Vincze Zsigmond

Vincze Zsigmond
Életrajzi adatok
Születési név	Weisz Zsigmond
Született	1874. július 1. Zombor
Elhunyt	1935. június 30. (60 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert (34-16-14)
Pályafutás
Műfajok	operett, kuplé
Hangszer	zongora, hegedű
Tevékenység	zeneszerző, karmester, hangszerelő
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vincze Zsigmond, született Weisz Zsigmond[1] (Zombor, 1874. július 1. – Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország… refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.

Élete

Zsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna volt. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában Aggházy Károly, Bellovics Imre és Waldbauer József tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba. 1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek leányát.[2]

1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: Kulinyi Ernő) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a holokauszttól).

Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[3] A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.[4]

Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, A hamburgi menyasszonyt 1939-ig többször felújította a Városi Színház.

Számos gramofonfelvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre.[5]

2007 óta a Nemzeti sírkert részeként védett,[6] Fiumei Úti Sírkertben található sírhelyére az új síremlékét 2010 tavaszára emeltette a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.[7][8]

Művei

• Tilos a csók (operett három felvonásban, Király Színház, 1909. október 8.)
• Limonádé ezredes (énekes vígjáték három felvonásban, Király Színház, 1912. szeptember 5.)
• Léni néni (énekes bohózat három felvonásban, Magyar Színház, 1914. május 2.)
• A cigány grófné (operett három felvonásban, Király Színház, 1920. március 13.)
• A hamburgi menyasszony (operett három felvonásban, Városi Színház, 1922. január 31.)
• A gárdista (regényes operett három felvonásban, Városi Színház, 1923. február 15.)
• Az erősebb (zenedráma egy felvonásban, Magyar Királyi Operaház, 1924. március 29.)
• Anna-bál (operett három felvonásban, Volkmann Róbert művei felhasználásával, Király Színház, 1925. szeptember 30.)
• Miami (pasticcio Jacobi Viktor műveiből, Fővárosi Operettszínház, 1925. november 27.)
• Aranyhattyú (operett három felvonásban, Király Színház, 1927. január 15.)
• Kiss és Kis (operett három felvonásban, Városi Színház, 1927. január 22.)
• Az aranyszőrű bárány (Szeged, 1929. november 15.)
• Huszárfogás (operett három felvonásban, Fővárosi Operettszínház, 1930. április 4.)
• Jobb mint otthon (Nyári Operett Színház, 1930)

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 86460/1891. Névváltoztatási kimutatások 1891. év 10. oldal 7. sor
2. A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 65/1904. folyószáma alatt.
3. A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241
4. A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.
5. Gramofon online
6. Nemzeti Örökség Intézete, Nemzeti Sírhelyek
7. Magyar Temetkezés, 2010. tavasz, 1. szám, 14. o.
8. Új síremlékének képe.

Források

• Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 963-330-540-3
• Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 567–568. l. ISBN 9633301378
• Molnár Klára: A Népopera – Városi Színház. 1911–1951. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. helytelen ISBN kód: 963900051X
• Szabó Miklós: Milyen vagy, Magyarország?... = História VI. évf. (1984) 4. sz.
• Magyar Színművészeti Lexikon