Várasfenes

Várasfenes (Finiș)
Bélavár romjai
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Várasfenes
Rang	községközpont
Irányítószám	417265
Körzethívószám	0259
SIRUTA-kód	29412
Népesség
Népesség	1463 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	969
Népsűrűség	13,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	104,70 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 38′ 49″, k. h. 22° 18′ 47″46.647072, 22.312932Koordináták: é. sz. 46° 38′ 49″, k. h. 22° 18′ 47″46.647072, 22.312932
Sablon • Wikidata • Segítség

Várasfenes (1899-ig Fenes, románul Finiș) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Belényestől 3 km-re délnyugatra a Fekete-Körös túlpartján fekszik. Dombok közt terül el.

Megközelítése

Vasúti megállóhellyel rendelkezik a néhai, 736-os számú Nagyvárad-Szombatság-Pusztahollód-Vaskoh vasútvonalon.[1]

Története

Községközpont, amelyhez Belényessonkolyos, Papkútfürdő, Füzegy és Körösjánosfalva tartozik.

Fenes (Várasfenes) nevét 1291–1294 között említette oklevél castrum nostrum [ep-i] Fenes; in castro = (Gy) formában, az ekkori számadás szerint a püspök ide hordatott 504 köböl gabonát ..., 400 db sót.

További névváltozatai: 1294-ben Fenes vára (Er I. 528). 1332–1337között Benedictus sacerdos de v. Fenes, Fabianus sacerdos de =. A váradi püspök vára. 1808-ban arx Bélavára h., 1808-ban Fenes aliis Fényes h., Fenis val., 1913-ban Várasfenes.

A falutól délnyugatra fekvő várát a hagyomány szerint IV. Béla még hercegként kezdte építeni, de valószínűbb, hogy a váradi püspök emeltette a püspöki ezüstbányákhoz vezető út védelmére, a Geregye nemzetségbeli Miklós lázadása (1277) után.

1294 májusában a Borsa nemzetségbeli Roland vajda megostromolta a várat, és kiéheztetéssel elfoglalta. A várat Benedek püspök testvére Jakab, valamint Benedek fia László és Csatári Pál vezetésével védelmezte az őrség.

A pápai tizedjegyzék szerint papja 1332-ben 14, 1333-ban 13, 1334-ben 13, 1335-ben 12, 1336-ban 12, 1337-ben 12 garas pápai tizedet adott (Gy 1: 617).

1711-ben a fellázadt parasztoktól foglalták el a császáriak, majd a 18. században lerombolták.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

...Bihar vármegyében, a hegyek közé szorított lapályban 7 katolikus, 739 református, 316 görögkatolikus lakossal, két anyatemplommal. Földei meglehetősök; erdeje van. A helység közepén folyó patakon az elpusztult papirosmalom helyébe fürészmalom épült. A határ délnyugati végén pedig egy csúcsos hegyen látszanak romjai a hajdani Béla várnak. Bírja a váradi görög püspök.

A falunak 1910-ben 1949, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3683 lakosából 1977 román, 1579 magyar, 125 cigány és 2 német volt.

Látnivalók

A falu feletti várhegyen láthatók Bélavár romjai.

Jegyzetek

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Györffy György: Bihar vármegye I. 617.
• Csorba Csaba: Legendás váraink ISBN 963 208 995 2

Hivatkozások

• Castrum Bene Egyesület: Erdélyi várak. [1]

1. 736 Nagyvárad-Szombatság-Pusztahollód-Vaskóh. www.vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2021. január 18.)