hu V%C3%A9dfalu

	Védfalu (Vydrník)
	; Védfalu zászlaja
	; Védfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1294
Polgármester	Peter Slobodník
Irányítószám	059 14
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	1288 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	219 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	601 m
Terület	4,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111°N 20.404167°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111°N 20.404167°E
	Védfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Védfalu témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Védfalu (1899-ig Vidernik, szlovákul: Vydrník, németül: Eimerau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése

Poprádtól 12 km-re délkeletre, a Hernád mellett fekszik.

Története

1294-ben „Wydernik” néven említik először. Neve a szláv vydrnik (= vidra) főnévből származik. 1326-ban „Wedrenick” néven említik. Kezdetben a savniki ciszterci apátság birtoka volt. 1530 és 1696 között Lőcse városának zálogbirtoka. 1787-ben 32 házában 221 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIDERNIK. Vidrig. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Skavnikhoz nem meszsze; határja néhol sovány.”^[2]

1828-ban 37 háza és 279 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1840-ben ásványvízforrásain fürdőt létesítettek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vidernik, Szepes v. tót f. ut. p. Horkához 1/2 órányira. 279 r. kath., paroch. templommal. F. u. a szepesi püspök.”^[3]

1868-ban itt kelt 21 szepesi falu petíciója a magyar nemzetgyűlésnek. A faluban fűrészüzem működött. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Lakói közül sokan Szvit és Poprád ipari üzemeiben dolgoznak.

Népessége

1910-ben 371, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 897 lakosából 867 szlovák volt.

2011-ben 1088 lakosából 979 szlovák és 96 cigány volt.

2021-ben 1288 lakosából 28 (+29) cigány, (+2) ruszin, 1243 (+11) szlovák, 1 egyéb és 16 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Nevezetességei

Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt klasszicista, római katolikus temploma 1799 és 1801 között épült a korábbi, 13. századból származó gótikus templom helyén. Egy 18. századi kelyhet őriz.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]