Teherűrhajó

Az ESA Jules Verne ATV teherűrhajója

A teherűrhajó egy olyan speciális, személyzet nélküli szállítóeszköz, mely automatikusan repülve utánpótlást juttat céljához, ami jellemzően egy orbitális pályán haladó űreszköz.

Nélküle nagyobb űrállomás (Nemzetközi Űrállomás, néhai Mir), nem működhetne hosszabb ideig. Ezen űreszközök elsődleges célja, az űrállomás üzemeltetéséhez fontos utánpótlások feljuttatása. Az űrállomások pályán maradásához szükséges nagyobb pályakorrekciót is legtöbbször a teherűrhajó hajtóművének segítségével végzik el.

Teherűrhajót először 1978-ban használtak, és azóta szállítottak utánpótlást a Szaljut–6-ra, a Szaljut–7-re, a Mirre, Tienkung–2-re, jelenleg pedig a Nemzetközi Űrállomásra.

Rakomány

Egy teherűrhajó rakományt háromféle módon szállíthat:

A Dragon teherűrhajó nyomás alatti raktere a Nemzetközi Űrállomásról nézve

Nyomás alatt lévő raktérben

A személyzet a légzsilipen keresztül érheti el a szállítmányt.

Nyomás nélküli raktérben

A személyzet a Nemzetközi Űrállomás esetében a robotkar segítségével érheti el a szállítmányt.

A hajtóanyag tartályában

Üzemanyag az űrállomás pályakorrekciójához.

A rakományt fajtája szerint is megkülönböztetik:

• Száraz rakomány: alkatrészek az űrállomás fejlesztéséhez-karbantartásához, a kísérletekhez szükséges berendezések, élelmiszer, a legénység személyes csomagjai.
• Folyékony rakomány: üzemanyag az űrállomás pályán tartásához, ivóvíz.

Egyes teherűrhajók képesek a visszatérő moduljaikban rakományt az űrállomásról a földre visszajuttatni. Más esetben a rakteret az űrállomáson keletkezett hulladékkal töltik meg, mely a visszatérő űrhajóval együtt a légkörben elég.

Teherűrhajók

A jelenleg is használatban lévő teherűrhajó típusok:

Név	Első felszállás	Legnagyobb felszálló tömeg	Legnagyobb hasznos teher
Progressz	1978. január 20.	7 249 kg	2 350 kg
H–II Transfer Vehicle	2009. szeptember 10.	16 500 kg[1]	6 000 kg[1] (becsült)
Dragon	2010. december 8.[2]	10 200 kg[3]	6 000 kg[3]
Cygnus	2011. június[4]	3 800–4 500 kg	2 000–2 700 kg[5]
Tiencsou	2017. április 20.[6]	13 000 kg (becsült)[7]	6 500 kg[7]

Használatból kivont típusok:

Név	Első felszállás	Utolsó felszállás	Legnagyobb felszállási tömeg	Legnagyobb hasznos teher	Repülések száma
TKSZ	1976. március 15.	1985. szeptember 27.	7 249 kg	2 350 kg	4
Automated Transfer Vehicle	2008. március 09.	2014. július 29.	20 700 kg[8]	7 667 kg[9]	5

Tervezett típusok:

Név	Tervezett felszállás	Legnagyobb felszállási tömeg	Legnagyobb hasznos teher
Advanced Reentry Vehicle	2015 legkorábban[10]	20 000 kg körül
Dream Chaser	2021 ősz[11]		5500 kg
Szojuz GVK	2022[12]		2000 kg
HTV–X[13]	2022[14]

Jegyzetek

1. Overview of the "KOUNOTORI". Japan Aerospace Exploration Agency. Hozzáférés ideje: 2011-02-03.
2. Private space capsule's maiden voyage ends with splash. BBC
3. SpaceX Brochure – 2008 (PDF). SpaceX. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 13.)
4. Orbital Blames Galaxy 15 Failure on Solar Storm. SpaceNews.com^[halott link]
5. Cygnus fact Brochure – 2008 (PDF). Orbital
6. 张琦: China launches first cargo spacecraft Tianzhou-1 (angol nyelven). China Manned Space, 2017. április 20. [2018. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
7. Stephen Clark. „First supply ship for Chinese space station lifts off on test flight”, Spaceflight Now, 2017. április 20. 
8. ATV configuration
9. Automated Transfer Vehicle (ATV) Utilisation Relevant Data Rev. 1.2 (PDF). ESA ERASMUS User Centre
10. ATV evolution: Advanced Reentry Vehicle (ARV). ESA
11. Cargo System (Uncrewed) (angol nyelven). sncorp.com
12. The launch of spacecraft Soyuz MS by launch vehicle Soyuz-2.1a is planned for August 2019 (angol nyelven). Russian Aviaton, 2018. május 21.
13. Organization chart (angol nyelven) (pdf). jaxa
14. Station mission planning reveals new target Commercial Crew launch dates (angol nyelven). nasaspaceflight.com, 2019. június 20.