hu Telenor Csoport

	Telenor ASA
Típus	üzleti vállalkozás; nyilvánosan működő részvénytársaság;
Jogelőd	Televerket; Telepost Communications;
Alapítva	1885
Székhely	Oslo, Norvégia
Iparág	mobil távközlés
Forma	zártkörűen működő részvénytársaság
Termékek	mobil távközlési szolgáltatások
Árbevétel	113 700 000 000 kr (2019)
Alkalmazottak száma	20 000 (2020)
Leányvállalatai	(lásd a táblázatot)
Tőzsde	Oslo Stock Exchange
	Telenor ASA Pozíció Norvégia térképén
	é. sz. 59° 53′ 59″, k. h. 10° 37′ 46″59.899600°N 10.629442°EKoordináták: é. sz. 59° 53′ 59″, k. h. 10° 37′ 46″59.899600°N 10.629442°E
	A Telenor ASA weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Telenor ASA témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a nemzetközi szolgáltatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Telenor (egyértelműsítő lap).

A Telenor Csoport Skandinávia és Ázsia 8 országában jelen lévő norvég telekommunikációs szolgáltató. 2021-ben 172 millió előfizetővel rendelkezett, és több mint 20 ezer munkavállalót foglalkoztatott. A klasszikus távközlési szektor szolgáltatásain túl olyan egyéb kiegészítő tevékenységeket is folytat: mobil pénzügyi, tévé- vagy felhőszolgáltatás.^[2]

Története

Elődjét 1855-ben alapították Telegrafverket néven, amely állami monopólium volt a norvég távírórendszer működtetésére.

1878-ban kezdte első telefonos szolgáltatását, 1946-ban telexszolgáltatását, 1976-ban műholdas telefonos szolgáltatását, 1993-ban GSM szolgáltatását.

1969-ben neve Televerketre változott, majd 1994-ben vette fel jelenlegi nevét (Telenor). 1996-ban vált részvénytársasággá, az oslói tőzsdén 2000 óta jegyzik.

Az 1990-es évek második felében erőteljes terjeszkedésbe kezdett (Oroszország, Banglades, Görögország, Írország, Németország, Ausztria, Ukrajna, Malajzia), ami a 2000-es évek elején folytatódott (Dánia, Thaiföld, Magyarország, Montenegró, Pakisztán, Szlovákia, Csehország, Szerbia).

Magyarországon

2001 végén megállapodott a Pannon GSM tulajdonosainak többségével, és azok több mint 74 százalékos részesedését megvásárolva a mobilszolgáltató többségi tulajdonosa lett 2002-ben.^[3]

2010-től a szolgáltatás neve is Telenorra változott. Fiatalokat célzó márkája, a „djuice” Magyarországon 2003-ban indult, 2010-től külön leányvállalat is volt megszűnéséig (2014).^[4]

2018. március 21-én a jelentették be, hogy közép-kelet-európai cégeit (köztük a Telenor Magyarországot) a Telenor Csoport eladja a cseh PPF-csoportnak, de a márkanevet meghagyták. (A tranzakció magában foglalja a Telenor kizárólagos tulajdonában álló magyarországi, bulgáriai, montenegrói és szerbiai mobilszolgáltatóit.)^[5] 2022 március 1-jén került sor a márkanévváltásra: a PPF csoport közép-európai médiaágazata a Yettel nevet viseli.^[6]^[7]

Leányvállalatai

Ország	Szolgáltató	Helyi elnevezés	Tulajdonhányad	Árbevétel (2019, millió NOK)
Norvégia	Telenor Norvégia	Telenor	`100`%	`28 658`
Dánia	Telenor Dánia	Telenor	`100`%	`4 871`
Finnország	DNA	DNA	`100`%	`3 433`
Svédország	Telenor Svédország	Telenor	`100`%	`12 857`
Banglades	Grameenphone	গ্রামীণফোন	`55,8`%	`14 980`
Malajzia	DiGi	digi	`49`%	`13 572`
Pakisztán	Telenor Pakisztán	ٹیلی نار	`100`%	`6 033`
Thaiföld	dtac	ดีแทค	`42,61`%	`22 994`