Villányi Andor

Villányi Andor
1940 körül
Született	Schwabach Andor 1889. május 25. Villány
Elhunyt	1944 (54-55 évesen)
Álneve	Apostol Andor
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Elek Alice (h. 1922–1922)
Foglalkozása	író újságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Villányi Andor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Villányi Andor, 1922-ig Schwabach[1] (Villány, 1889. május 25.[2] – 1944 körül) író, színműíró, újságíró.

Élete

Schwabach Sándor németbólyi születésű borkereskedő, takarékpénztári igazgató és Tauszig Mária (1867–1938) fia.[3] Szülei kereskedőnek szánták. Tanulmányait a Pécsi Állami Főreáliskolában folytatta, majd rövid ideig a kereskedelemben dolgozott. Az 1910-es években a Budapesti Hírlap belső munkatársa lett. Tehetségét Rákosi Jenő fedezte fel. A Királynőm... meghalok érted! című drámáját 1916. október 14-én mutatta be a Magyar Színház, a főszerepeket B. Marton Erzsi és Törzs Jenő alakították.[4] A darab külföldre is eljutott, a stockholmi Intimes Theater színpadra állította.[5] A színműírás mellett több regényt is írt, amelyek közül a Mária-val nyerte el a legnagyobb elismerést. Ezt követően három évre Bécsbe költözött, ahol egy selyemkereskedésben dolgozott segédként. Hazatérése utáni első novellája a Pesti Hírlapban jelent meg.[6] Az Attak című darabjával nyílt meg a Belvárosi Színház, s ugyanitt kerültek színre Legénykérés és A fekete liliom című művei is. Novellái megjelentek a Pesti Naplóban, Az Újságban, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben és a Színházi Életben is. Gyakran időzött Villányon, ahonnan feltehetőleg 1944 nyarán deportálták.

Házastársa Elek Oszkár és Herz Aranka lánya, Alice volt, akit 1922. február 12-én Budapesten vett nőül, ám még ugyanebben az évben elvált tőle.[7]

Művei

Színművei

• Zsidók, 3 felvonásban.
• Királynőm... meghalok érted!. Színmű 3 felvonásban.
• Legénykérés. Forró Pállal közösen. Bemutató: 1921. szeptember 3., Belvárosi Színház
• Öngyilkosok (vígjáték)
• Gyöngyvirág, vígjáték 3 felvonásban.

Regényei

• Mária (1920, Dr. Rácz Vilmos Könyvkiadó vállalata, Budapest)
• Szeptember (1921, Légrády Testvérek, Budapest)
• Emlékkönyv (1922, Légrády Testvérek, Budapest)
• Legenda
• A síron túl is (1940)

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 19422/1922. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 439. kép 1. karton
2. Születési bejegyzése a dárdai izraelita hitközség születési akv. 9/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
3. Szülei házasságkötési bejegyzése a dárdai izraelita hitközség házassági akv. 1/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
4. Királynőm - meghalok érted (1916. október 15.) Pécsi Napló, 25. évfolyam, 230. szám
5. Villányi Andor drámája külföldön (1917) Színházi Élet, 3. szám
6. Literatura 1. (1926) 2. szám, Online elérés
7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 97/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 20.)

Források

• Erdős Zoltán: Villány története a kezdetektől 1990-ig. Pécs, 2016.
• Dr. Pusztai Béla: A vörösborról híres Villány. Pécs, Kódex, 1999.
• Írói siker (1913. május 4.) Pécsi Napló, 22. évfolyam, 101. szám