Tisza-tó turisztikai régió![]() A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egy-egy része alkotja. A Tisza-tó 1973-ban, a Kiskörei víztározó tóvá alakításakor jött létre. Idegenforgalmi célú hasznosítását csak később kezdték meg. TagolásaA Tisza-tó négy nagy nyíltvízű medencéből áll:
Ezen kívül még nem rendelkezik önálló medencével, de turisztikailag megkülönböztethető a Tiszafüred környéki morotvák, melyekben többnyire a kajakosok, kenusok dominálnak.[1] Turisztikai látnivalókÉpített örökség
Természeti örökségHortobágyi Nemzeti Park (Észak-Alföld és Tisza-tó turisztikai régiók) – 1973. január 1-jén hozta létre az Országos Természetvédelmi Hivatal hazánk első nemzeti parkjaként. Területe 82 000 ha. 1999. november 30-án Marrakeshben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. Bemutatóhelyei: a Hortobágyi-Halastavi Bemutatóterület, a Hortobágyi Pásztormúzeum (Hortobágy falu), a Mátai ménes (Hortobágy falu), a Pusztai Állatpark (Hortobágy 2 km), a Körszín (Hortobágy falu), a Nyugati Fogadóház (33-as út leágazás), a Szálkahalmi Őrház (33-as főút 79.km), a Tájház (Nagyiván), a Meggyes Csárdamúzeum (33-as főút 60.km), a Szélmalmi Fogadóház (Karcag). A bemutatóhelyek egy része az Észak-Alföld turisztikai régió területén fekszik. A régió legsekélyebb északkeleti területen, a tiszavalki medencében alakult ki a Tisza-tavi Madárrezervátum, amely – a Hortobágyi Nemzeti Park része. A mintegy 200 madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt telel. RendezvényekA régió bővelkedik kulturális rendezvényekben, pl. Tiszafüredi Halasnapok, Tisza-tavi vízikarnevál, Nemzetközi Rock Pódium, lovasnapok, "1000 év hagyományai – európai régió" rendezvény, Tisza-tó szépe választás. ![]() ForrásokTovábbi információkMagyar nyelvű portálokon:
Magyarország állami turisztikai képviseletei külföldön – idegen nyelvű portálokon: Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia