Temeskeresztes
Temeskeresztes (Cruceni) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében. FekvéseAradtól délre fekvő település. TörténeteA faluban a Stockbrunnen nevű helyen a Hallstatti kultúrához tartozó település maradványait tárták fel.[2] Temeskeresztes, Keresztes 1772-ben alapított falu. 1808-ban Kreützstädten, 1828-ban Keresztes (Nagy), 1851-ben Kreutzstätten, 1888-ban Kreuzstädtl, Kreuzstaetten, 1913-ban Temeskeresztes néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kreutzstätten, német falu 640 katholikus lakossal, s anyatemplommal. Határa termékeny, s van 35 egész urbéri telke. Birják Ulmann Móricz, Tóth, Thuróczy családbeliek.” A falut 1772-ben Carl Samuel Neumann lippai sótári tiszt telepítette; ekkor 65 új házat építtetett, és azokba német telepeseket helyezett el. A betelepülők Würzburgból, Strassburgból, Bambergből, Elzász-Lotaringiából, Csehországból és Svájcból érkeztek. A falu tervezője Franz Häscher mérnök volt, aki a házakat a templom köré kettős kereszt alakban helyezte el; egyes források szerint erről kapta a falu a „Kreuzstätten” nevet. 1781-ben a falut Frummer Szende Mihály vásárolta meg a kincstártól; ő volt az 1784-ben épített első iskola patrónusa. A 19. század elején a Szitányi-Ullmann család birtokába ment át. 1838-ban Szitányi-Ullmann Móriczon kívül, Tóth Károly és a Thuróczy család voltak birtokosai. 1860-ben olvasókör létesült, és ebben az évben került az első petróleumlámpa a faluba. 1882-ben a Szitányi család itteni birtokait Kintzig János vette meg, majd 1910 után Goldschied Sándor és Lőbl Gyula volt a falu legnagyobb birtokosa. 1892-ben ének- és földművesegylet alakult. Az első világháborúban 101 férfi vonult be katonának, 22-en estek el. A második világháborúban 216 férfi vonult hadba; közülük 13-an román, 36-an a német oldalon estek el. 1945-ben 134 főt hurcoltak el a Szovjetunióba, közülük 31-en haltak meg. 1948-ban alapították meg az önkéntes tűzoltóságot, 1952-ben a mezőgazdasági termelőszövetkezetet. 1974. január 1-jén a falunak 817 lakója volt, ebből 417 német. 1990-re csak mintegy 100 német maradt a településen. Nevezetességek
Híres emberek
Hivatkozások
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia