hu Ternitz

	Ternitz
	; Ternitz címere
	; Ternitz címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Kerület	Neunkircheni
Járás	Neunkircheni járás
Alapítás éve	1352
Polgármester	Rupert Dworak; Christian Samwald; Werner Feurer; Franz Samwald;
Irányítószám	2620, 2630, 2631, 2632, 2732, 2733, 2734
Körzethívószám	02630
Forgalmi rendszám	NK
	Népesség
Teljes népesség	14 632 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	393 m
Terület	65,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 43′, k. h. 16° 02′47.716667°N 16.033333°EKoordináták: é. sz. 47° 43′, k. h. 16° 02′47.716667°N 16.033333°E
	Ternitz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ternitz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ternitz osztrák város Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 14 606 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Ternitz Alsó-Ausztria déli régiójában, az ún. Iparnegyedben (Industrieviertel) fekszik, a Schwarza folyó mentén, a Bucklige Welt dombvidékének északi peremén. Legmagasabb pontja 898 méteres Gösing. Teljes területe 65,38 km², amelynek 56,6%-a erdő, 29,1%-a pedig mezőgazdaságilag hasznosított szántóföld vagy legelő. Az épületek és utak csak 9%-ot foglalnak el. A városi önkormányzat 13 városrészt és falut egyesít: Flatz (289 lakos 2019-ben), Gadenweith (15), Gutenmann (7), Holzweg (28), Pottschach (4 825), Putzmannsdorf (932), Raglitz (595), Reith (40), St. Lorenzen am Steinfelde (65), Sieding (373), Stixenstein (23) és Thann (70). Magának Ternitznek 7 344 lakosa van.

A környező önkormányzatok: északra Schrattenbach, északkeletre Würflach, keletre Neunkirchen, délkeletre Wartmannstetten és Wimpassing im Schwarzatale, délre Grafenbach-Sankt Valentin, délnyugatra Buchbach és Enzenreith, keletre Prigglitz és Bürg-Vöstenhof, északnyugatra Puchberg am Schneeberg.

Története

Ternitz nevét először 1352-ben említik egy oklevélben, amelyben St. Lorenzen telkeit sorolják fel. A mai Ternitz helye a középkorban sűrűn lakott lehetett, de az újkorra nagyrészt elnéptelenedett. Jelentős növekedés a 19. század közepétől indult meg, amikor 1842-ben megépült a déli vasútvonal (Ternitz állomás 1847-től létezik), 1846-ban pedig Franz Müller egy vasüzemet létesített. Ezt 1862-ben Alexander von Schoeller vásárolta meg és négy évvel később létrehozta a Schoeller-Bleckmann acélművet. Ennek eredményeképpen a környék lakossága gyors gyarapodásnak indult.

St. Johann am Steinfeld, Dunkelstein és Rohrbach am Steinfeld 1923-ban egyesült és létrejött a ternitzi önkormányzat. 1948-ban városi rangra emelték. 1969-ben Flatz és Sieding, 1974-ben pedig Pottschach és Raglitz falvakat is hozzákapcsolták.

Lakosság

A ternitzi önkormányzat területén 2019 januárjában 14 606 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 1971-ben érte el 16 515 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 89,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 62,6%-a római katolikusnak, 4,6% evangélikusnak, 9,4% mohamedánnak, 20,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 99 magyar élt a városban; a német mellett (87,3%) a legnagyobb nemzetiségi csoportot a törökök alkották 7,4%-kal.

Látnivalók

Stixenstein vára. A 12. században épült vár Bécs városának tulajdona és részlegesen látogatható. A várban színdarabokat, koncerteket, kiállításokat is rendeznek.
Dunkelsteini várrom
Dunkelstein-Blindendorfi templom
a modern stílusban, 1959-ben épült plébániatemplom
a késő gótikus, barokk belsejű Keresztelő Szt. János templom St.Johann am Steinfeldében
Acélváros-múzeum (Stahlstadtmuseum), ipartörténeti kiállítás
a Sierningtal-Flatzerwand Naturpark természetvédelmi terület

Gazdaság

2001-ben 168 mezőgazdasági és 484 egyéb munkaadó volt a városban. A munkavállalók száma 6383 volt. A legnagyobb munkaadók a Schoeller-Bleckmann acélművek utódvállalatai: a Schoeller-Bleckmann Oilfield (SBO) 435 főt foglalkoztat, a Schoeller-Bleckmann Edelstahlrohr GmbH (SBER) pedig 584 főt.

Források

Ernő Deák: Ternitz. In: Othmar Pickl, Alfred Hoffmann (Hrsg.): Österreichisches Städtebuch. Teil 4: Friederike Goldmann (Red.): Die Städte Niederösterreichs. Band 3: R – Z. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1982, ISBN 3-7001-0459-6, S. 133–145.
René Harather: Die Geschichte der Region und Stadt Ternitz von den Anfängen bis zur Gegenwart. Unter besonderer Berücksichtigung sozialgeschichtlicher Aspekte. Stadtgemeinde Ternitz, Ternitz, 1998
René Harather: Unser Ternitz. Zum 650. Jahrestag der urkundlichen Ersterwähnung. Fotografien von Christian Handl. Heimat-Verlag, Schwarzach u. a., 2002
Elisabeth Schober: Schulen der Stadt Ternitz. Versuch einer narrativen Studie aus dem Bereich der Schulgeschichte. Diplomarbeit. Universität Wien, 1991
Dieter Steindl: Regesten der hochmittelalterlichen Nennungen auf dem Gebiet der Stadtgemeinde Ternitz und ihrer Katastralgemeinden. Diplomarbeit. Universität Wien, 1997
A település honlapja
31839 – Ternitz Statistik Austria

Jegyzetek

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ternitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[1]

Ternitz