Tecomeae

Tecomeae
Kínai trombitacserje (Campsis grandiflora) Dél-Korea, Bupyung
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Szivarfafélék (Bignoniaceae) Nemzetség- csoport: Tecomeae
Nemzetségek
Astianthus Campsis Catalpa Chilopsis Dolichandrone Incarvillea Zsakaranda (Jacaranda) Markhamia Pandorea Podranea Radermachera Spathodea Stereospermum Tabebuia Tecoma Tecomanthe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tecomeae témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tecomeae témájú kategóriát.

A Tecomeae az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjében a szivarfafélék (Bignoniaceae) családjának egyik nemzetségcsoportja. A csoporthoz tartozó fajok elsősorban trópusi és szubtrópusi területeken fordulnak elő, és számosuk dísznövényként vagy talajerózió elleni védekezésként is ismert. A Tecomeae tagjai között fákat, cserjéket és kúszónövényeket találunk, melyek jellemzően nagy, színes virágzatukkal és gyors növekedésükkel tűnnek ki. A nemzetségcsoport egyes fajai fontos szerepet játszanak ökológiai rendszerekben, például beporzó rovarok vonzásában és élőhelyek fenntartásában.[1]

Származása, elterjedése

A Tecomeae az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjében a szivarfafélék (Bignoniaceae) családjának egyik nemzetségcsoportja. A csoporthoz tartozó fajok elsősorban trópusi és szubtrópusi területeken fordulnak elő, beleértve Közép- és Dél-Amerika, Afrika és Dél-Ázsia meleg éghajlatú vidékeit. Származása evolúciós értelemben az afrikai és amerikai trópusi övezetekhez köthető, ahol a klíma és az ökológiai viszonyok kedveztek gyors terjedésüknek és fajgazdagságuknak.

Az egyes fajok elterjedési mintázata jelentős ökológiai változatosságot mutat: míg némelyikük sűrű esőerdők aljnövényzetében honos, mások nyílt szavannákon vagy sziklás hegyoldalakon is előfordulnak. A Tecomeae csoport tagjait gyakran használják talajmegkötésre és díszítő célokra, így természetes élőhelyük mellett a világ számos más pontján is meghonosították őket.[2]

Megjelenése, felépítése

Többnyire fák vagy liánszerű kúszónövények. Termőjük kétrekeszű; a két rekesz közötti válaszfal tökéletesen zár. Egy rekeszben két magléc található. A magházból felnyíló, tokszerű termés alakul ki. A lapos magvakon egy hártyaszerű repítőkészülék nő.

Alak és növekedési forma

• Fák: Egyes fajok erőteljes, szétterülő koronájú fák, amelyek jelentős árnyékot adhatnak. Ezek gyakran a trópusi erdők lombkoronaszintjén nőnek.
• Kúszónövények: A liánszerű formák jellemzőek az erdők aljnövényzetében, ahol a fák törzsén vagy ágain felfelé kapaszkodnak.
• Cserjék: A szavannás élőhelyeken kisebb, sűrű bokrokat alkotnak.

Virágzat és termés

• Virágzat: A fajok színes, nagy méretű virágokat hoznak, amelyek trombita- vagy tölcsérformájúak. Ezek általában feltűnő színekben, például sárgában, narancsban vagy rózsaszínben pompáznak, és nektárt termelnek, hogy vonzzák a beporzó állatokat.
• Termés: A magházból felnyíló, tokszerű termés alakul ki, amely két rekeszre oszlik. A rekeszek közötti válaszfal teljesen záródik, biztosítva a magok védelmét.
• Magok: A magvak laposak, és egy hártyaszerű repítőkészülékkel rendelkeznek, amely segíti őket a szél általi terjedésben. Ez különösen fontos szerepet játszik a fajok elterjedésében és megtelepedésében.

Levélzet

A legtöbb Tecomeae-faj összetett levelekkel rendelkezik, amelyek váltakozó állásúak. A levelek többnyire páratlanul szárnyaltak, sima vagy fogazott szélűek. Az élénk zöld lombozat nemcsak esztétikai értékkel bír, hanem hozzájárul a gyors fotoszintézishez is, amely a növények gyors növekedését segíti elő.[3]

Életmódja, élőhelye

A Tecomeae nemzetségcsoport tagjai alkalmazkodóképességükről és változatos életmódjukról ismertek. Ezek a növények fákat, cserjéket és kúszónövényeket egyaránt magukban foglalnak, ami lehetővé teszi, hogy különböző ökológiai résekben is megtelepedjenek.

Életmód

A Tecomeae fajok többsége gyors növekedésű, és sokuk rendelkezik kiterjedt gyökérrendszerrel, ami segíti őket a víz és tápanyagok hatékony felvételében. Ez különösen előnyös a szárazabb élőhelyeken, ahol egyes fajok képesek túlélni hosszabb aszályos időszakokat. Virágaik általában nagyméretűek, élénk színűek, és nektártermelésük miatt fontos szerepet játszanak a beporzók, például rovarok, madarak és denevérek táplálkozásában.

Élőhely

A Tecomeae tagjai különböző éghajlati zónákban találhatók meg:

• Trópusi esőerdők: Itt a fajok kúszónövényként a fák törzsén kapaszkodnak fel, vagy lombkoronaszinten nőnek, hogy minél több fényhez jussanak.
• Szavannák és félsivatagos területek: A szárazságtűrő fajok bokrokként vagy kisebb fákként nőnek, és fontos szerepet játszanak az erózió megakadályozásában.
• Hegyi régiók: Egyes fajok a sziklás talajokon is képesek megélni, ahol gyökérrendszerük alkalmazkodott a kevésbé termékeny talajhoz.
• Városi környezet: Az ember által ültetett példányok parkokban, kertekben és utak mentén is gyakoriak, ahol dekoratív funkciót töltenek be.

A különböző élőhelyekhez való alkalmazkodóképességük miatt a Tecomeae fajai ökológiai és gazdasági szempontból is jelentős növénycsoportot alkotnak.

Felhasználása

A nemzetségcsoport fajait sokféle módon hasznosítják:

• több faj terméséből használati tárgyakat készítenek,
• egyes fajok fája értékes,
• többet dísznövénynek ültetnek.

Egyes rendszertanokban ide sorolják a hazánkban közismert és kedvelt szivarfát (Catalpa erubescens) is; mások a Catalpa nemzetséget a róla elnevezett Catalpeae nemzetségcsoport részének tekintik.

Jegyzetek

1. Moya, Eliana (2018. május 31.). „First Pleistocene record of fossil wood of Bignoniaceae in the Americas and a comparison with the extant Tabebuia alliance and Tecomeae”. Botanical Journal of the Linnean Society 187 (2), 303–318. o. DOI:10.1093/botlinnean/boy019. ISSN 0024-4074. (Hozzáférés: 2024. december 19.) 
2. A növény leírása. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
3. Bignoniaceae Tecomeae GRIN-Global. grin-global.warwick.ac.uk. (Hozzáférés: 2024. december 19.)

Források

• zipcodezoo.com: Tribe Tecomeae
• https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1055790321002682