Takács Ádám (színművész)

Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Takács Ádám (egyértelműsítő lap).

Takács Ádám (bácsai Nagy Gábor)
Született	1822. július 8.[1] Kecskemét[1]
Elhunyt	1897. február 10. (74 évesen)[1] Pécel[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Ádám témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Takács Ádám, családi nevén bácsai Nagy Gábor (Kecskemét, 1822. július 8. – Pécel, 1897. február 10.) úttörő színész, színigazgató.

Életpályája

1848-ban felcsapott közhonvédnek, majd bujdosása során, 1850-ben Egerben lépett a színi pályára. Vezető színésze volt a kolozsvári, debreceni, miskolci és kassai színházaknak. 1858-tól foglalkozott rendezéssel. Az 1860-as évek elején igazgató volt két évig. 1862. október 9-én mint vendég fellépett a Budai Népszínházban, a Bánk bánban. 1885-ben visszavonult.

Mint jellemszínész kiváló volt. Játszotta a nagy shakespeare-i szerepeket, továbbá Könyves Kálmánt, XI. Lajost, Harpagont, Petur bánt, Kis Bálintot (Csikós), Tjälde-t (Csőd), Dózsa Györgyöt, Poplavec-et (A rab), stb. A Színészegyesület alakulásában tevékeny részt vett. Cikkei a Szinházi Emlényben (Pécs, 1858. A magyar szinészetről); a Vasárnapi Ujságban (1861); a Szinészek Lapjában (1844. 11. sz. Székelynéről, 1855. 46. és következő sz., A magyar szinészet arany korszakának művészeiről, 1887. 52. sz. A szinpadi komikumról).

Magánélete

Neje, Katics Róza meghalt 1859 május havában, Pécsett. („Hölgyfutár, 1859. V. 14.) Leánya Bercsényiné Takács Emese színésznő.

Fontosabb szerepei

• Gloster (Shakespeare: Lear király)
• Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
• Harpagon (Molière: A fösvény)
• Dörgösi (Rosen: A mai férfiak)
• Reinhold Kristóf (Raupach: Molnár és gyermeke)

Fontosabb rendezési

• Dumas: Hermann gróf
• Dumas: A kaméliás hölgy
• Shakespeare: Velencei kalmár
• Vörösmarty Mihály: Az áldozat (szomorújáték)
• Molière: Tudós nők

Munkája

• A magyar szinészegyesület közgyülésének naplója. Szerk. Bpest, 1880.

Működési adatai

1853–55: Arad; 1856: Szeged; 1857: Debrecen, Szatmár, Nagyvárad; 1857–58: Kolozsvár; 1858–60: Pécs, Nagyvárad, Miskolc; 1861–63: Budai Népszínház, Kassa; 1866–67: Pécs; 1868–71: Kolozsvár; 1872–73: Debrecen; 1873–74: Kassa; 1874–76: Debrecen; 1876–79: Kassa, Felvidék; 1879–80: Győr; 1880–84: Székesfehérvár, Kassa, Szabadka, Miskolc.

Igazgatóként: 1860: Debrecen; 1860–61: Arad; 1861: Debrecen, Arad.

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 30.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.