Török Gábor (orvos)

Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Török Gábor (egyértelműsítő lap).

Török Gábor
Született	Rosenfeld Gábor 1896. június 9.[1] Szolyva
Elhunyt	1978. augusztus 13. (82 évesen)[1] Szeged
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Barla-Szabó Róza (h. 1931–1978)
Foglalkozása	gyermekgyógyász
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1920)
Halál oka	szívelégtelenség
Sablon Wikidata Segítség

Török Gábor, 1914-ig Rosenfeld[2] (Szolyva, 1896. június 9. – Szeged, 1978. augusztus 13.)[3] gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1959).

Élete

Rosenfeld Bernát orvos és Teplánszky Gizella fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1920-ban szerzett orvosi oklevelet. 1921–22-ben a Budapesti Tudományegyetem, 1922 és 1929 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Gyermekklinikáján dolgozott. 1929-től 1952-ig a Szeged városi közkórház Gréf-gyermekkórházának, majd a Szeged Városi Közkórház Gyermekosztályának kórházi főorvosa volt. 1946-ban Az újszülöttek fiziológiája és etológiája című tárgykörből egyetemi tanárrá habilitálták.[4] 1948-ban a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül megkapta a nyilvános rendkívüli tanári címet. 1954-től 1968-ig, nyugdíjazásáig a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján az újszülött osztályt vezette, 1963-tól egyetemi docens volt. Több tudományos társaság tagja. Fő kutatási területei voltak a csecsemőkori betegségek, a hiánybetegségek, a Leiner-kór kóroktana és a májterápiája. Halálát szívelégtelenség okozta.

Felesége Barla-Szabó Róza volt, akit 1931. február 21-én Budapesten vett nőül.[5]

Művei

• Csecsemők gyomortartalmának neutralis és sósav-chlortartalma. Kellner Dániellel. (Orvosi Hetilap, 32., 1924)
• Vegetativ-idegizgatók befolyása egészséges csecsemők fehérvérsejt-számára emésztés alatt (Orvosi Hetilap, 21., 1925)
• Insulinnak a fehérvérsejtszámra gyakorolt adrenalin-antagonismusáról (Orvosi Hetilap, 39., 1925)
• Csecsemők vérének katalytikus hatásáról (Orvosi Hetilap, 40., 1926)
• A csecsemőkori csúzos sokizületi gyulladás kérdéséhez (Budapesti Orvosi Újság, 4., 1931)
• A p aminobenzoisulfamid therapia kérdéséhez (Orvosi Hetilap, 50., 1937)
• Hormonhatás a C-vitamin biosynthesisében (Magyar Orvosi Archivum 39., 1938)
• Kísérlet a mellékvesekéreg készítmények értékének megállapítására, illetve standardizálására (Magyar Orvosi Archivum 39., 1938)
• A thyroxin és A- és C-vitamin antagonismus (Magyar Orvosi Archivum 39., 1938)
• Az első igazolt lymphocytás choriomeningitisvirus (Armstrong) fertőzés hazánkban. Ivánovics Györggyel és Koch Sándorral. (Orvosok Lapja, 47., 1948)
• A pseudoangina infantum. Görgényi Gyulával. (Orvosi Hetilap, 16., 1950)
• Szokatlan lefolyású chronikus myelocytás leukaemia. Rák Kálmánnal, Csapó Gáborral és Macher Annával. (Orvosi Hetilap, 25., 1963)
• Szülőintézetek újszülött osztályainak staphylococcus problémája (Orvosi Hetilap, 10., 1965)

Fordítás

• A csecsemő- és gyermekgyógyászat tankönyve I–II. köt. (Budapest, 1936–1937)

Jegyzetek

1. Török Gábor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15998.htm
2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65520/1914. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 1155. kép 2. karton
3. Halotti bejegyzése a szegedi állami halotti akv. 876/1978. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
4. „Dr. Török kórházi főorvost megerősítették minőségében.”, Szegedi Kis Újság, 1946. március 27., 2. oldal (Hozzáférés: 2021. április 29.) 
5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 111/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 29.)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8