelmi egylet Értesítőjét mint titkár (1877, 1881 és 1885), a Magyar Helikont (1883-85, Zólyomi Lajos névvel), a Tanulók Naptárát (1882-től), a Magyar Mentort (1881-től).

Jegyzetek

1. Besztercebányai evang. egyházközség keresztelési anyakönyve, 82/1846. folyószám.
2. OSZK OPAC

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Pozsony vármegye és Pozsony (Magyarország vármegyéi és városai, 1904) 469. old.

További információk

• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994