TűzfegyverA tűzfegyver[1] olyan lőfegyver, amely a lövedék kilövéséhez szükséges energiát valamilyen hőfejlődéssel járó kémiai folyamat (égés, vagy robbanás) révén nyeri. Az ekkor keletkező magas hőmérsékletű, nagy térfogatigényű gáz fejti ki a lövedékre azt a tolóerőt, ami a fegyverből vagy fegyverről való kilövéshez szükséges. A lövedék ki- vagy lelövéséhez szükséges hőenergiát az erre kifejlesztett lőpor ún. gyorségése (másik nevén lobbanása), illetve egyéb folyékony, vagy szilárd halmazállapotú hajtóanyag kémiai reakciója szolgáltatja. A régi tűzfegyverekben ehhez különféle összetételű fekete lőport használtak, a modern tűzfegyverekben pedig füstmentes lőport, korditot, vagy más robbanóanyagot, hajtóanyagot alkalmaznak. A tűzfegyvereket alkalmazó haderőnemek gyűjtőneve a tüzérség (szárazföldi, tengeri, légi). TörténeteCsoportosításaCsővel nem rendelkező tűzfegyverekEzek a reaktív, sugárhajtású tűzfegyverek: Csöves tűzfegyverekA csöves tűzfegyverek egyik legfőbb szerkezeti eleme a fegyvercső.
Működési elv szerint
Megjegyzés: A félautomata, de nem automata fegyverek elsütőbillentyűjének egyszeri működtetésére a fegyver egy töltényt tüzel. Jegyzetek
ForrásokA Wikimédia Commons tartalmaz Tűzfegyver témájú médiaállományokat.
Folyóirat-cikkek
Külső hivatkozás |
Portal di Ensiklopedia Dunia