|
Szvázi nyelv
 0–20% 20–40% 40–60% 60–80% 80–100% A szvázi nyelv a nguni nyelvcsoportba tartozó bantu nyelv, amelyet Szváziföldön (Eswatini) és Dél-Afrikában élő szvázi nép beszél. A beszélők száma a becslések szerint 4,7 millióra tehető, beleértve az első és második nyelvű beszélőket is.[1] A nyelvet Szváziföldön és néhány dél-afrikai iskolában tanítják Mpumalangában, különösen a korábbi KaNgwane területeken. A szvázi nyelv a Szváziföldi királyság hivatalos nyelve (az angollal együtt), és a Dél-Afrikai köztársaság tizenkét hivatalos nyelvének egyike.[2] A hivatalos elnevezés az anyanyelvi beszélők körében „siSwati”; európai, zulu, ndebele vagy xhosza nyelven szvázi nyelv néven is lehet rá hivatkozni. A szvázi nyelv közeli rokonságban áll a többi tekela nyelvvel, például a phuthi és az észak-transzvaáli (sumayela) ndebele nyelvekkel, de nagyon közel áll a zunda nyelvekhez is: ebbe a nyelvcsoportba a zulu, déli ndebele, az északi ndebele és a xhosza nyelvek tartoznak. A nyelv leírására a latin betűs írás mellett a 2010-es években kifejlesztett Ditema szótagírást (Ditema tsa Dinoko) is használják. NyelvjárásokA nyelv négy nyelvjárásra osztható, amelyek megfelelnek az ország négy közigazgatási régiójának: Hhohho, Lubombo, Manzini és Shiselweni. A sisvatinak legalább két változata van: a hivatalos, amelyet főként az ország északi, középső és délnyugati részén beszélnek, és egy kevésbé ismert változat. Távol délen, különösen az olyan városokban, mint Nhlangano és Hlatikhulu, a beszélt nyelvváltozatot jelentősen befolyásolja a zulu nyelv. Sok szvázi (többes számban emaSwati, egyes számban liSwati), beleértve azokat is, akik délen beszélik ezt a változatot, nem tekinti "igazi" szvázinak. A Dél-afrikai Köztársaságban (főként Mpumalanga tartományban és Sowetóban) jelentős számú szvázi népesség az anyaországban élők szerint a nyelv nem szabványos formáját beszélik. A Szváziföld déli részén beszélt nyelvváltozattal ellentétben az Mpumalangai nyelvjárást a jelek szerint kevésbé befolyásolja a zulu, és így közelebb áll a szvázi nyelv hivatalos formájához. Az mpumalangai változat azonban mégis megkülönböztethető a hangsúlyok és talán a hanglejtés különbségei alapján. Az mpumalangai szvázi hanglejtési mintázatát (és a "hangsúly" nem hivatalos felfogását) a szvázi fül gyakran diszharmonikusnak tartja. A szvázi nyelv e dél-afrikai változata a területen beszélt más dél-afrikai nyelvek hatását mutatja. A szvázi hivatalos változatának (amelyet Szváziföld északi és középső részén beszélnek) jellegzetessége a királyi stílusú, lassú, erősen hangsúlyos kiejtés, amely az anekdoták szerint a hallgatóság számára "mézédes" érzést kelt. HangtanMagánhangzók
MássalhangzókA szvázi nem tesz különbséget az artikulációs helyek között a csettintő hangokban. Ezek lehetnek dentálisak (mint a [ǀ]) vagy alveolárisak (mint a [ǃ]). Megkülönböztet azonban öt vagy hat kiejtési és hangképzési módot, köztük tenuis, hehezetes, zöngés, suttogó, orrhangú és suttogó orrhangú módokat.[3]
A /ts k ŋɡ/ mássalhangzók mindegyike két hangból áll. A /ts/ és a /k/ egyaránt előfordulhat ejektív hangként, mint [tsʼ] és [kʼ], de közös formájuk a [tsʰ] és a [k̬]. A /ŋɡ/ hang ejtése változó: a tövek elején [ŋ], és általában [ŋɡ] a szavak belsejében.[3][4][5] TónusokA szvázi nyelvben három tónus (hangszín) van: magas, közép és mély. A tónusokat a szabványos helyesírásban nem jelölik. Hagyományosan csak a magas és a középső hangot tekintik fonémikusan létezőnek, a mély tónust pedig az azt megelőző depresszor hang határozza meg. Egy 2003-an írt tanulmány (Bradshaw) azonban azt állítja, hogy mindhárom tónus létezik alsóbb rétegben. A tónust befolyásoló fonológiai folyamatok a következők:
A depresszor mássalhangzók mind zöngés zárhangok (obstruens), a /ɓ/ kivételével. A /ŋɡ/ [ŋ] ejtésváltozata (allofónja) egyes szabályok szerint mélyítő hangként viselkedik, mások szerint nem.[6] Helyesírás Magánhangzók
Mássalhangzók
Labializált mássalhangzók
NyelvtanA főnevekA szvázi főnév (libito) két alapvető részből áll, az előtagból (sicalo) és a törzsből (umsuka). Minden főnév egy főnévi osztályba tartozik, és a főnévi osztályokhoz más-más előtagok tartoznak, mind az egyes, mind a többes számban. A szvázi nyelvben 14 névszói osztály van; ezeket az osztályokat a bantu nyelvekben található osztályrendszer szerint számozzák egységesen, ez megkönnyíti a más bantu nyelvekkel történő összehasonlítást. Külön osztályba esnek az egyes számú és többes számú főnevek. Az 1 és 2 számú osztályba az emberek és élőlények tartoznak, a 3 és 4 osztályokba a növények és élettelen tárgyak, az 5 és 6 a folyadékok, tömeges főnevek tartoznak, a 7/8 változatos, kicsinyítő vagy egyedi módok, a 9/10 állatok és élettelen tárgyak osztálya, a 11-be az elvont főnevek tartoznak, stb. Az alábbi táblázat a szvázi főnévi osztályokat mutatja, az egyes- és többes számú osztályokat egymás mellett.
Az igékAz igeragozásban az igék toldalékait egyeztetni kell az alany és a tárgy osztályával. Az alanyt és a tárgyat az alábbi toldalékok jelölik:
PéldákA hónapok nevei
PéldaszövegAz emberi jogok egyetemes nyilatkozatából. Szvázi: "Bonkhe bantfu batalwa bakhululekile balingana ngalokufananako ngesitfunti nangemalungelo. Baphiwe ingcondvo nekucondza kanye nanembeza ngakoke bafanele batiphatse futsi baphatse nalabanye ngemoya webuzalwane."[8] Magyar fordításban: "Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek." Jegyzetek
További információkProgramok
Fordítás
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
