Wagner Béla

Szegedpalánki Wagner Béla (Szeged, 1860. október 26.[1] – Budapest, 1914. január 7.)[2] honvédőrnagy, császári és királyi tábornok.

Élete

Wagner János és Tóth Terézia fiaként született.[1] A katonai előkészítő-iskolát Budapesten, a hadapródiskolát Prágában és Budapesten 1875–78 között végezte el, mint hadapród-tiszthelyettes a császári és királyi 26. gyalogezredhez került beosztásra. Részt vett az 1878-as boszniai okkupációban és a livnói ütközetben. 1878-ban hadnaggyá, 1884-ban főhadnaggyá léptetették elő és csapatszolgálatot teljesített, nyolc évig pedig ezred-segédtiszti minőségben volt alkalmazásban. 1890-ben áthelyezteték a honvédséghez, ez évben százados lett. 1895-ben végezte a honvéd-törzstiszti tanfolyamot, 1887-ben zászlóaljparancsnok, 1888-ban őrnagy lett. Cikkeket írt a Ludovika Akadémia Közlönyébe (1891-től). Felesége Rónay Mária Terézia Alojzia volt.

Munkái

1. Az előkészítő oktatás és a harczszerű egyes lövés. Budapest, 1892.
2. Unterweisung für das Verhalten des Infanteristen im Gefechte. Budapest, 1893.
3. A honvéd magatartása a harczban. Budapest, 1895.

Jegyzetek

1. Szeged-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 372/1860.
2. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halott akv. 42/1914. folyószáma alatt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• MAGYAR CSALÁDTÖRTÉNETI ADATTÁR

További információk

• Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 706. l.