Týn-templom

a templom a Prága történelmi központja világörökségi helyszín része

Týn-templom
cseh nemzeti kulturális emlék cseh műemlék
Vallás	római katolikus egyház
Egyházmegye	Prágai főegyházmegye
Védőszent	Szűz Mária
Építési adatok
Építése	1380
Stílus	gótika barokk építészet
Tervezője	Peter Parler
Alapadatok
Magasság	80 m
Elérhetőség
Település	Óváros
Hely	Týnská Štupartská
Elhelyezkedése
Týn-templom Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 05′ 16″, k. h. 14° 25′ 22″50.08771, 14.4227Koordináták: é. sz. 50° 05′ 16″, k. h. 14° 25′ 22″50.08771, 14.4227
A Týn-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Týn-templom témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tycho Brahe sírja a Týn-templomban

A Týn-templom (teljes nevén Týn előtti Boldogasszony temploma; csehül a köznyelvben Týnský chrám, illetve kostel Matky Boží před Týnem, hivatalos nevén kostel Panny Marie před Týnem) háromhajós gótikus templom Prága óvárosában, az Óváros tér és a Celetná utca sarkán, tehát az Óváros tér és a Týn-udvar között. Főbejárata előtt áll a Týn-iskola és a Fehér Orrszarvú-ház, maga a főbejárat a házak mögötti szűk udvarról nyílik (Szombathy). Nevét a régi piactérről kapta; a Týn csehül piacot jelent (Idegenvezető, 20. old.). Prága egyik jelképe, a város legtöbb pontjáról jól látható.

Története

A 14. század közepén alapított templom helyén korábban egy kis román stílusú kápolna, majd egy, a mostaninál ugyancsak jóval kisebb korai gótikus templom állt a Týn-udvar melletti ispotály részeként — az 1300-as években ez volt a város gazdasági központja. Az épület a mai formáját lényegében 1365-ben nyerte el; építésében Peter Parler is részt vett.[1]

A 15. században ez lett a kelyhesek főtemploma; innen irányította az egyházi reformokat Jan Rokycana huszita érsek, akit itt is temettek el 1471-ben (Idegenvezető, 20. old.). A fehérhegyi csata után (1621-ben) a templomot visszakapták a katolikusok (Barangoló, 54. old.), majd ide temették Tycho Brahe dán csillagászt, II. Rudolf asztronómusát (Idegenvezető, 21. old.). Síremléke (1601) a főoltártól jobbra áll (Szombathy). Ugyancsak itt nyugszik Tycho barátja, Jeszenszky János.

1679-ben tűz pusztított a főhajóban: A beomlott boltozatot barokk stílusban építették újjá. A homlokzatot a 18. században barokk stílusban átépítették, majd a 19. században egy emelettel magasították.

Az épület

A háromhajós, gótikus templom Prága egyik legjelentősebb gótikus műemléke (Szombathy). Különleges, 80 méter magas „kettős tornyát” apró fiatornyok díszítik, ezzel fokozva a templom egyedi megjelenését. Az Ádámot és Évát jelképező két, egyenként 80 m magas torony közül a déli szemmel láthatóan szélesebb.

Az északi oldalán húzódó szűk utcácskára nyíló kapu eredeti; még Peter Parler műhelyében készült 1390 körül (Szombathy). A díszes timpanon Krisztus szervedéseit jeleníti meg (Idegenvezető, 21. old.).

Berendezése

A templomban három kórust alakítottak ki.

A főoltár hatalmas képét Karel Škréta festette 1649-ben.

Figyelemre méltó berendezési tárgyai:

• a gótikus szószék,

• a 15. század elején készült gótikus kálvária,

• a késő gótikus kőbaldachin, Matěj Rejsek munkája

• Prága legrégibb, épen megmaradt ón keresztelő medencéje,

A tornyokból remek kilátás nyílik a városra.

Látogatása

• márciustól októberig:
  • hétfőnként 11:00–18:00,
  • egyéb napokon 9:00–18:00;

• novembertől februárig:
  • hétfőnként 11:00–17:00,
  • egyéb napokon 9:00–17:00 (Barangoló)

Jegyzetek

1. Hetedhétország.hu:Peter Parler művészetének nyomában

Források

• Szombathy: Szombathy Viktor: Prága. Panoráma útikönyvek. Negyedik, javított kiadás. Budapest, 1980., p.80.
• Cséfalvay: Cséfalvay Ildikó: Prága. Panoráma útikönyvek. Budapest, 2006. 334–336. old.

• Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. 170 old.
• Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. 144 old.

További információk

• Information on Prague Information Service website

Irodalom

• Emanuel Poche, Karel Neubert, Antonín Srch: Praha, Kunstdenkmäler (Übersetzt von Lotte Elsner und Karel Bittner), Pressfoto, Praha 1973, S. 72,; Dausien Hanau 1972 und 1977, ISBN 3-7684-1288-1.
• Michael Flegl: Prag. Reiseführer Olympia. Olympia, Prag 1988, S. 96f.
• Erhard Gorys: Tschechische Republik. DuMont Reiseführer 1994, ISBN 3-7701-2844-3, S. 50–52.
• Knaurs Kulturführer Tschechische Republik und Slowakische Republik, München 1993, ISBN 3-426-26609-1, S. 210 und 212f.