|
Teitelbaum Mózes (újhelyi rebbe)
(Újhelyi) Teitelbaum Mózes (Przemyśl, 1759. – Sátoraljaújhely, 1841. július 16.) sátoraljaújhelyi rabbi, az újhelyi rebbe. A Teitelbaum rabbidinasztia atyja és Teitelbaum Mózes szatmári rebbe felmenője. A haszidizmus magyarországi népszerűsítője, követői az „öreg szent”-nek nevezték. Csodatévő gyógyításai révén vált híressé, messzeföldről is sokan zarándokoltak hozzá.[1] Vele kapcsolatos városi legenda, hogy a gyermek Kossuth Lajost is meggyógyította. ÉletútjaRégi rabbicsaládból származott; a családnév a német Dattelbaum azaz datolyafa szóból ered. A család Iszerlesz Mózes krakkói rabbitól származtatja magát és több tudós tagja is volt. A lublini rabbinál és unokatestvérénél Szatrinovban végezte tanulmányait. 1784 vagy 1785-től sinavi rabbi. 1808-ban megválasztották Sátoraljaújhelyre rabbinak, ahol utána 33 éven át tanított. Egy fia született 1788-ban Eleazar, aki Máramarosszigeten lett rabbi. Az ő fia Jehudó Jekuniél nagyapját követve sátoraljaújhelyi rabbi lett, és ő adta ki nagyatyja munkáit. Teitelbaum Mózes Jesivájába messze földről jártak a tanulnivágyók. Nevéhez fűződik a haszidizmus (jámbor zsidó mozgalom) magyarországi népszerűsítése és elterjesztése. Hívei az öreg szentnek nevezték, és gyógyításai tették nevét igazán híressé.[2] Kámeákért messze földről hozzá zarándokoltak. Egy alkalommal megvádolták azzal, hogy zsidó elitélteknek adott olyan kámeákat, melyek segítségével megszökhetnek a börtönből. Ő azonban úgy védekezett, hogy azok az amulettek csak a démonoktól szabadítják meg őket és nem a fogságtól.[3] Gyógyításai túlmutattak a zsidó hitközség keretein, hiszen a városi legenda szerint Kossuth Lajost gyermekkorában édesanyja elvitte a rabbihoz. Ő nemcsak meggyógyította a beteg gyermeket, hanem megjósolta későbbi életútját is. Más történet szerint Kossuth sátoraljaújhelyi gimnazista korában kereste fel a rabbit, aki megáldotta és azt mondta: „Olyan leszel, mint aki meglátta az égő csipkebokrot. A szavad kiáltani fog, a seregek Ura naggyá tesz, és hosszú életet ad neked Bábel vizei mellett”.[4] EmlékezeteHalála után sokan felkeresték sírját, az 1920-as években még a csehszlovák határt is megnyitották, és halálának évfordulóján határátlépő nélkül lehetett oda látogatni. A sátoraljaújhelyi zsidó hitközség, köszönhetően munkásságának is sokáig virágzott és a második világháború előtt már mintegy 4000 tagot számlált. A holokauszt során azonban Zemplén szinte teljes zsidóságát elveszítette, és ma már csak néhány főből áll a közösség. A városba vezető 37-es út mentén, a dohánygyárral szemközt már messziről látható a betonkerítéssel körülvett több száz éves zsidótemető. Az előtérből néhány lépcső vezet Teitelbaum Mózes nyughelyéhez az úgynevezett óhelhez. A sír ma is a haszid zsidók zarándokhelye.[1][5] Írásai
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
