|
Tengerifű
 A tengerifű (Zostera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának hídőrvirágúak (Alismatales) rendjébe, ezen belül a tengerifűfélék (Zosteraceae) családjába tartozó nemzetség. Élőhelye és előfordulásaA tengerpartokon állandóan vízzel borított homokos vagy iszapos talajokon gyakori, sokszor a folyótorkolatok brakkvizében is megjelenik. Képes elviselni az ozmózisnyomás változását, amikor a torkolatoknál a víz sótartalma változik. A legtöbb faj évelő növény. E tengerifűféléknek zöld, szalagszerű leveleik vannak, amelyek 1 centiméter szélesek. Az ágas, fehér gyöktörzsből rövid szárak nőnek ki. A virágok a levelek tövénél helyezkednek el, a termés hólyagszerű, a vízzel sodródik. A tengerifűmezők fontosak, mert megkötik a víz alatti talajt, és sok élőlénynek táplálékforrásul és búvóhelyül szolgálnak. A vadludak és vadrécék is szívesen legelik őket. A Labyrinthula zosterae penész nagy károkat okoz a tengerifűfélék között, főleg a közönséges tengerifű (Zostera marina) esetében. Ha ez a penész megjelenik egy helyen, ottan erősen csökken a tengerifű-állomány, és mivel sok élőlénynek fontos ez a növény, ezek létszáma is megfogyatkozik. FelhasználásaA Sonora-sivatag szélén élő seri indiánok fogyasztották ezeket a növényeket. A gyöktörzset és a levéltövet frissen vagy szárítva, tésztaként elkészítve ették. Az utóbbit téli fogyasztásra készítették. A seri nyelvben sok szó utal a növényre vagy gyűjtésére. Az április e nyelven „xnoois ihaat iizax”, azaz „a hónap, amelyen a tengerifű mag megérik”. Egyes helyeken a tengerifüvet a szarvashús füstölésére is felhasználták. Csomagolásra, matractölteléknek és házfedelekhez is használták, főleg a Barnegat-öböl térségben. Mára egy betegség következtében e térségben a tengerifű kipusztult, bár vannak jelei, hogy a visszatérhet. RendszerezésA nemzetségbe az alábbi 16 faj tartozik:
Fordítás
Források
További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia
