Valentyin Vitaljevics Lebegyev

Valentyin Vitaljevics Lebegyev
Született	Валентин Витальевич Лебедев 1942. április 14. (82 éves)[1] Moszkva[2]
Állampolgársága	szovjet orosz
Foglalkozása	mérnök pilóta űrhajós író
Iskolái	Moszkvai Repülési Intézet (1960–)
Kitüntetései	Szovjetunió Hőse honorary citizen of Grozny A Szovjetunió űrhajós pilótája (1973) Lenin-rend (1973. december 28.) Arany Csillag (1973. december 28.) a francia Becsületrend tisztje (1982) Lenin-rend (1982. december 10.) Arany Csillag (1982. december 10.) Medal "For Construction of the Baikal-Amur Railway" (1985) Merited Scientist of the Russian Federation (1999. június 4.) A Haza Szolgálatáért érdemrend, IV. osztály (2007. december 29.) Medal "For Merit in Space Exploration" (2011. április 12.)
Sablon Wikidata Segítség

Valentyin Vitaljevics Lebegyev (orosz: Валентин Витальевич Лебедев) (Moszkva, 1942. április 14. ) szovjet űrhajós.

Életpálya

A középiskola befejezését követően Orenburgban egy éven keresztül a légierő navigációs iskolájának hallgatója. A moszkvai Repüléstechnikai Műszaki Főiskolán szerzett diplomát. 1966-óta Koroljov tervezőirodában űreszközök fejlesztésén dolgozott. Több tanulmány, szabadalma van.

1972. március 22-től részesült űrhajóskiképzésben. 1975-ben műszaki doktori címet szerzett, amit 1985-ben megvédett. Az űrhajós felkészítés időszakában is folytatta mérnökként, vezető kutatóként és módszertan oktatóként a tudományos munkát. Összesen 219 napot, 5 órát és 59 percet töltött a világűrben. 1968-ban a Zond–5 űrszonda kutatási eredményeinek értékelésével bízták meg. Szakmai felkészültségével részt vett a Szojuz, a Szojuz T, a Szaljut–4, a Szaljut–5, a Szaljut–6 tervezésében. Az orosz akadémia tagja. Az űrhajózástól 1993. február 25-én vonult vissza.

Űrrepülések

A Szojuz–13 űrhajón 1973-ban fedélzeti mérnökként szolgált. Az átalakított Szojuz a második, kibővített energiaellátású kutató űrhajó volt.

Az 1982-ben pályára állított Szaljut–7 űrállomás, volt a Szaljut-program utolsó tagja, ahol hosszú távú (211 napos) szolgálatot teljesített. 300-nál több tudományos kísérletet vezetett , illetve tanulmányokat folytatott.

Bélyegen is megörökítették az űrrepülését.

Tartalék személyzet

Szojuz–32 tartalék fedélzeti mérnök. Az űrhajó szállította a Szaljut–6 űrállomásra a 7. hosszú időtartamú személyzetet.

Tudományos munkák

A kozmoszból visszatérve specialista lett az űrtérképtanból és geoinformatikából. 1989-től a tudományos munkának szentelte magát.1989-től az útmutatásával alapított Geoinformatikai Központ (GIC) igazgatója. Vezetése alatt egységesített technológiát fejlesztettek ki a térképek készítésére, ami az ökoszisztémák dinamikáját is előre jelzik. A technológia lehetővé tette a természetes környezetek többrétegű térképeinek az elkészítését miközben az időbeni változásokat is jelezte. Ez a technológia fontos szerepet töltött be Moszkva autóforgalmának értékelésében, a szükséges intézkedések megtételénél. Előre jelezhető vált a forgalom növekedése, a környezetre, a vízre, talajra és légszennyezettségre gyakorolt hatásmechanizmusával. Közreműködésével kidolgozták a Volga vízszintjének alakulását a tavaszi hótakaró olvadását követő áradás elemzése alapján, rögzítették a talaj nedvességtartalmát (téli hónapok alatt fagyott), és a környezet aktuális változásának lehetőségeit. Tudományos kutatással, adatgyűjtéssel, elemzéssel lehetővé tették Moszkva utcai forgalmának és az automatizálás korszerűsítését.

Egyéb pozíciók

• A Szovjetunió akrobatikai szövetség elnöke (1975–1991)
• A nemzeti olimpiabizottság tagja (1976–1991)

Írásai

• 157 tudományos munka szerzője,
• 26 találmánya lett bejegyezve,
• Több publikációja jelent meg hazai és külföldi lapokban.
• Munkásságáról könyvet adtak ki, Oroszországban és az Egyesült Államokban.

Kitüntetések

• Kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést és a Lenin-rendet.
• Megkapta a francia Becsület-rendet.
• 16 orosz város tiszteletbeli díszpolgára.
• 1978-ban egy kisbolygót neveztek el róla.

Jegyzetek

1. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лебедев Валентин Витальевич, 2015. szeptember 27.
2. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лебедев Валентин Витальевич, 2015. szeptember 28.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

Külső hivatkozások

• Valentyin Vitaljevics Lebegyev. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. június 1.)
• Valentyin Vitaljevics Lebegyev. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. június 1.)