Taliga

Kézi erővel húzott szerb taliga

Taligán kétkerekű, állat vontatta járműveket értjük, bár egyes helyeken más eszközöket is így nevezhetnek (talicska, kézi targonca).

A taliga az emberiség legrégibb kerekes járműve, már a neolitikumban is létezett.

A kétkerekű, állat vontatta járműveknek két alapformája van:

• a kétrúdú taligatípus vagy ajoncavillás, egy állattal fogatolható:

amikor a tengelyre két párhuzamosan H-betű-szerűen egybeácsolt két gerenda alkotja az alvázat; ebből fejlődtek a kétrúdú változatok. Elterjedési területe Eurázsia déli tájai, Nyugat-Európa és a germánok, valamint a szlávok révén Észak-Európa és Észak-Eurázsia.

• az egyrúdú taligatípus, két állattal fogatolható: amikor két gerendának fekvő A-betű-szerű egybeácsolásával és tengellyel való ellátásával jött létre; ebből fejlődtek az egyrúdú változatok.

Elterjedési területe Eurázsia középső, füves pusztai tájai, továbbá a Kaukázus vidéke.

Használata szerint lehet:

1. pásztortaliga – eleséges, gyakran fedett;
2. „fuvaros”- vagy paraszttaliga – teherszállító, lőcsös, zápos oldalú;
3. személyszállító gazdataliga – gyakran rugózott, féderes.
4. kubikoskordé – földhordásra szolgáló, lőcs nélküli, deszkaládás;
5. harci szekér - kétkerekű biga, amelybe két lovat fogtak, az ókori népeknél

A vaskorban, a La Tène-periódusban, a taligákból alakult ki a négykerekű, forgó elejű szekér azzal, hogy egy második (a hátsó) taligát rúdjával vagy rúdjaival egy másikhoz (az elsőhöz) kapcsoltak. Hasonlóképpen az eketaliga mögé kapcsolt szántószekér vagy vetőszekér nevű taligával jártak a tavaszi munkákat végezni.

Források

Nézd meg a taliga címszót a Wikiszótárban!

• Taliga. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Taliga – A magyar nyelv értelmező szótára Arcanum