|
Tavaszi zápor
A Tavaszi zápor 1932-ben bemutatott fekete-fehér, magyar játékfilm. Rendezője Fejős Pál. CselekményeEgy vidéki nemesi kúriában bálba készülődnek. A cselédlány Mari elkíséri gazdáját és annak leányát a bálba. Mari csak kívülről figyeli a bálozókat, de onnan is elzavarják. Később az intéző a bálból hazakíséri a házikisasszonyt, majd még ott a kertben bonbonokkal kínálgatja, végül elcsábítja Marit. Hónapokkal később a gazdaasszony megtalálja Mari babakelengyéjét és elkergeti őt a háztól. A terhes lány a faluban senkinél nem kap munkát, ezért a városba megy, alkalmi takarításból próbál megélni. Végül a Fortuna bordély úrnője fogadja be, felszolgáló lesz, ott szüli meg gyermekét. A falujába megy megkeresztelni kislányát és a templomban a gyermekét tartó Mária szobra elé járul vele, oltalmát kéri. Amikor azonban a városba visszatér, becsöngetnek hozzá: három hölgy feljelentése alapján hatósági intézkedéssel elveszik és lelencházba adják a kislányt. Mari kézcsókokkal búcsúzik el a prostituáltaktól és félőrülten, kétségbeesve keresni kezdi gyermekét. A falujában bolondnak tartják, űzik, gúnyolják. Megkondul a templom harangja (ahogy a csábítás éjszakáján is); a lány dúltan, fenyegetően közeledik a Mária-szobor felé, ám amikor ütésre emeli karját, elterül a földön. A történet az égben folytatódik. Mari a mennybe emelkedik, ott tiszta konyha, ezüstösen csillogó vödör és súrolókefe várja. Megpillantja, hogy lenn a Földön lányát el akarják csábítani, ekkor kiönti a vödör vizet, vagyis záport zúdít a Földre: az alföldi legenda szerint a halott anya így akadályozza meg lánya rossz útra térését. Filmtörténeti szerepeFejős Pál korábban az Egyesült Államokban rendezett némafilmeket. Onnan Párizson át hazajött, hogy itt művészi igényességgel készítsen filmet, amire szerinte az USA-ban nem volt lehetőség. Úgy vélte, hogy az „egzotikus” környezet segíteni fog a film amerikai bemutatásában is. A filmet több nyelvi változatban készítette és a főszerepet ismert francia filmsztárra, Annabellára (Suzanne Georgette Charpentier) bízta. Bár a cselekmény a „bukott” cselédlány sablonos történetére épül, az alkotás így is kiemelkedik a hosszú párbeszédekkel zsúfolt, egysíkúan fényképezett korai magyar hangosfilmek közül. A filmben csak kevés szöveg hangzik le, és szinte teljesen hiányoznak a dialógusok. A rendező az érzelmeket párbeszédek helyett képi eszközökkel, vágással, hangeffektusokkal, zenével igyekezett kifejezni. Ez a törekvés azonban néhol a némafilm erőltetett teatralitásához, túlzó megoldásaihoz vezetett. „A Tavaszi zápor félúton [van] a modern művészfilm és a konvencionális melodráma között.”[1] Fejős Pál 1932-ben megjelent nyilatkozatából kitűnik, hogy ennek maga a rendező is tudatában volt.[2] Filmjét a korabeli közönség és kritika egyaránt elutasította, de a korai magyar hangosfilm történetének jelentős alkotásaként tartják számon. Szereplők
Jegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=icon}
Portal di Ensiklopedia Dunia
