Vas Frigyes

Vas Frigyes
Született	Weissmann Frigyes 1866. július 9.[1] Pest[1]
Elhunyt	1936. február 20. (69 évesen)[2] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	belgyógyász orvos
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1889, orvostudomány)
Halál oka	hirtelen szívmegállás
Sablon Wikidata Segítség

Vas Frigyes, születési és 1891-ig használt nevén Weissmann Frigyes[3] (Pest, 1866. július 9.[4] – Budapest, 1936. február 20.) belgyógyász, egészségügyi főtanácsos, ezredorvos.

Életpályája

Weissmann József (1815–1898), a pesti Chevra Kadisa titkára és Reiss Zsófia fiaként született. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte (–1889). Az Orvostanhallgatók Önképző és Segélyző Egyesületének elnöke volt. Tanulmányai végeztével a Korányi Frigyes által vezetett Belgyógyászati Klinika gyakornoka lett. Az 1892–1893-as tanévben ösztöndíjasként a strasbourgi Gyógyszertani Intézetben képezte tovább magát.[5] 1896-ban lemondott a Charité Kórház Egyesület belgyógyászati osztályának vezetéséről.

Az első világháború idején, 1914 augusztusában átvette a városligeti Terápia Szanatórium orvosi vezetését.[6] A következő év augusztusában a háború időtartamára ezredorvosi kinevezést kapott.[7] 1916-ban az István úti hadikórháznál teljesített szolgálatot.

A háborút követően magánorvosi gyakorlatot folytatott. 1933-ban a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett értékes munkássága elismeréséül a magyar királyi egészségügyi főtanácsosi címet adományozták számára.[8] A Lipótvárosi Orvostársaság elnöke volt.

Halálát szívbénulás okozta.

Felesége hámosfalvi Hertzka Ágnes (1877–1945), hámosfalvi Hertzka Károly orvos és Bróde Ilona lánya.

Művei

• Az izom górcsövi és elektromos elváltozásai a működés alatt. Korányi Frigyessel. – Az együttérző idegsejtek chromatinja szerkezetéről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1891–1892, 10. kötet)
• Adatok a heveny nikotin-mérgezés ismeretéhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892–1893, 11. kötet)
• Stroboskopicus vizsgálatok haráncsíkolt izmokon. Korányi Sándorral. (Magyar Orvosi Archivum, 1892, 1.)
• Az együttérző idegsejtek chromatinja szerkezetéről. (Orvosi Hetilap, 1893, 42–43.)
• Az idült nikotin-mérgezések ismeretéhez. (Orvosi Hetilap, 1893, 52.)
• A bolygó és járulékos ideg viszonya a szívhez. (Magyar Orvosi Archivum, 1894, 3.)
• A digitalinum verum (Schmiedeberg) therapeutikus értékéről. (Orvosi Hetilap, 1896, 27–28.)

Díjai, elismerései

• Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1916)
• Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvénye (1916)

Jegyzetek

1. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
2. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 73834/1891. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1891. év 9. oldal 32. sor
4. Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 626/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
5. Egyenlőség, 1892. november 18. (11. évfolyam, 47. szám)
6. Budapesti Hírlap, 1914. augusztus 19. (34. évfolyam, 199. szám)
7. Pesti Hírlap, 1915. augusztus 29. (37. évfolyam, 240. szám)
8. Budapesti Közlöny, 1933. július 12. (67. évfolyam, 155. szám)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.