Fiatal korában aktív sportoló volt: az 1940-es, 1950-es években kosárlabdázott a Szegedi Haladás, a Szegedi Honvéd, Bp. Előre és a TFSE csapataiban, ahol az OB I-ig jutott fel. Az 1959-es magyar atlétikai bajnokságon csapatban országos bajnok lett (hármasugrás, magasugrás), atlétikai hadseregbajnok volt 1959–60-ban hármasugrásban. 1959-ben a Fegyveres Testületek Nemzetközi Spartakiádján 1. helyezést ért el magasugrásban 1959-ben.[3]
1964-ben testnevelőtanári diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán, majd rögtön továbbtanult az ELTE Bölcsészettudományi Karának, filozófia szakán. 1967-ben másoddiplomázott, majd 1985-ben kandidált filozófia-esztétikából. 1971-ben a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem esztétika szakosítóját is elvégezte.[4]
1964-től dolgozott a Testnevelési Főiskolán: a Marxizmus-Leninizmus tanszéken 1968-ig főiskolai tanársegéd, 1984-ig adjunktus, majd a társadalomtudományi tanszéken 1985-től 1989-ig egyetemi docens, utána egyetemi tanár. 1986-tól 2003-ig a TF Társadalomtudományi Tanszékének vezetője volt. Oktatói tevékenysége során elsősorban a filozófia, filozófiatörténet, formális logika, esztétika-művelődéstörténet, sportpolitika témákat érintette.
1979 Ezüstgerely díjaz „Ép testben”,1993-ben a Sport krónikája, 2000-ben a Magyarok az olimpiai játékokon[5] és 2012-ben az Irodalom és testkultúra c. könyvért[6]
Sportszociológia. Bp. 1974. Közgazdasági és Jogi Kiadó
Ép testben; Móra, Bp., 1979
A testkultúra esztétikai alapjai. Bp. 1985. MTA
Marketing és szponzorálás a sportban. I. Olimpiai Sport-marketing Szeminárium. Tata, 1990. november 7-8.; szerk. Takács Ferenc; MOB, Bp., 1991 (Olimpiai szakkönyvtár)
Az olimpiák; Útmutató, Bp., 1996 (Változó világ)
Száz év atlétika. 1997. Bp. MASZ
A modern olimpiai játékok. Bp. 1997. Útmutató Kiadó
Takács Ferenc: A futólegenda. Iharos Sándor, 1930–1996; Plantin-Print Bt., Bp., 2003
Takács, F. (2003): Korunk kulturális trendjei és a testkultúra. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. I. kötet 37-42. p.