A Világjárók sorozat 1927-ben induló négy kötetéről ismertetés
A nagy fölfedezések hírére nálunk is megindultak a 18. században az első útleírások az almanachokban, kalendáriumokban és az első folyóiratokban. A legrégibb magyar útleírások sorozata Benkő Ferenc nagyenyedi tanár tollából látott napvilágot. E „mindenes” vállalkozás Benkő Ferenc professzornak a „Parnassusi időtöltés” című sorozata némely kötetében jelent meg „Napkeleti Utazók... az itthonülőknek” címmel. Ez a műfaj a 20. század elején éledt újra a kiadók tevékenységében.
Története
„Világjárók címen új könyvsorozat indult meg, melynek kötetei — mint a szerkesztő célkitűzésében kifejti — »nemcsak a világjárók tarka, kalandos életét, küzdelmeit és örömeit regélik el; — a valóság édes ízével gyönyörködtetnek«. Könyveik olvastán elringat a messze tájak és tengerek nosztalgiája — úgy érezzük, cselekvő hőseivé váltunk a legizgalmasabb drámának: a föld felfedezésének. E szépen csengő program alátámasztásaképpen egyszerre négy kötettel jelent meg a könyvpiacon a kiadó. ... Halász Gyula lelkes buzgalma hozta létre a Világjárók köteteit is — ép úgy, mint a Hat világrészét —, aki fanatikus odaadással dolgozik azon, hogy a föld ismeretlen, megközelíthetetlen tájait, a felfedezések hőseit közelebb hozza a ma emberéhez.”
Mint írják, a sorozat darabjai komoly, tudományos értékű útleírások, s a magyar útleíró irodalom eddigi szegényes és elmaradott voltát mutatja az a tény, hogy a közzétett művek többsége évtizedekkel, vagy akár évszázaddal korábbi felfedezésekről készült beszámolók első magyar nyelvű megjelenései, „most jutottunk abba a helyzetbe, hogy anyanyelvén élvezheti a magyar közönség.”
A kötetek borítóját Basch Mihály tervezte stílusos vászonkötésűre, ugyanakkor a recenzens negatív véleményét fejezte ki a kötet vastagságát növelni szándékozó papírminőség és a reprodukciók több évtizede ismert volta miatt.[1]
A kor kiadói szokásának megfelelően a megjelenés helyén (e sorozat esetében csaknem kizárólag Budapest) és a kiadó nevén túl a megjelenés éve a kötetekben nincs feltüntetve, így azok becsültek, illetve más forrásból pótoltak.
William H. Gilder: A Jeannette pusztulása : a hajótöröttek felkutatása és utazás Szibérián keresztül. Fordította Halász Gyula, [1927]. - 130, [4] p. 21 kép, 1 térk.; 20 cm
Sven Hedin: Belső-Ázsia küszöbén, 1890-1891, fordította Halász Gyula, [1928]. - 135, [5] p., 10 t., ill.; 20 cm
L. V. Mansilla: A pampák utolsó vad indiánjai, fordította Halász Gyula, [1928]. - 141, [3] p., 8 t., ill.; 20 cm
Arthur Berger: Az örök tavasz szigetein: Hawaii, fordította Halász Gyula, [1929]. - 129, [3] p., 9 t., ill.; 20 cm
Georg Wegener: Egy világjáró emlékeiből, fordította Halász Gyula, [1929]. - 134, [2] p., 10 t., 1 térk., ill.; 20 cm
Sven Hedin: Első utam Ázsiába, fordította Halász Gyula, [1930]. - 138, [6] p., [16] t., [1] t.fol., ill.; 20 cm
Vilhjalmur Stefansson: Amerika legészakibb tájain, fordította Halász Gyula, [1930]. - 147, [5] p., 9 t., ill.; 20 cm
Walter V. Rummel: Napsütötte országokban: bolyongás Japánban és a Csendes-óceán szigetein, fordította Halász Gyula, [1930]. - 130, [6] p., 9 t., ill.; 20 cm
Georg Wegener: Szálljatok velem!: egy világjáró újabb emlékei, fordította Halász Gyula, [1930]. - 139, [5] p., 12 t. , ill.; 20 cm
Hans Meyer: Dél-Amerika hegyóriása, fordította M. Márki Mária, [1930]. - 150, [10] p., 10 t., ill.; 20 cm
Philipp Berges: A föld csodái: Ázsia, Óceánia, Amerika, fordította Házsongárdy Gábor, Debrecen, [1930]. - 158, [2] p., 10 t., ill.; 20 cm
Garcilaso de la Vega: Az inka birodalom, fordította Halász Gyula, [1930]. - 142 p., 9 t., ill.; 20 cm
John Hagenbeck: India szigetvilága: CeylontólSzumátráig, fordította Halász Gyula, [1930]. - 136, [8] p., 10 t.. ill.; 20 cm
Andreas Reischek: A maórik földjén : tizenkét év Új-Zéland szigetein, fordította Halász Gyula, [1930]. - 135, [9] p., 9 t., ill.; 20 cm
Hermann Norden: Ez Abesszínia, fordította Soproni Béla, [1935]. - 159 p., 20 t., 1 térk., ill.; 20 cm
Patrick Reginald Chalmers (összeállította): A walesi herceg keletafrikai vadászútja : a walesi herceg naplója alapján összeállította — —. Fordította Baktay Ervin, [1935]. - 221, [3] p., 12 t., ill.; 20 cm
Albert Schweitzer: Orvos az őserdőben; fordította Klopstock Gizella, előszó: Győrkovács László, [1936]. - 165, [3] p., 17 t., ill.; 21 cm
