Teller Miksa
Teller Miksa Salamon (Érsekújvár, 1871. március 28.[2] – Budapest, 1950. szeptember 11.)[3] ügyvéd, jogi szakíró. ÉleteTeller Ede kereskedő és Schwitzer Emma gyermekeként született. Apja az Érsekújvári Népbank felügyelőbizottságának tagja volt. Középiskolai tanulmányait az Érsekújvári Római Katolikus Algimnáziumban kezdte, majd 1889-ben a Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnáziumban jeles eredménnyel érettségi vizsgát tett.[4] 1889 őszétől a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója volt. 1901 decemberében a Társadalomtudományi Társaság pénztárosává választották. Négy évvel később lemondott megbízatásáról.[5] 1913 és 1934 között ügyvédi hivatása mellett a Jogtudományi Közlöny társszerkesztőjeként dolgozott. 1944-ben származása miatt kizárták az ügyvédi kamarából. A második világháborút követően újból ügyvédként tevékenykedett és tagja lett az újrainduló Közlöny szerkesztőbizottságának. Több tanulmányban foglalkozott a polgári törvénykönyv 1928. évi tervezetével. Munkatársa volt a Szladits Károly-féle Magyar magánjog című gyűjteményes munkának (öröklési jog). Sokat foglalkozott az ügyvédi kar helyzetének megjavításával is. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (1C-11-8). CsaládjaFelesége Deutsch Ilona (1883–1977) volt, Deutsch Ignác bankár, textilgyáros lánya, akit 1904. május 29-én a lugosi zsinagógában vett nőül.[6] Gyermekei
Főbb művei
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia