|
Tolcsvay László
Tolcsvay László, született Tolcsvay Nagy László (Budapest, 1950. június 24. –) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, énekes, zeneszerző, előadóművész. Felesége a Kossuth-díjjal és A Nemzet Művésze díjjal is kitüntetett Péreli Zsuzsa képzőművész, testvére Tolcsvay Béla, Kossuth-díjas zenész. Élete Pályája aktív korszakában elsősorban rockopera- és musicalszerzőként jegyzett zenész a hatvanas évek beatgenerációjának egyik kimagasló egyénisége volt. Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, tizenhat évesen már dalokat komponált. A Tolcsvay Trio alapító tagjainak egyike volt. 1968-ban vált ismertté, amikor megnyerték a Ki mit tud című televíziós tehetségkutatót. Együttesük az elsők között ötvözte a rockzene elemeit a magyar népzenével, új utat nyitva ezzel a hazai könnyűzenének. 1973-ban komponálta Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményére a később legendássá vált megzenésítését, amely korosztályának, sőt fiatalabb generációknak is egyfajta himnuszává vált. Ugyancsak 1973-tól a Fonográf együttes tagja és zeneszerzője lett, az együttes tagjaként több mint tíz lemez készítésében vett részt. A zenekar a részvételével a 70-es évek Kelet-Európájának egyik legnépszerűbb zenekarává vált. Szerepeltek Hollandia, Belgium és Németország színpadain és tévéprogramjaiban is. A zenekaroknak írt dalai mellett (Első villamos, Jöjj kedvesem) hosszú ideig írt dalokat Koncz Zsuzsa, Halász Judit és mások számára is. Közel száz, ma már legendás nagylemez őrzi munkáját. 1987-ben komponálta a Magyar Mise című monumentális művét, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A Magyar Mise formájában is jelképes: együtt énekelnek benne a rockvilág nagy egyéniségei operaénekesekkel, modern ütőegyüttes játszik együtt népzenészekkel, beatzenészekkel és egy száztagú kórussal. Színpadi művei közül a legjelentősebbek közt említhető a Doctor Herz (Müller Péterrel és Bródy Jánossal), mely tíz évig a Madách Színház sikerdarabja volt. A musicalt 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre is bemutatta angol szereposztásban. A Mária evangéliuma (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) premierje szintén a Madách Színházban volt 1991 húsvétján. Több nyelvre lefordították, és Pozsonytól Brnóig, Németországon, Ausztrián, Svájcon és Olaszországon át Amerikáig örvendeztette meg az embereket. A Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten pénze című musicalt (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) 1995-től tizenhárom évig játszották a Madách Színházban, és számos magyar vidéki színház tűzte műsorára. Emellett tíz éven keresztül minden decemberben Ausztriában, Németországban és Svájcban turnézott az előadás. 2015 óta a Budapesti Operettszínház is játssza. 1999. szilveszter éjjelén mutatta be a Madách Színház a Beszterce ostroma című daljátékát, a darab librettóját ezúttal is Müller Péter és Müller Péter Sziámi írták. 1992-ben Testamentom címmel oratóriumot komponált Bella István verseire, amely a doni magyar tragédia szimfonikus zenekarra és férfikarra írt feldolgozása. 1994-ben a Győri Balett mutatta be Bábel című táncdrámáját, 2002-ben pedig az ÖrökKörök című balettjét. Az utóbbi kompozícióhoz Bródy János írta a verseket, mindkét mű koreográfusa Bombicz Barbara volt. 2003-ban komponálta a Rákóczi-fantáziát, amelyet a Párizsi Magyar Intézetben mutattak be. A mű 2004-ben a Római Magyar Akadémián, 2005-ben pedig Kassán és Brüsszelben is hallható volt. 2006-ban Egy mondat a szabadságról címmel kantátát komponált Bródy János versére, amelyet a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben mutattak be az 1956-os forradalom 50. évfordulóján. 2013-ban a Tamási Áron meséjére írt Ördögölő Józsiás című tündérmusicaljét Bori Tamás verseivel a Budapesti Operettszínház mutatta be. 2015-ben a Stendhal regénye nyomán készült Vörös és Fekete című regényes musicaljét mutatták be (Müller Péter Sziámi) a kaposvári Csiky Gergely Színházban. MűveiZeneművei
Kislemezek
Önálló albumok
Díjai, kitüntetései
Portré
Jegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
