Apja, Steiner Fülöp Veszprémben volt kereskedő, anyja Bojnitzer Fanni volt. Tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. 1881-től újságíróként előbb a Nemzetnél, majd a Pesti Naplónál, a Magyar Hírlapnál, Kiss JózsefA Hét című lapjánál dolgozott. Később más fővárosi lapokba is cikkeket írt.
Kisebb írásokkal először tizenhat éves korában a Vasárnapi Ujságban mutatkozott be, ahol azután hosszabb elbeszélései is megjelentek. Franciás könnyedségű, ötletes és nagyon termékeny elbeszélő volt. Összesen háromszáznál több elbeszélést és tárcát, továbbá mintegy kétszáz humoros cikket írt. A könnyű szórakoztatásnál nem is akart többet elérni. Gyakran mutatta be a pesti zsidóság jellemző alakjait, a nagyváros új típusait, különösen az emancipált dolgozó nőket. Az eszményített doktorkisasszonyok, az írógépes hivatalnokleányok az ő megvilágításában mindig nagyon sikeres, kedves hölgyek. Nagyvárosi romantikáját derűs humor és enyhe irónia tette még népszerűbbé. Halálát tüdőrák okozta. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-11-17).
Cikkei a Veszprémben, a Pesti Naplóban, a Nemzetben, a Pesti Hírlapban, a Budapesti Hírlapban, az Ország-Világban, A Hétben, a Kakas Mártonban és más lapokban jelentek meg.
Munkái
A hatezeréves férfiú
Szöktetés a zárdából és egyéb elbeszélések (Budapest, 1887)
A nyiri pajtások. A miniszter kastélyában (Budapest, 1889)
Az ujság. A hírlapírás műhelyéből (Budapest, 1893)
Huszonnégy óra (elbeszélések, Budapest, 1894)
A Clairette keringő és egyéb elbeszélések (Budapest, 1895)
Nyári felhők (elbeszélések, Budapest, 1896)
Légyott hármasban és egyéb történetek (Budapest, 1897)
Hófúvás, vígjáték egy felvonásban (Budapest, 1897)
Biarritz és Társa és egyéb elbeszélések (Budapest, 1897)
A hatezeréves férfi és más történetek (Budapest, 1898)
Ella kisasszony ötlete és más elbeszélések (Budapest, 1898)
Páratlan szerdák (regény, Budapest, 1899)
Déli korzó (elbeszélések, Budapest, 1900)
A színház. Utazás a papírsziklákon és a vászonerdőkön át (Budapest, 1901)
Aprópénz (Budapest, 1902)
Elhibázott élet (Budapest, 1902)
Két cigaretta között (Budapest, 1903)
Előadások a feleségképző akadémián (Budapest, 1904)
Mesék az írógépről (regény, Budapest, 1905)
Kemény doktor karrierje (Budapest, 1905)
A méltóságos asszony (Budapest, 1906)
Aranyköd (Budapest, 1909)
Dr Kaposi Márta (regény, Budapest, 1909)
Lila test, sárga sapka (regény, Budapest, 1909)
Kulinyi Ernő–Szomaházy István–Tábori Kornél: A háborús Pest. 80 víg eset; Vidám Könyvtár, Budapest, 191? (Vidám könyvtár)
Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Pesti krónika; A Nap Ny., Budapest, 1910 (Vidám könyvtár)
Kolonics házassága (regény, Budapest, 1910)
A Sas-utca (regény, Budapest, 1911)
Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Turfhumor. 47 víg eset; Nap Ny., Budapest, 1911 (Vidám könyvtár)
Szomaházy István–Tábori Kornél: Kártyahumor. 56 víg história; Nap Ny., Budapest, 1911
Bródy Miksa–Tábori Kornél–Szomaházy István: Börzehumor. Víg apróság; A Nap Ny., Budapest, 1912 (Vidám könyvtár)
Szini Gyula–Szomaházy István–Tábori Kornél: Útközben. Anekdoták, víg esetek, autón, hajón, villamoson, fürdőhelyen, vasutakon; A Nap Ny., Budapest, 1913 (Vidám könyvtár)
Prof Villányi (regény, Budapest, 1914)
Szomaházy István–Tábori Kornél: Hadihumor. Víg apróság; Nap Ny., Budapest, 1916 (Vidám könyvtár)
A muzsikáló óra (Budapest, 1917)
Ágota férjhez megy (regény, Budapest, 1918)
Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Budapest, 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
A csipkeverő leány (regény, Budapest, 1921)
Januári rege és más komédiák (egyfelvonásos színművek, Budapest, 1925)
Jegyzetek
↑Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1535/1927. folyószáma alatt.
Pintér JenőA magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Analizálók, stilromantikusok c. fejezet (Arcanum Kiadó)
