hu Tallherr J%C3%B3zsef

	Tallherr József
	Belvárosi katolikus templom, Szekszárd
Született	1730. január 1.; Fulnek
Elhunyt	1807. október 16. (77 évesen); Buda
Állampolgársága	osztrák
Nemzetisége	német
Foglalkozása	építész
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Tallherr József, más írásmóddal Thalherr, illetve Tallher (Fulnek, 1730. január 1. – 1807. október 16.) morvaországi német származású magyar kamarai építész, az 1780-as évektől az Országos Építészeti Igazgatóság vezetője.

Munkássága

Korának sokat foglalkoztatott építésze volt, aki kevés eredetiséggel, de biztos szakmai tudással tervezte meg épületeit. Sokadmagával pályázta meg az Országos Építészeti Igazgatóság vezetőjének posztját, amit egyes források^[1] szerint 1788-ban, mások^[2] szerint 1782-ben nyert el, majd haláláig be is töltött. A lemaradók közt volt a korszak legtehetségesebb építésze, Melchior Hefele is. Ez az állása biztos jövedelmet hozott ugyan, de a rengeteg adminisztratív tevékenység, a sablonos feladatok és főként a költségkímélő szemléletmód Tallher művészi tevékenysége ellen hatott.

Fontos szerepet játszott a klasszicizmus magyarországi elterjesztésében.

Fontosabb művei

Budapesten:

Szent József-plébániatemplom (VIII., Horváth Mihály tér 7., épült 1797–1798),^[3]
A Városmajor parkosítása (terv: 1783),^[4]
A Domonkos-rend zárdája, később az Angolkisasszonyok zárdája, V., Váci utca 47. — az épület átépítése, 1787.^[5]
óbudai selyemgombolyító (deglomeratórium, 1785)^[1]
az Erzsébet-apácák nőkórházának átalakítása (1785–1787)^[1]

Debrecenben ő javasolta, hogy a Nagytemplom építéséhez használják föl a leégett középkori gótikus templom alapfalait, és hagyják el a kupolát — iránymutatásait a templom építésénél (1807–1822) végig figyelembe vették.

Pozsonyban: