|
Türkmenisztán történelme Türkmenisztán történelme egészen a korai ókorig nyúlik vissza. Innen, a Kara-Kum déli részéről indult meg Kr. e. 2000 körül az Indoeurópai vándorlás. A mai Türkmenisztán az ókor alatt több világbirodalom alá tartozott. Kr. u. 650 körül az egyre nagyobb Iszlám birodalom foglalta el az országot. A türkmének a 8. században érkeztek ide, valószínűleg Mongólia déli részéről. 1215 táján a Mongol világbirodalom hódította meg Türkmenisztánt. 1880 körül az Orosz Birodalom vonult be és hódította meg. 1936-ban jött létre a Szovjetunió részeként a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság. 1991. október 26-án Türkmenisztán kikiáltotta függetlenségét. Az új ország első elnöke a Türkmén SZSZK korábbi vezetője, Saparmyrat Nyýazow lett, aki felvette a minden türkmének atyja elnevezést. Nyýazow 2006-os halála után a választásokat 89,75%-kal fogadott fia, Gurbanguly Berdimuhamedow nyerte. Őskori történelemTürkmenisztán őskoráról kevés információnk van. Feltételezések szerint itt már éltek ősemberek,de pontos forrásokat nem tudunk megjelölni. A korai ókorTürkmenisztán eleinte nomádok, félnomádok által lakott terület volt. Az egyéb nomád törzsek Kr. e. 2000 táján elindultak nyugat felé. Ezt a folyamatot nevezzük Indoeurópai vándorlásnak. Türkmenisztán a mai napig büszke arra,hogy az ő területükön több ismert nyugati nép élt eredetileg. _2017.jpg) Kr. e. 540 körül II. Kürosz perzsa király foglalta el, és szervezte tartománnyá Türkmenisztánt. Az ország ekkor Perzsia egyik legfontosabb területe volt. Az itt található maradványok leginkább Akhaimenida emlékeket tartogatnak magukban. A hellenisztikus TürkmenisztánKr. e. 330 körül III. Alexandrosz, Makedónia királya elfoglalta Perzsiát, ezzel Türkmenisztán makedón gyarmat lett. Nagy Sándor egyre növekvő világbirodalma végül az uralkodó 323-as babiloni halálával ért véget. Türkmenisztán ekkor két részre lett osztva: déli részén a Szeleukida birodalom,északnyugaton pedig Görög-Baktria jött létre. Az ország egészen kr. e. 90-ig állt fenn. (A birodalom királyait lásd itt: Görög-Baktria uralkodóinak listája) A középkor224-ben Türkmenisztán a Szeleukida birodalom legészakibb tartománya lett. Miután a birodalom a 4. század közepén hanyatlásnak indult, Türkmenisztánt egyre többször kirabolták, falvait leégették és a lakókat is elhurcolták. 680 táján Abdul-Malik arab kalifa erőszakkal elfoglalta Türkmenisztánt, a lakókat is iszlám hitre térítette. A 8. század elején megjöttek a pogány hitű türkmének, akik szintén felvették a mohamedán vallást. 1000 körül a Kara-Kum déli részét a szeldzsukok kebelezték be saját birodalmukba. 1215 környékén a tatárok elfoglalták Türkmenisztánt, az itteni királyt pedig a monda szerint elkergette, amúgy a valóságban hosszas üldözés után elfogta és megégette. Homály (1300-19. század közepe)Türkmenisztán történelmét kb. ötszáz évig homály fedi. Valószínűleg több birodalom is magáénak követeli. Az orosz megszállás és Szovjetunió1880 körül az Orosz Birodalom foglalta el Türkmenisztánt. Ekkor jöttek létre a kisebb-nagyobb települések. Ilyen volt például Aşgabat, a későbbi főváros is.  1917-ben megalakult a Szovjetunió. Több évi viszálykodás és területváltozás után 1927-ben jött létre a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság. Az 1936-os területrendezés során a Türkmén SZSZK lett a Szovjetunió legnagyobb autonóm köztársasága. Aşgabat ekkor kapta meg városi rangját. 1939-ben megnyílt a környék első kórháza. A sérültek legtöbbje a második világháborúban megsérült szovjet katonák voltak. A szülészosztályon született 1940-ben Saparmyrat Nyýazow későbbi köztársasági elnök is, aki a város egyetlen híres szülötte. A nagy Türkmenbasi 1991. október 26-án Türkmenisztán (Türkmén köztársaság) kikiáltotta függetlenségét. Az új ország első elnöke Saparmyrat Nyýazow lett. Az új országot novemberben ismerték el hivatalosan. Még abban az évben Türkmenisztánt felvették az ENSZ-be. Nyýazow sztálinista módszerrel kormányzott. Felvette a türkmenbasi (,,Minden türkmének atyja´´) elnevezést. Nyýazow 2005-ben kijelentette,hogy eltávolodik a Független Államok Közösségétől, valamint 2010-ig változtat a választási rendszeren. Nyyazow 2006. december 21-én hunyt el. Halálát először a türkmén állami televízió jelentette be. Egyesek szerint a nagy türkmenbasi már 21. előtt meghalt. 2006 utánA Nyýazow halála utáni első választást 2007 februárjában tartották. A választásokat a korábbi igazságügy-miniszter – egyben Nyyazow fogadott fia – Gurbanguly Berdimuhamedow nyerte 89,75%-kal. Egyes vélemények szerint a választási eredmény nem volt tisztességes. _02.jpg) FordításEz a szócikk részben vagy egészben a History of Turkmenistan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. JegyzetekForrások
Külső hivatkozások |
Portal di Ensiklopedia Dunia
