Vincze Zsigmond
Vincze Zsigmond, született Weisz Zsigmond[1] (Zombor, 1874. július 1. – Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország… refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig. ÉleteZsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna volt. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában Aggházy Károly, Bellovics Imre és Waldbauer József tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba. 1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek leányát.[2] 1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: Kulinyi Ernő) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a holokauszttól). Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[3] A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.[4] Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, A hamburgi menyasszonyt 1939-ig többször felújította a Városi Színház. Számos gramofonfelvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre.[5] 2007 óta a Nemzeti sírkert részeként védett,[6] Fiumei Úti Sírkertben található sírhelyére az új síremlékét 2010 tavaszára emeltette a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.[7][8] Művei
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia