hu Tavaszi k%C3%B6k%C3%B6rcsin

Tavaszi kökörcsin
	Természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Rend:	Boglárkavirágúak (Ranunculales);
Család:	Boglárkafélék (Ranunculaceace);
Alcsalád:	Ranunculoideae;
Nemzetség-; csoport:	Anemoneae;
Nemzetség:	Kökörcsin (Pulsatilla);
Faj:	P. vernalis;
Tudományos név
	Pulsatilla vernalis; Mill.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tavaszi kökörcsin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi kökörcsin témájú médiaállományokat és Tavaszi kökörcsin témájú kategóriát.

A tavaszi kökörcsin (Pulsatilla vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Magyarországon nem őshonos, nem védett faj.

Előfordulása

Közép- és Dél-Európa magashegységeiben honos.

Megjelenése

5-15 centiméter magas, felálló, bozontosan szőrös szárú, évelő növény. Tőlevelei áttelelnek, az újak virágzás után jelennek meg (ez a nemzetségben csak erre a fajra jellemző), bőrneműen vaskosak, nyelesek, páratlanul szárnyasan szeldeltek, 3-5 tojás alakú, mélyen bevagdalt szélű szelettel. A virágzati szár gallérozó fellevelei tövükön összenőttek, és bozontos szőrű, szálas cimpákra szeldeltek. A bimbó bronzszínűen szőrös. A virágok egyesével fejlődnek a szárak csúcsán, felállók vagy bókolók, eleinte harang alakúak, később szétterülők. A virágtakaró 6 színes csészelevélből áll. Belül fehérek, külső oldaluk kékes, rózsaszín vagy halványlila, aranybarna bársonyos szőrrel. A bibeszálak elvirágzás után megnyúlnak, sűrű, elálló szőrűek, és sokáig megmaradnak az aszmagos terméscsoporton.