Venus Express

Venus Express
A Venus Express a Vénusz mellett (művészi elképzelés)
Ország	Európa
Űrügynökség	Európai Űrügynökség
Gyártó	Astrium
Küldetés típusa	orbiter
NSSDC ID	2005-045A
Küldetés
Célégitest	Vénusz
Indítás dátuma	2005. november 9.
Indítás helye	Bajkonuri űrrepülőtér 31. indítóállása
Hordozórakéta	Szojuz–FG
Megérkezés	2006. április 11.
Meghosszabbítás	2014. november 28.
Időtartam	Bolygóközi repülés: 150 nap
Az űrszonda
Tömeg	1270 kg
Pálya	66 000 / 200 km, majd 2014 közepétől 135 km
Inklináció	90°
Periódus	24 óra
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Venus Express témájú médiaállományokat.

A Venus Express az Európai Űrügynökség első űrszondája a Vénusz kutatására. A Mars Express és a Rosetta űrszonda tartalékműszerinek felhasználásával építették meg. Felépítésében hasonlít a Mars Expresshez. A szonda bizonyítékokat talált, hogy a Vénusz geológiailag még aktív.[1]

Küldetés

Az űrszonda 2005. november 1-jén indult a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Szojuz–FG hordozórakétával.

2006. április 12-én pályára állt a Vénusz körül. Ehhez 50 percen át használta főhajtóművét, 25 000 km/h-ra csökkentve a bolygóhoz viszonyított 29 000 km/h-s sebességét. Az 590 kilogramm hajtóanyag nagy része elégett, ami csökkentette a szonda összsúlyát.[2]

Az ESA illetékes tudományos programbizottsága 2007. február végén hosszabbította meg a küldetést 2009 közepéig.[3] 2008 júliusában megkezdték a szonda pályamagasságának csökkentését, így a szonda lassulásával mérni tudják a felsőlégkör által kifejtett légellenállást, így annak sűrűségét.[4]

2009. február 4-én december 31-ig meghosszabbították az űrszonda küldetését, majd a dátumot kitolták 2014-ig. A hosszabbítás alatti feladatai többek között: a klíma működésének jobb megértése, a feltételezett aktív vulkanizmus keresése a felszínen.

2014. november 28-án a szonda hivatalosan befejezte a mintegy nyolcévnyi küldetését, mert a hajtóművei működtetéséhez szükséges üzemanyag elfogyott. Ennek hiányában a szonda nem tudja a Föld felé irányítva küldeni a még esetleg rendelkezésre álló adatokat. A szondát 2014 nyara folyamán szándékosan alacsonyabb pályára állították, hogy adatokat nyerjenek a Vénusz alacsonyabb légrétegeiről is, továbbá, hogy tapasztalatokat szerezzenek a légkör fékező hatásáról a későbbi küldetések számára.[5]

Eredmények

A Venus Express SPICAV műszere 2011-ben vékony ózonréteget fedezett fel a Vénusz légkörében, mintegy 100 km-es magasságban. Az ózon sűrűsége a földi ózonréteg ezredrésze lehet, vastagsága 5–10 km.[6]

Műszerek

• VMC (Venus Monitoring Camera): CCD kamera a felszín vizsgálatára.
• ASPERA-4 (Analyzer of Space Plasmas and Energetic Atoms): a napszél és a Vénusz légköre közötti kölcsönhatásokat vizsgálja.
• MAG (Magnetometer): a Vénusz magnetoszférájának erősségét és változásait méri.
• PFS (Planetary Fourier Spectrometer): infravörös tartományban vizsgálja a Vénusz légkörét.
• SPICAV (Spectroscopy for Investigation of Characteristics of the Atmosphere of Venus): az infravörös és ultraibolya sugárzást vizsgálja a Vénuszról és a Napról.
• VIRTIS (Visible and Infrared Thermal Imaging Spectrometer): a légkör rétegeit és a felszín hőmérsékletét vizsgálja.

Jegyzetek

1. Venus Volcanoes. [2011. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
2. Európa elérte a Vénuszt, SG, 2006. április 12.
3. Mi újság a Vénusz körül?, Űrvilág, 2007. március 29.
4. Frey, Sándor: Még közelebb a Vénuszhoz. Űrvilág.hu, 2008. július 23. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
5. Venus Express goes gently into the night 2014-12-16
6. ESA: Tenuous ozone layer discovered in Venus' atmosphere (2011-10-06)

Külső hivatkozások

Magyar oldalak

• Magyar részvétel a Venus Express programjában
• Megérkeztek a Venus Express első felvételei (2006. április 14.)

Külföldi oldalak

• Venus Express (ESA)
• ESA Science & Technology: Venus Express
• Venturing into the upper atmosphere of Venus 2014-11-11