Uráli fonetikai ábécé

A Setälä-féle átírás az uráli nyelvek szöveglejegyzéseiben használt fonetikus–fonematikus átírás (transzkripció). Nevét Eemil Nestor Setälä finn nyelvészről kapta, aki először írta le a jelölési rendszert a Finnisch-Ugrische Forschungen első számában. Setälä nem egy teljesen új rendszert talált ki, hanem a finnugor nyelvekre korábban is használt átírások alapján próbált új, egységes átírást alkotni. A Setälä-féle átírás sosem vált teljesen szabványossá, különböző kutatók különböző nyelvekre eltérő változatokat használtak, a Setälä-féle elveket nagy vonalakban követő átranszkripciókat mégis Setälä-féle átírásnak nevezzük. A Setälä-féle átírás az uralisták körében szinte egyeduralkodó volt a 20. század végéig (kivéve Oroszországot, ahol a cirill alapú átírások jelentettek konkurenciát), a 20. század végén elsősorban a megváltozott tipográfiai körülmények hatására más transzkripciók is megerősödtek (pl. a Salminen-féle nyenyec átírás), ill. nemzetközi hatásra egyre erősebb konkurenciájává vált az IPA. A Unicode-ban nincsenek speciális Setälä-karakterek, de nagyon sok olyan karakter van, amely megfelel a Setälä-átírás egy-egy jelének.

Általános vonások

Míg az IPA minden lehetséges hangot, amely bármely nyelvben két külön fonéma lehet, igyekszik önálló betűjellel jelölni (legfeljebb az összetett képzésű hangokra, mint az affrikáták vagy a diftongusok használ betűkombinációkat), és mellékjelekkel csak az ejtésvariációkat használja, addig a mellékjelek a Setälä-féle átírásban fonémákat is megkülönböztetnek. A Setälä-féle átírás latin alapú, de jelkészlete tartalmaz a cirill és a görög írásból származó jeleket is. Az IPÁ-val szemben nem álló, hanem kurzív betűkkel írják.

A magánhangzók jelölése

A Setälä-féle átírás magánhangzó-jelölése (egyszerűsített táblázat):

i̮								i
	e̮						e
		ɛ̮				ε
			a		ä
				a
			å		ḁ̈
		ᴖ				ᴖ̈
	o						ö
u							ɯ	ü

A táblázat olvasata: balra a hátul, jobbra az elöl képzett magánhangzók állnak (pont fordítva, mint az IPA-t használó táblázatokban szokásos). A táblázat középvonalától felfelé a kerekítetlen, lefelé a kerekített magánhangzók állnak. Minél távolabb áll a középvonaltól a magánhangzó, annál magasabb nyelvállású.

A rendszerben a következő mellékjelek használatosak:

• A betű alatt:
  • A lefelé domborodó félkör ( ̮ ) azt jelzi, hogy az egyébként palatális magánhangzót jelölő betű velárist jelöl;
  • A felfelé domborodó félkör ( ̯ ) azt jelzi, hogy a magánhangzó nem szótagképző.
  • A ( ͔ ) alakú mellékjel velárisabb, a ( ͕ ) palatálisabb képzést jelöl.
  • A ( ̭ ) zártabb, a ( ̬ ) nyíltabb képzést jelöl.
  • A tilde ( ̰ ) nazális képzést jelöl.
• A betű felett:
  • A két pont ( ̈ ) az egyébként velárist jelölő betűk felett a hasonló, de palatális képzést jelöli. Az egy pont ( ̇ ) a mérsékelten palatális képzést jelöli.
  • A kör ( ̊ ) a labialitást jelöli.
  • A lefelé domborodó félkör (ă, breve) a rövid, a tompa ékezet (à) a félhosszú, a macron (ā) a hosszú, a „cirkumflex” (â) a túl hosszú magánhangzók mellékjele. (A rövid általában jelöletlen; a gyakorlatban csak a gyakran redukáltnak nevezett túl rövid magánhangzókat jelölik vele.)

A fejjel lefelé álló magánhangzók a „nem teljes képzés”-t jelölik. A kiskapitálisok jelölik a zöngétlen magánhangzókat.

A mássalhangzók jelölése

A Setälä-féle átírásban a latin ábécé betűi az európai nyelvekben általában jellemzőhangértéket képviselik. A zöngés hangot jelző mássalhangzók kiskapitális jelölése mediális (félzöngés) ejtésmódot vagy (szonoránsoknál) zöngétlenséget jelöl. A Setälä-féle átírás nem különbözteti meg konzekvensen a palatális és a palatalizált hangokat, mindkettőt vesszővel jelöli. Az alveoláris képzést a v-szerű mellékjel (caron, háček, mäkčeň) jelöli.

A Setälä-féle átírás mássalhangzójelölése (egyszerűsített táblázat)

	Explozíva			Frikatíva							Laterális		Pergetett		Nazális		Klikk
Bilabiális	p	ʙ	b			φ		β					ᴪ	ψ	ᴍ	m	p˿	b˿
Labiodentális	p͔	ʙ͔	b͔			f		v							ᴍ͔	m͔
Poszt- vagy interdentális				θ	δ
Alveoláris	t	ᴅ	d		ᴙ	s	ᴢ	z	š	ž	ʟ	l	ʀ	r	ɴ	n	t˿	d˿
Dentipalatális (palatalizált)	ť	ᴅ́	ď			ś	ᴢ́	ź	š́	ž́	ʟ́	ľ	ʀ́	ŕ	ɴ́	ń
Prepalatális (palatalizált/előrébb képzett)	ḱ	ɢ́	ǵ			χ́		j							ᴎ́	ŋ́
Veláris	k	ɢ	g			χ		γ							ᴎ	ŋ	k˿	g˿
Postveláris	k͔	ɢ͔	g͔			χ͔		γ͔				ᴫ			ᴎ͔	ŋ͔
Uvuláris													ᴩ	ρ

Források

• Setälä, Emil N[estor] 1901. Über die Transkription der finnisch-ugrischen Sprachen. Finnuisch-ugrische Forschungen I., 15–52.
• Post, Lauri ja Itkonen, Terho (toim.) 1973 FU-transkription yksinkertaisteminen [Az FU-átírás egyszerűsítése] Castreniumin toimitteita 7. Helsinki.