|
Varga István (vállalkozó)
Varga István (Budapest, 1943. augusztus 2.) magyar üzletember, pénzügyi szakértő, vállalkozó, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) és a Magyarországért Egyesületnek alelnöke. Szakmai munkásságaA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyipari gépész szakán végzett 1967-ben. Termelésvezetőként kezdett dolgozni a Bányagyutacsgyárban, majd tervezőmérnök volt a Vízügyi Építő Vállalatnál. 1970-ben, miután kiderült, hogy az általa tervezett automata fúrópajzs nem készülhet el, saját fogaskerék- és csapágygyártó műhelyt nyitott, a Metaplast Kkt üzem elődjét. Eközben Párizsban is találmányt fejlesztett. 1982-ben társával üzleti inkubátort létesített Mesterglóbusz néven. Ugyanezen időszakban hajóépítést is vállalt a lengyelországi Gdyniában. A saját vállalkozásában, több száz szakember bevonásával épített Germanica komphajó 1985 és 1987 között készült el. A nyolcvanas évek második felétől kezdve a külkereskedelemben is tevékenykedett. Síklaky Istvánnal megszervezte a Mentor Kisszövetkezetet, melyből 1988 után, a jogi lehetőség megnyíltával változatos profilú — beruházó, fejlesztő, külkereskedelmi — holdingot létesített. A Mentor három év alatt a legnagyobb magáncéggé nőtt fel. Százmillió dolláros gépipari, élelmiszeripari exportjával az ország hatvanhatodik legjelentősebb vállalata, Varga István pedig legnagyobb adózója lett az 1991-es évnek.[1] A cégcsoport volt az egyik pályázója a Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (NÖMOV) privatizácójának, ám nem az ő ajánlatuk nyert 1991. novemberében. A döntés ellen, mellyel a győztes Cereol Holding B.V révén Unilever-Feruzzi-csoport tulajdonába került a vertikum, fellebbezett a Mentor. A mintegy tíz évig tartó pereskedés során számos szabálytalanságot megállapítottak a pályázati eljárásban, eredményét ugyanakkor jogszerűnek ismerték el, azon már nem változtattak.[2][3] A sikertelen pályázat után a csoport egyes cégei elvesztették létjogosultságukat, mások átalakulva ma is aktívak. Varga István a Mentor fejlődésének megtörése miatt tevékenységet váltott: informatikával, pénzügyi faktorálással és a beruházások kivitelezésével foglalkozott kilencvenes években. Az üzleti aktivitások pénzhiányának csökkentésére megalapította az e-F@ktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt-t a vállalkozások rövidlejáratú forráshiányának pótlására. Közéleti és politikai tevékenységeA pénzügyi kultúra fejlesztése céljából 1988-ban létrehozta a lntereconomics Szirák Alapítványt, amely több nemzetközi pénzügyi konferenciát szervezett, könyveket adott ki (mint például Huszti Ernő Banktan című munkáját 1996-ban), tanulmányokat publikált többek között a pénzelmélet és gyakorlat első vonalbeli szakembereit tömörítő SUERF — European Money and Finance Forummal közösen a pénz- és tőkeismeretek terjesztésére. A konferenciák aktív résztvevője volt Robert Triffin közgazdászprofesszor is, aki nagy hatással volt rá. Iránta érzett tisztelete jeléül az alapítvány felvette a Robert Triffin nevet. 1990-ben Fodor Lajos és Riskó Géza újságírókkal megalapította a Pesti Hírlap Kft.-t, és kiadták a polgári irányvonalúnak szánt Reggeli Pesti Hírlap, amely - 1992-től Pesti Hírlap néven - 1994-es megszűnéséig naponta megjelent.[4] Jelenleg alelnöke a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének és a Magyarországért Egyesületnek, s ebbéli tisztségeiben szerte az országban gyakran tart előadásokat, vesz részt konferenciákon és szerepel különféle televíziós műsorokban. Előadásaiban főként a nemzetközi pénzrendszer és a magyar gazdaság működésének visszásságaival, hibáival és a lehetséges gazdasági felemelkedés alternatíváival foglalkozik. Ugyanezen témákban cikkeket is ír, amelyek elsősorban konzervatív és jobboldali szellemiségű orgánumokban - mint például a Magyar Nemzetben - kerülnek publikálásra. Egyik kezdeményezője volt a soproni kékfrank nevű pénzhelyettesítő utalvány megalkotásának, ami 2010. május 7-én lett bevezetve Sopronban és annak környékén.[5][6] A soproni kékfrank bevezetését követően az ország területén számos más helyi fizetőeszközt is létrehoztak, melyek megalkotásában közvetett módon ugyancsak szerepe volt.[7] A 2010-es kormányváltás után egy ideig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter informális tanácsadója volt.[8] 2010. november 16-án az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjává választotta. A bizottságba a Jobbik delegáltjaként került be.[9] Néhány fontosabb publikációja
Jegyzetek
Források
Videók: előadások, interjúk, beszélgetések (válogatás)
|
||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
