Tibor Živković

Tibor Živković
Született	1966. március 11.[1] Mostar
Elhunyt	2013. március 26. (47 évesen)[1] Belgrád
Állampolgársága	szerb
Foglalkozása	történész
Iskolái	Belgrádi Egyetem
Sablon Wikidata Segítség

Tibor Živković, cirill írással:Тибор Живковић, (Mostar, 1966. március 11. – Belgrád, 2013. március 26. ) szerb kora középkoros történész, akadémikus, egyetemi tanár.

Élete

Mostarban született 1966. március 11-én. 1985 és 1990 között a Belgrádi Egyetem Filozófiai Karán, az Ókortudományi Tanszéken tanult történelmet. 1996-ban szerzett mester fokozatot „Slavizacija na teritoriju Srbije 7. – 11. század stoljeća (Szlávosítás Szerbia területén a 7 – 11. században) című szakdolgozatával. 2000-ben pedig PhD fokozatot szerzett „Sloveni pod vlašću Vizantije od 7. do 11. veka” (Szlávok bizánci uralom alatt a 7. és 11. század között) című disszertációjával. Doktori tanulmányai alatt, 1997 és 1999 között a görög kormány ösztöndíjasa volt. Posztdoktori tanulmányait a Szerbiai Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztérium ösztöndíjasaként a Bizánci Kutatási Központban (Bizánci Kutatási Intézet, Országos Görög Kutatási Alapítvány) folytatta.

1997-től a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) Történettudományi Intézetében dolgozott, 2002–2010 között a Történeti Intézet igazgatója, valamint a Tervezési Bizottság kiadásainak főszerkesztője. 2003 és 2009 között ásatási csoportvezetőként vett részt az Ibar folyó mentén végzett régészeti ásatásokon. Általános középkort tanított a Banja Lukai Egyetem Filozófiai Karán.

Tudományos munkássága

Történeti kutatási területe a délszlávok kora középkori történetével, valamint Szerbia, Bosznia, Horvátország, Bulgária és Görögország területével kapcsolatos összetett kérdéseket érintette. Kutatásaiban a hangsúly a szerbek kora középkori történetén volt. Új szempontból kutatta a De Administrando Imperiot (azzal érvelt, hogy a horvátokról és szerbekről szóló fejezetek a bizánci levéltárak különböző forrásai mellett főként egy elveszett forráson alapultak, amelyet hipotetikusan „De conversione Croatorum et Serborum”nak hívtak, és Anastasius Bibliothecarius írt a 8. században) és a dukljai pap krónikáját (Gesta Regum Sclavorum). Kutatta a szerb terület korai egyháztörténetét és a korai szerb uralkodókat. Számos tudományos közleménye és könyve jelent meg.

Fő művei

• Forging Unity: The South Slavs Between East and West: 550-1150., 2008.
• Gesta Regum Sclavorum. Том II, 2009.
• Етничке промене на територији данашње Србије у периоду од 6. до 10 века, Гласник Етнографског института САНУ 45. 1997.
• Прилог хронологији аварско-словенских односа 559-578. године, Историјски часопис 42-43. (1995-1996) 1997.
• Етнички идентитет Јужних Словена (VII - XI век) - сведочанства савременика, Меридијани 3/4. 1999.
• Пљеваљски крај у раном средњем веку: нека размишљања, Гласник Завичајног музеја. Пљевља 2. 2001.
• Легенда о Павлимиру Белу, Историјски часопис 50. 2003.
• Константин Порфирогенит и дубровачки писци пре 1611, Историјски часопис 53. 2006.
• Заборављени архиепископ Бара, Историјски часопис 56. 2008. (заједно са Драганом Кунчер).
• Трпимирова титула прем казивању Gottschalk-a, Историјски часопис 58. 2009.

Jegyzetek

1. a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tibor Živković című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Srđan Rudić: Spomenica dr Tibora Živkovića: Homage to Tibor Živković. (hely nélkül): Istorijski Institut. 2016. 7–9., 93–94. o. ISBN 9788677431174  
• Emir Filipović: In memoriam Tibor Živković (1966-2013). Godišnjak ANUBiH, 43. sz. (2014) 269–270. o. arch Hozzáférés: 2022. május 11.
• Sami smo odsekli deo naše istorije. nspm.rs (2020) (Hozzáférés: 2022. május 11.)