Váci János

Nem tévesztendő össze a következővel: Váczi János.

Váci János a 15. század első felében a váci püspök udvarának magyar miniatúrafestője, ún. miniátora.

Gata nembeli Némedi Miklós váci püspök idején (1419–1430) ő festette a váci ötvös-aranyműves céh számára készült, 1423-as keltezésű szerkönyv iniciáléit és teljes festőművészeti dekorációját.

A kódex jelentősége

A Mátyás-kori corvinák előtti, a gótikus művészet máig fennmaradt e remekét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi, Budapesten. A misekönyv első lapján látható iniciálé Szent Eligiust, az aranyművesek védőszentjét attribútumaival ábrázolja.[1] Az aláírás „Scripsi Iohannes in Vacia 4123” (sic!). A miniatúrák stílusa a Kolozsvári Tamás híres miniátorral való együttműködésére utal, akinek a gótikus cseh, osztrák és francia könyvillusztrációkra emlékeztető munkáira hasonlít.

„A kódex a magyarországi (gótikus) művészet egyedülálló dokumentuma, illuminátora, Johannes név szerint is megnevezte magát. A Szt. Eligius-iniciálé nemcsak a védőszent és az ötvöseszközök ritka ábrázolása, hanem a magyarországi miniatúraművészet kiváló alkotása is.”[2]

Jegyzetek

1. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött szerkönyv Váci Jánosnak nevezett miniátor által festett első oldalán az iniciálé Szent Eligiust attribútumaival ábrázolja
2. G. Szende Katalin – Szabó Péter: A magyar iskola első évszázadai: 996-1526. Győr: Xántus János Múzeum. 1996. 239. o.  

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a János Váci című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Duray Kálmán: A váci céhek. Vác, 1912
• Török Gyöngyi: Középkori magyarországi könyvfestészet In: Kódexek a középkori Magyarországon. Bp., 1985. 35-46.
• Jelentés A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára állapotáról az 1909. évi első negyedévben: „A szerzett anyag legbecsesebb darabja a Schöppf Henriktől 1000 márkán vásárolt XV. századi kódex, mely az akkori ötvöstársaság szerkönyve volt s melynek magyarországi vonatkozása is van a réven, hogy remek képeit János mester, a váczi püspök illuminátora festette.”
• Magyar Könyvszemle 1923 „a M. N. Múzeum 1909-ben vásárolta meg Regensburgban a váci ötvöscéh 1423-ban készült fényes kiállítású egyházi szerkönyvét, melynek képdíszét János mester, a váci püspök miniátora festette.”