Vári György (irodalomtörténész)
Vári György (Budapest, 1978. október 1. –) irodalomtörténész, kritikus, újságíró. Élete és munkásságaA Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakán szerez oklevelet 2002-ben. Ugyanettől az évtől a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Iskoláját látogatja. A 2004 és 2005-ös tanévben a stockholmi Paideia The European Institute of Jewish Studies hallgatójaként két szemesztert Svédországban tölt. A doktori disszertációját Kertész Imre műveiről írja, s a dolgozatot 2006-ban védi meg.[1] Fő érdeklődési területei a kortárs magyar irodalom, a holokauszt irodalma és a narratológia.[2][3] 2017 óta az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem hallgatója.[4] Az egyetemi tanulmányai befejezése után tanít a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában, a Lauder Javne iskolában, 2006 őszétől a Veszprémi Egyetem Bölcsészkarának Művelődéstörténeti Tanszékén,[5] később pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A 2010-es években a Magyar Narancs, 2014-től pedig a Népszabadság újságírója. Egyes politikai kommentárjait Nagy Levin néven jegyezte.[6] 2016-ban felhagyott az újságírással. Politikai szerepvállalásaA 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon a Lehet Más a Politika jelöltjeként indult[7][8][9] a 20-as egyéni körzetben (Angyalföld),[10] s az első fordulóban, a szavazatok 10 százalékával[11] a harmadik helyen végzett.[12] Politikai nézeteiEgy 2013. decemberi interjúban, amely a Munkások Újsága online felületén jelent meg, így fogalmaz:
Szexuális zaklatásAz egyik budapesti középiskolában, ahol tanított, szexuálisan zaklatta két diákját. Erről először név nélkül az Üvegplafon blog számolt be,[14] majd Vári 2019-ben a saját Facebook-oldalán ismerte el a zaklatást.[15] A sértettek nem értettek egyet a bejegyzés megjelentetésével, „de olvasták, látták megjelenés előtt, az események leírására vonatkozó pontosításaikat beleírtam a szövegbe” – írta Vári. Főbb műveiVári Györgynek közel ötven tudományos értekezése, műkritikája és tanulmánya jelent meg. Rendszeresen publikált a Jelenkor,[16] a Thalassa, a Beszélő,[17] a Tiszatáj, az Alföld folyóiratokban és az Élet és Irodalom hetilapban.[18] Itt csak a legjelentősebb publikációit soroljuk fel.
Jegyzetek
Források |
Portal di Ensiklopedia Dunia