Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka

Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka
Életrajzi adatok
Született	1872. szeptember 23. Biljavinci
Elhunyt	1952. november 16. (80 évesen) Lviv
Sírhely	Licsakivi temető
Szülei	Amvrosiy Krushelnytskyi
Iskolái	Lviv Conservatory
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	énekhang
Hang	szoprán
Díjak	Honored Art Worker of the USSR (1951)
Tevékenység	énekesnő, pedagógus
Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ukrajna, postabélyeg, Szolomija Kruselnicka, 1997 (Michel 219)

Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka (ukránul: Соломія Амвросіївна Крушельницька; Biljavinci, 1872. szeptember 23. – Lviv, 1952. november 16.) ukrán opera-énekesnő, zenepedagógus.

Életútja

1872. szeptember 23-án született a Ternopili területen található Biljavinci faluban. Ősi ukrán család leszármazottja, lengyel nemesi ággal. Apja pap volt. 1887-ben átköltöztek a Ternopil közelében fekvő Bila nevű faluba.

Már igen fiatal korában énekelni kezdett. Zenei alapképzettségét a ternopili gimnáziumban kapta, ahol az érettségijét magántanulóként tette le. Első nyilvános fellépésére 1883-ban került sor egy ternopili koncerten, ahol a galíciai Ruszka Beszida társaság kórusával énekelt. Ugyanezzel a kórussal 1885. augusztus 2-án Ivan Franko jelenlétében koncerteztek. 1891-ben Kruselnicka beiratkozott a Galíciai Zenei Társaság Lembergi Konzervatóriumába. Szólistaként első alkalommal, még a konzervatóriumi évei alatt, 1892. április 13-án lépett fel, amikor Händel Messiás oratóriumának fő tételét adta elő. 1893-ban befejezte konzervatóriumi tanulmányait, és még az év őszén Olaszországba ment tanulni. 1894-ben hazatért Lvivbe és belépett a Lvivi Opera társulatába. Közeli, baráti viszonyban volt kora befolyásos galíciai közéletének több tagjáva, így Ivan Franko költővel, Mihajlo Pavlik íróval, Olha Kobiljanszka énekessel, valamint Denisz Szicsinszkij zeneszerzővel.

Az 1895–1896-os évadot Odeszában töltötte, majd több éven keresztül külföldön lépett fel. 1896-ban Olaszországba utazott, később nyugat-európai és dél-amerikai koncert-körútra ment. 1898-tól 1902-ig a Varsói Opera ünnepelt énekese volt. 1902-ben Párizsba utazott, majd énekelt Spanyolországban, Portugáliában.

1904-ben ismét Olaszországba ment, ahol megismerkedett a befolyásos ügyvédként tevékenykedő Cesare Riccione márkival, akivel 1910-ben összeházasodott. Az esküvőjük Buenos Aires egyik templomában volt. Férje révén karrierje egyre feljebb ívelt. Énekelt a La Scalában, többek között olyan híres operaénekesek oldalán is, mint Enrico Caruso. Férjével Viareggióban telepedtek le, ahol egy villát vásároltak.

Kruselnicka pályája csúcsán, 1920-ban hagyta abba operaénekesi pályafutását, utolsó alkalommal Nápolyban lépett fel. Ezt követően már csak kamarazenekarokkal lépett fel. Búcsúkoncertjére 1929-ben Rómában került sor. 1938-ban meghalt a férje. 1939 augusztusában hazalátogatott Lvivbe. Az időközben elkezdődött második világháború eseményei miatt nem tudott visszatérni Olaszországba. Lvivben maradt, ahol a zeneakadémián tanított. A II. világháborút követően szovjet állampolgár lett, és a Lvivi Állami Zeneakadémián folytatta pályáját. 1951-ben megkapta az Ukrán SZSZK érdemes művésze kitüntetést. 1952. november 16-án hunyt el Lvivben. Sírja a Licsakivi temetőben található, egykori jó barátja, Ivan Franko sírja mellett.

Források

• Macy, Laura. The Grove Book of Opera Singers. New York: Oxford University Press, 258-259. o. (2008). ISBN 978-0-19-533765-5 

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka témájú kategóriát.