Posztgraduális tanulmányait az oxfordi St Antony's College-ban(wd) végezte, majd a még mindig megosztott Berlinben a nyugat-berliniSzabad Egyetemre és a kelet-berliniHumboldt Egyetemre járt. Kelet-berlini tanulmányai alatt a Stasi megfigyelése alatt állt, ami az 1997-ben megjelent The File című könyvének alapjául szolgált.[11] Garton Ash gyanús figura volt a Stasi számára, akik „polgári-liberálisnak” és potenciális brit kémnek tekintették.[12]
Bár tagadja, hogy a brit hírszerzés ügynöke lenne vagy lett volna, Garton Ash „ellenséges vonalak mögötti katonának” nevezte magát, és a Német Demokratikus Köztársaságot „valóban nagyon csúnya rezsimnek” minősítette.[12]
2005-ben Garton Ash-t a Time magazin a 100 legbefolyásosabb ember közé sorolta.[16] A cikk szerint „a polcokon tölti életét a legtöbb történelmi mű. De az a fajta történelem, amit Garton Ash ír, inkább a világ döntéshozóinak íróasztalán hever”.
Geopolitika
Garton Ash liberális internacionalistaként[17] jellemzi magát.[18] Támogatja az általa szabad világnak(wd) és liberális demokráciának nevezett világot, amelyet szerinte az Európai Unió, az Egyesült Államok mint szuperhatalom és Angela Merkel németországi vezetése képvisel. Garton Ash ellenezte a skót függetlenséget(wd), és a britség(wd) mellett érvelt a The Guardian című lapban: „britnek lenni olyasmivé változott, amit érdemes megőrizni, különösen a migráció világában, ahol a népek egyre inkább összekeverednek egymással. Ahogy az egykori brit birodalom különböző részeiből egyre nagyobb számban érkeztek ide férfiak és nők, a posztimperialista identitás ironikusan, de nem véletlenül a legliberálisabb, legpolgáriasabb, legbefogadóbb identitássá vált”.[19]
Garton Ash először a hidegháború idején vált ismertté a szólásszabadság és az emberi jogok támogatójaként a Szovjetunióhoz és a keleti blokkhoz tartozó országokban, különös tekintettel Lengyelországra és Németországra. Az utóbbi időben a brit liberális, EU-párti álláspontot képviseli, idegesen Vlagyimir Putyin, Donald Trump és a Brexit felemelkedése miatt. Határozottan ellenzi az uniós országok konzervatív és populista vezetőit, például a magyarországi Orbán Viktort, azzal érvelve, hogy Merkelnek „ki kellene őt fagyasztania”, ezzel „megbékélést”[20] idézve.[21] Különösen felháborodott Orbán ViktorSoros GyörgyKözép-európai Egyeteme elleni lépése miatt.[21] A szovjetellenes témák és Lengyelország továbbra is Garton Ash érdeklődésének középpontjában állnak; az egykor a lengyelországi keleti blokk-ellenes mozgalom támogatójaként sajnálattal állapítja meg a liberalizmustól és a globalizmustól a populizmus és a tekintélyelvűség irányába való elmozdulást olyan szociálisan konzervatív politikai és vallási vezetők alatt, mint Jarosław Kaczyński, hasonlóan a magyarországi Orbán Viktorral szembeni kritikájához.[22] A Homelands: A Personal History of Europe című könyvének recenziójában a Newsweek veterán újságírója, Andrew Nagorski(wd) a következőket írta: „A könyv kíméletlenül leírja a kemény politikai elnyomást és a szörnyű gazdasági kudarcokat, amelyek az úgynevezett vasfüggöny mögötti országokat jellemezték, ugyanakkor megidézi egy olyan rendszer "abnormális normalitását", amely kíméletlenül elfojtott minden reményt a változásra, mégis arra ösztönözte az embereket, hogy "a legjobbat hozzák ki" a reménytelennek tűnő helyzetükből”. Ebben a könyvében Garton Ash leírja, hogy találkozott Władysław Bartoszewskivel(wd)[23], és hogy „nemcsak az ellenzék e magas rangú tagjának hangos, gyors hangja, hanem az a magabiztos jóslata is megdöbbentette, hogy az orosz birodalom a század végére összeomlik. Ez akkor történt, amikor Európa hidegháborús megosztottsága megváltoztathatatlan ténynek tűnt”.[24]
(edited, with Adam Roberts, Michael J. Willis, and Rory McCarthy) Civil Resistance in the Arab Spring: Triumphs and Disasters (Oxford University Press, 2016) ISBN 9780198749028
Obrona Liberalizmu (Fundacja Kultura Liberalna, 2022) ISBN 9788366619067
Homelands: A Personal History of Europe (Yale University Press, 2023)[27]ISBN 9780300257076
Magyarul megjelent
A birodalom hanyatlása. Létezik-e Közép-Európa? Esszék; AB Független Kiadó, Budapest, 1989
A lengyel forradalom. A Szolidaritás (The Polish revolution) – AB-Beszélő, Budapest, 1990 · ISBN 963-02-7745-X · fordította: Háberman Gusztáv
A balsors édes hasznai (The uses of adversity) – Európa / Századvég, Budapest, 1991 · ISBN 9630753200 · vál. Kenedi János, szerk. Barna Imre, fordította: Barabás András, Kozma Zsolt, Könczöl Csaba, Pap Mária
Szólásszabadság. A globálisan összekapcsolt világ tíz alapelve (Free Speech) – Európa, Budapest, 2022 · ISBN 9789635045051 · fordította: Frank Orsolya
Európa. A személyes tapasztalatok kontinense – Európa, Budapest, 2024 · ISBN 9789635049363 · fordította: Pék Zoltán
↑A Royal Regiment of Artillery, közismert nevén Royal Artillery (RA) és a köznyelvben „The Gunners”, a brit hadsereg(wd)tüzérségét alkotó két ezred egyike.
↑St. Ed's – OSE. saintedmunds.co.uk. (Hozzáférés: 2016. április 23.)
↑Garton Ash, Timothy (2007. május 31.). „The Stasi on Our Minds”. The New York Review of Books54 (9). (Hozzáférés: 2014. november 17.)
↑ abGlover, Michael. „Memoirs of an inadvertent spy”, The Independent , 1998. szeptember 2.. [2022. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. január 12.)
↑A békítés (Appeasement) nemzetközi kontextusban olyan diplomáciai tárgyalási politika, amely politikai, anyagi vagy területi engedményeket tesz egy agresszív hatalomnak a konfliktus elkerülésének szándékával.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Timothy Garton Ash című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
