Viktor Rydberg

Viktor Rydberg
Élete
Született	1828. december 18. Jönköpings Sofia church parish, Svédország
Elhunyt	1895. szeptember 21. (66 évesen) Danderyd község, Svédország
Sírhely	Östra kyrkogården
Szülei	Johan Rydberg
Házastársa	Susen Emilia Hasselblad (1879. március 14. – 1895. szeptember 21., a személy halála)
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Rydberg témájú médiaállományokat.

Abraham Viktor Rydberg (Jönköping, 1829. december 18. – Stockholm, 1895. szeptember 21.) svéd író, kultúrtörténész.

Életpályája

Lundban jogot tanult és 1855-1876-ban a Göteborgs Handelstidning szerkesztőségében dolgozott. Rydberg Olasz- és Franciaországba utazott, s utazásainak eredményét Romerska dagar (Római napok, új kiad. Stockholm 1877) és Romerska sägner om Paulus och Petrus (1874) című műveiben írta meg. Nagy sikert aratott Medeltidens magi (A középkor mágiája) című könyve is. 1877-től tagja volt a svéd tizennyolcak akadémiájának; 1887-ben a szabad művészetek, 1889-től a tudományok akadémiája is tagjává választotta. 1889-ben a művelődéstörténelem tanárává nevezték ki Stockholmba. Rydberg lefordította Goethe Faustját is (1876) és kiadott költeményeket is, amelyeket formájuk szépsége és gondolataik gazdagsága jellemez.[1]

Művei

• Singvalla (romantikus elbeszélés, 3. kiad. 1876)
• Den siste Athenaren (Az utolsó athéni, 1859, Rydberg főműve, 3. kiad. 1876)
• Bibelns lära om Kristus (A biblia tanítása Krisztusról 1862; az új-luteránus reakció ellen)
• Medeltidens magi (A középkor mágiája, 1873)
• Romerska sägner om Paulus och Petrus (1874)
• Romerska dagar (Római napok, új kiad. Stockholm, 1877)
• Dikter (költemények, 1882 és 1891)
• Undersökningar i germanisk mythologi (Kutatások a germán mitologia köréből, 1884-1889, 2 kötet)
• Fädernas gudasaga (Az atyák istenmondái, 1887)
• Vapensmeden (A fegyverkovács, 1891)

Források

• Rydberg. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

Jegyzetek

1. V. ö. Schenk, Abraham Viktor Rydberg (Marburg, 1896).