Versényi György

Versényi György
Született	1852. február 2.[1][2] Szucság
Elhunyt	1918. június 20. (66 évesen)[3] Kolozsvár
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író költő
Sírhelye	Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Versényi György témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Versényi György (Szucság, 1852. február 2. – Kolozsvár, 1918. június 20.) író, költő.

Életútja

A nagyenyedi és a kolozsvári református kollégiumban tanult. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1874-ben tanári és 1877-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1875–1876 között a lőcsei gimnáziumban helyettes tanár, 1876–1894 között a körmöcbányai reáliskola, majd 1894-től a kolozsvári felső leányiskola tanára volt. Utóbbi helyen az Erdélyi Irodalmi Társaság főtitkári tisztét is betöltötte. 1906-ban nyugalomba vonult és 1917-ig Budapesten élt.

Napilapokban, folyóiratokban számos költeménye, elbeszélése, irodalmi és esztétikai dolgozata jelent meg, munkatársa volt a Révai lexikonnak is. Tankönyveken és diákoknak szóló könyvein kívül is több önálló munkáját adták ki.

Munkái

Népies rigmusok

Tanulmányok

• Az aesthetika hazánkban (bölcsészdoktori értekezés, 1874)
• Bodor Lajos (1894)
• Hory Farkas (1896)

Költői művek

• Havasi rózsák (versek, 1877)
• Képes könyv (humoros versek, 1880)
• Költemények (1888)
• Újabb költemények (1890)
• Gyopárok (versek, 1892)
• Klára (versek, 1893)
• Kis pokol (költői elbeszélés, 1896)
• Száll az ének (versek, 1899)
• Tetemrehívás (operaszöveg, 1900. Arany János balladája után írta. Zenéjét szerezte Farkas Ödön. Bemutatták a Magyar Királyi Operaházban október 5-én)
• Jubiláris gondolatok (1905)

Nevéhez fűződik a Szíveket újító bokréta című 18. századi versgyűjtemény kiadása.

Jegyzetek

1. Versényi György, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16704.htm
2. BnF-források (francia nyelven)
3. https://resolver.pim.hu/auth/PIM99812, Versényi György, 2020. február 28.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Révai nagy lexikona XIX. kötet (Vár–Zsüri; kiegészítés: Aachen–Beöthy). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1926.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.