Pályája során a 20. század második felének csaknem minden jelentős zeneszerzőjével, muzsikusával készített interjút.
Életpályája
Gyermekként zongorázni tanult, de a lámpaláz megakadályozta az előadóművészi pályán. Fivére 1956-ban Ausztráliába disszidált. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol–orosz szakán tanult 1960–1965 között. 1966–1967-ben oklevelet szerzett a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolájában.
1965-ben a Magyar Rádió angol nyelvű szekciójában kezdett dolgozni, de a sok nyelven beszélő Varga készített interjúkat a magyar adás komolyzenei műsorainak is. 1971-ben Sarlós László hívására a Zeneműkiadó külföldi promóciójáért felelős vezetője lett. Számos kortárs magyar mű nyugat-európai bemutatóját sikerült elérnie. 1990-ben vált meg a kiadótól. 1991–1992-ben a berlini Magyar Ház igazgatóhelyettese. 1992 júniusától 2007. decemberi nyugalomba vonulásáig[6] az Universal Edition kiadónál volt ugyancsak a promócióért felelős vezető. Pályája aktív részének lezárulása alkalmából a Wiener Klaviertrio koncertet adott tiszteletére, ahol Johannes Maria StaudFür Bálint András Varga c. műve is elhangzott.[7] Ugyanebből az alkalomból készült Kurtág GyörgyVarga Bálint ligatúrája c. triója is.
Brockhaus Riemann zenei lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiad. szerk. Boronkay Antal. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. III. köt. ISBN 9633305403