T. Horváth Ágnes
Tóthné Horváth Ágnes (Nyíregyháza, 1959. január 22. –) magyar történész, egyetemi tanár, az ókori Róma történetének kutatója. TanulmányaiNyíregyházán kezdett el tanulni, előbb a Kodály Zoltán Általános Iskolában (akkor 4-es Számú Általános Iskola), majd 1973 és 1977 között a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában.1977-ben felvételt nyert a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar–történelem–latin speciális képzésére. 1984-ben doktori címet szerzett a szegedi egyetemen, 1999-ben PhD-fokozatot szerzett ókortudományból a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. MunkahelyeiKözépiskolai oktatás1982 és 1989 között tanított a szegedi Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolában magyar nyelv- és irodalom, történelem, filozófiatörténet és orvosi latin tárgyat. Emellett a társadalomtudományi munkaközösség és a filozófia szakvezető tanára volt. A rendszerváltás során "diákmozgalmat segítő pedagógus" lett. Főiskolai oktatás1982-től óraadóként, majd 1986 és 1988 között félállásban dolgozott a JATE Ókortörténeti Tanszékén. 1989 és 2007 között a JGYTFK Történettudományi Tanszékén dolgozott. A tanszéki oktatómunkán kívül szervezője volt a IV. Béla baráti körnek. 1993 és 1999, illetve 2006 és 2007 során tanszékvezető helyettesi, az 1997/1998-as tanév során megbízott tanszékvezető pozíciót látott el. 2004 és 2007 között a kar Kredit- és Oktatási Bizottságának elnöke volt. 2007 óta az SZTE BTK Történeti Segédtudományok Tanszékének oktatója.[1] Érdeklődési területeiKutatási területei közé tartozik az ókori Római Birodalom utolsó évszázadainak története és művészettörténete, Sidonius Apollinaris levelezései, a Mediterrán térség mitológiája, művészete, a görög klasszikus kor topográfiája, illetve Róma város története és annak forrásai. Tudományos társulati tagságKitüntetései
Főbb művei[4]Értekezések
Monográfiák
Segédkönyvek
Fordítások
Jegyzetek
Források |
Portal di Ensiklopedia Dunia