Uszinszk
Uszinszk (oroszul: Усинск) város Oroszországban, Komiföldön. Egyike az kőolajbányászatra alapított jelentős városoknak. Neve a folyónévből származik. Lakossága: 40 827 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1] FekvéseKomiföld északkeleti részén, Sziktivkartól 757 km-re északkeletre, az Urál előhegyeihez közel fekszik, az északi sarkkörtől 90 km-re délre. Az Usza (a Pecsora mellékfolyója) torkolatától keletre, a folyó jobb oldali partja közelében a helyezkedik el. A Komiföldet átszelő Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonal Szinya állomásáról kiinduló vasúti szárnyvonal végpontja. TörténeteHosszan tartó geológiai, geodéziai kutatómunka után a mai Uszinszk vidékén, a Kolva alsó folyásánál lemélyített fúrásból 1962 őszén olaj tört fel. További részletes feltáró munka után 1969-ben döntés született a tyiman–pecsorai hatalmas olajkészletek kiaknázásáról. A települést 1966-ban alapították. Eredetileg az Usza partján készültek felépíteni, de végül a parttól néhány km-re fekvő, az áradástól biztonságosabbnak tartott, nyáron mocsárral borított területet választották. A munka 1970 tavaszán faházak építésével kezdődött. Öt évvel később adták át rendeltetésének az első négyemeletes panelépületet. Az Uszinszki járás megalapításakor a települést járási székhellyé, 1984-ben pedig várossá nyilvánították. Népesség
GazdaságaA térségben három óriás- és több kisebb vállalat folytat olajkitermelést. További vállalatok geológiai feltáró munkával, a kitermelt kőolaj elszállításával, a fúrótornyok és az olajbányászat számára nyújtott különféle szolgáltatással foglalkoznak. A város közelében, a Kolva bal partján olajfinomító épült. Az ország legészakibb fekvésű olajfinomítóját 2011 nyarán helyezték üzembe. KözlekedésA Szinyából kiépített szárnyvonal révén a településnek vasúti összeköttetése van Komiföld és az ország távoli városaival. A vasút építését 1974-ben kezdték meg, az Uszán (a város mellett) átívelő 1305 m hosszú vasúti hidat 1979-ben adták át a forgalomnak.[2] Távolsági autóút azonban nem épült, kiépített közutak csak a környék falvaihoz és az olajfúró objektumokhoz vezetnek. A falvakba menetrendszerű autóbuszjáratok indulnak. A repülőtér 2,5 km hosszú kifutópályája harmad- és negyedosztályú repülőgépek fogadására/indítására alkalmas; 2014-re tervezték korszerűsítését. Oktatás, kultúra1998 óta a városban működik az Uhtai Állami Műszaki Egyetem fiókintézménye, ahol az olajágazati vállalatok számára képeznek szakembereket, közgazdászokat, programozó-mérnököket. A városnak központi kiállítóterme, nemzetiségi kulturális központja és központi kultúrháza van. Utóbbiban kapott helyet a városi helytörténeti múzeum is. A sportolási lehetőségek között fedett uszodája és szintén fedett jégkorongcsarnoka említhető. Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia