Vida György (művészettörténész)

Vida György
Született	1946. augusztus 8. (78 éves) Nagybánya
Állampolgársága	román
Foglalkozása	művészettörténész
Sablon Wikidata Segítség

Vida György (román publikációit Gheorghe Vida néven írja alá; Nagybánya, 1946. augusztus 8. – Bukarest, 2019. szeptember 8.[1]) erdélyi magyar művészettörténész, műkritikus, Vida Géza szobrászművész fia, Kádár Géza festőművész unokája.

Életútja

Szülővárosában járt középiskolába; a bukaresti Képzőművészeti Főiskolán 1970-ben szerzett művészetelméleti és művészettörténeti szakképesítést. A bukaresti G. Oprescu Művészettörténeti Intézet tudományos kutatója (1970–89), 1990-től főmunkatársa, igazgatóhelyettese. 1990–94 között a Művelődési Minisztérium Vizuális Művészetek Főosztályának vezetője. 2001-től a párizsi székhelyű Művészettörténeti Nemzetközi Bizottság román tagozatának elnöke.

Kiállítások, emlékkiállítások szervezője (Barabás Miklós, Gazdáné Olosz Ella, Hargita Visual Art csoport).

Munkássága

Szakterülete az erdélyi képzőművészet a 19–20. században, a kortárs művészet. 1972–73-ban Herder-ösztöndíjasként Bécsben, 1994-ben Samuel Kress kutató-ösztöndíjasként Berlinben folytatott külföldi tanulmányokat. Tanulmányai, dolgozatai, szakcikkei román, magyar, német, francia nyelven jelennek meg hazai és külföldi folyóiratokban (Arta, Amfiteatru, Contemporanul, stb.), szakkiadványokban. Az 1990-es évek elején tagja volt a Studii şi Cercetări de Istoria Artei és a Revue Roumaine d’ Histoire d’Art szerkesztőbizottságának; romániai művészekről szóló szócikkei az Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler általános képzőművészeti lexikonban (Lipcse, 1991) jelentek meg.

Jelentősebb közleményei

• Contri­buţii la studiul vieţii şi operei lui Mihály Munkácsy (Bukarest, 1972);
• Contri­buţii la studiul vieţii şi operei lui Mihály Munkácsy pe baza scrisorilor şi mărturiilor rămase de la Sigismund Ormós (Bukarest, 1972);
• Arta ambientală din România (Bukarest, 1978);
• Aspecte ale receptării artei europene în Tran­silvania secolului XIX. (Bukarest, 1978);
• Mattis-Teutsch şi dialogul european al formelor (Bukarest, 1984);
• Kádár Géza művei és életútja (Bukarest, 1993);
• Román művészek a két világháború között Nagybányán (Bukarest, 1997);
• Şcoala de la Baia Mare şi tendinţele înnoitoare ale artei începutului de secol XX. (Bukarest, 1998).
• Vida György–Murádin Jenő: Kádár Géza. Offenbächer József emlékére; Séfer Kft., Nyíregyháza, 2005

Szerkesztése

• Szerkesztette a Látvány és gondolat. Tanulmányok a jelenkori román képzőművészetről c. kiadványt (Nyíregyháza, 1991), benne saját Környezetművészeti törekvések Romániában c. tanulmányával.

Díjak, elismerések

• 1993-ban elnyerte a Romániai Képzőművészek Szövetségének díját.
• 2002-ben a román–magyar művelődési kapcsolatok ápolásában a magyar művészettörténet terén végzett munkásságáért a Magyar Köztársaság Érdemrendjének lovagkeresztjével tüntették ki.

Jegyzetek

1. Vasile Andreica: S-a stins din viață istoricul de artă Gheorghe Vida, fiul lui Vida Geza. informatia-zilei.ro (2019. szeptember 9.)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.