Varga Árpád (történész)

Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Árpád (egyértelműsítő lap).

Varga Árpád
Született	1951. augusztus 1. Szalárd
Elhunyt	1994. november 12. (43 évesen) Mezőtelegd
Foglalkozása	történész, helytörténész, muzeológus
Sablon Wikidata Segítség

Varga Árpád (Szalárd, 1951. augusztus 1. – Mezőtelegd, 1994. november 12.) erdélyi magyar történész.

Életútja

Középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte (1970), a kolozsvári BBTE történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1974). Pályáját a székelyudvarhelyi múzeumban kezdte, ahol a céhes iratok rendezését kapta feladatul. A múzeum kiállítási csarnokának építésekor lezuhant a tetőről és gerinctörést szenvedett, ami derékon aluli teljes bénuláshoz vezetett (1976). Hátralévő éveit Székelyudvarhelyen, majd a mezőtelegdi szülői házban, ágyhoz kötötten, de szellemi aktivitásban töltötte.

Egyetemi tanulmányai alatt Jakó Zsigmond Pál tanítványaként a középkori írásbeliség és a magyar művelődéstörténet kutatásával jegyezte el magát. Első írása a Zepeczaner Jenővel közösen jegyzett Új freskó a Székelyföldön (Korunk, 1975/2), amely az akkor felfedezett székelyderzsi Szent László falkép első ismertetése az irodalomban. Tragikus balesete után ágyhoz kötötten is dolgozott, s ez adott értelmet életének. Államvizsga­-dolgozatának átdolgozott szövegét (A váradi káptalan hiteleshelyi működése) a Művelődéstörténeti Tanulmányok 1980 (Bukarest, 1980) közölte. A rövid levéltári működése során gyűjtött anyag felhasználásával írt tanulmányainak egy része megjelent az Erdélyi Múzeumban:

• Íráshasználat a székelyudvarhelyi tímárcéhben (1991/ 1–4);
• Benkő Ferenc (1993/1–2);
• Céhes bőripar Székelyudvarhelyen (a céhek működésében jelentkező átfedésekről, 1994/1–2);
• Egy mezőtelegdi pénztárkönyv tanulságai (1994/3–4).

Halála után jelent meg A Rákóczi-szabadságharc előzményei Udvar­hely­széken (a felkeléshez való csatlakozás okairól. 1995/1–2).

A nagyváradi Harangszóban helytörténeti írásokkal jelentkezett. Kupán Árpáddal együtt gondozta és kiegészítette Sass Kálmán – halála után újra megjelent – helytörténeti monográfiájának második kiadását (Mezőtelegd története. Nagyvárad, 1996).

Kéziratban maradt dolgozatai: A székelyudvarhelyi múzeum két esztendeje. 1974–1976, Adatok Udvar­helyszék és város tiszti címtárához, Benkő Ferenc diáriuma, Tran­sumptiones. Átiratok a székelyderzsi unitárius parókia levéltárából és a székelyudvarhelyi céhek levéltárából. „Tanulmányai, közleményei nem csak új adataik és megállapításaik, de a létrehozásuk mögött feszülő, emberfeletti akadályokat legyőző akarat és kötelességtudat révén is történettudományunk megbecsülendő értékei maradnak” – összegezi a gyászjelentés kicsinyre szabott életművének tudományos és emberi becsét.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Sipos Gábor: Varga Árpád (1951–1994). Erdélyi Múzeum, 1995/1–2.